Kínai feldolgozóipar alig tartja magát májusban: hivatalos adatok szerint háromhavi mélypontra esik a teljesítmény, Irán-háború és belső gyengeség árnyékában.
Kína hatalmas feldolgozóipara múlt hónapban veszített lendületéből a vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint, ami újra felveti a kérdést, meddig bírja a világ második legnagyobb gazdasága az elmélyülő globális energiaválságot és a makacs hazai keresleti problémákat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Nemzeti Statisztikai Hivatal (NBS) és a Kínai Logisztikai és Beszerzési Szövetség közösen közzétett hivatalos feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) májusban pontosan 50 pontra esett, 0,3 ponttal áprilishoz képest, és ezzel február óta a legalacsonyabb értékét érte el.
A 0 és 100 közötti skálán ez az érték pontosan a bővülést és a visszaesést elválasztó küszöbön van, matematikailag semleges eredmény, amely a körülmények ismeretében korántsem megnyugtató.
Az összefoglaló mutató mögötti részletek tovább fokozzák az aggodalmakat.
Az új megrendelések 49,9 pontra estek, visszacsúszva a zsugorodást jelző tartományba az áprilisi 50,6-ról, miközben a termelés 51,2 pontra süllyedt, a nyersanyagkészletek pedig 48,6 pontra estek.
Akadt azonban egy viszonylag erős terület is: a high-tech feldolgozóipar BMI-je 52,9 pontra, a berendezésgyártásé 52,1 pontra emelkedett, mindkettő meghaladva az előző havi értéket – közölte Huo Lihui, a statisztikai hivatal vezető statisztikusa.
Energiaár-sokk, amely óhatatlanul eléri Kínát
2026-ban a globális gazdasági diskurzust nagyrészt az iráni háború és a március óta zárva tartó Hormuzi-szoros uralja, amelyen békeidőben a világ olajszállításainak nagyjából egyötöde haladt át.
A fennakadás az egekbe lökte az olajárakat, amit a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a globális olajpiac történetének egyik legnagyobb kínálati sokkjaként jellemzett. A legtöbb ázsiai ország számára, amelyek a szűk keresztmetszeten átmenő olaj fő importőrei voltak, a következmények súlyosak.
Kína azonban eddig viszonylag védett maradt.
Becslések szerint Peking még a konfliktus kirobbanása előtt mintegy 1,4 milliárd hordónyi stratégiai és kereskedelmi olajtartalékot halmozott fel, ami körülbelül 220 napnyi importfedezetnek felel meg.
A szénhez hasonló egyéb fosszilis energiahordozók fokozott felhasználása, a megújulókba irányuló gyors beruházások és a diverzifikált szállítási útvonalak tovább tompították a sokkhatást.
„Bár az energiaválság továbbra is a legfőbb ellenszelőt jelenti Ázsia számára, Kína viszonylag védettebb a robusztus energiabiztonsági rendszerének köszönhetően” – írta Frederic Neumann, a HSBC vezető ázsiai közgazdásza múlt heti elemzésében.
Ennek ellenére az iráni háború elhúzódásával nőnek a kínai gazdaságot fenyegető kockázatok.
Export tartja magát, belső kereslet gyengélkedik
Peking gazdaságának legmélyebb repedései a belföldi keresletnél látszanak, mivel az ingatlanpiac évek óta tartó visszaesése aláásta a fogyasztói bizalmat. A HSBC emiatt jelentősen visszavágta 2026-ra vonatkozó, a kínai kiskereskedelmi forgalom növekedésére adott előrejelzését 5,2 százalékról 2,8 százalékra, miután az áprilisi adatok éves összevetésben mindössze 0,2 százalékos bővülést mutattak – ez a járványidőszak óta a leggyengébb érték.
„A belső kereslet lemaradásban van, de a csúcstechnológiás feldolgozóipar és az export tartja a frontot” – írta Robin Xing, a Morgan Stanley vezető kínai közgazdásza múlt héten.
Peking 2026-ra 4,5–5 százalékos éves növekedési célt tűzött ki, ami az 1991 óta legalacsonyabb, és visszalépés az előző három év „nagyjából 5 százalékos” céljához képest.
A Morgan Stanley elérhetőnek tartja Kína éves növekedési célját, ám a globális olajpiaci helyzetet döntő bizonytalansági tényezőnek tekinti.
Az Egyesült Államokba irányuló export az elmúlt tizenkét hónap nagy részében éves összevetésben csökkent, ugyanakkor a világpiaci értékesítések továbbra is erősek, különösen Európába és Délkelet-Ázsiába.
A kétoldalú kereskedelemmel kapcsolatos óvatos optimizmus is visszatért, mióta Donald Trump amerikai elnök május közepén Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai vezetővel; a felek megállapodtak abban, hogy létrehozzák az amerikai–kínai kereskedelmi és beruházási tanácsot a két ország gazdasági kapcsolatainak koordinálására.