Több ezer embert kell evakuálni az ausztráliai árvíz miatt

Több ezer embert szólítottak fel Sydney-ben otthonaik elhagyására az áradások miatt. A három napja tartó súlyos esőzések nyomán megduzzadtak a folyók, és nagy földterületeket öntöttek el. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat a gátak túlcsordulására figyelmeztetett. Nagy mennyiségű víz ömlött ki a Warragamba-gátnál, amely a város nagy részét ivóvízzel látja el.

Új-Dél-Wales államban eddig mintegy 80 embert sikerült kimenteni a víz fogságából, többségük elárasztott utakon rekedt autójában.

Az előrejelzések szerint az özönvízszerű esőzések még legalább 24 órán át folytatódhatnak.

Ausztrália keleti partvidékét az elmúlt 18 hónapban többször is elöntötte az árvíz. Márciusban a heves viharok okozta árvíz pusztított Sydney nyugati részén, többen meghaltak. A tudósok szerint a bolygó felmelegedésével nő a légkör több vízgőztartalma, ami növeli a heves esőzések kockázatát. Ez a csapadék, más tényezőkkel, például a területrendezéssel együtt, egyre több árvíz kialakulásáért felelős.

A 2021. márciusi sydney-i árvizekről szóló kutatás szerint a 21. század végére 80 százalékkal gyakrabban fordulnak majd elő hasonló események a város környékén - mondta Kimberley Reid, a Melbourne-i Monash Egyetem légkörkutatója.

Ausztráliát különösen rosszul érinti az éghajlatváltozás: az országban egyre gyakoribbak az aszályok, a halálos bozóttüzek, és néhány éve a tudósok megkongatták a vészharangot, amikor a Nagy-korallzátony jelentős része kifehéredett. Tavaly nyáron a korallok 91 százalékát érintette a jelenség. A korallfehéredés akkor következik be, amikor a korallok a körülmények megváltozása miatt kilökik a szöveteikben velük szimbiózisban élő algákat. A kifehéredett korallokat könnyebben támadják meg betegségek és a táplálékhiány miatti pusztulás fenyegeti őket.

A 2021-22-es nyár volt a hatodik tömeges kifehéredés a Nagy-korallzátonyon 1998 óta, amelyből négy 2016 óta történt.