Miloš Zeman államfő utódjára két napon át lehet szavazni Csehországban.
HIRDETÉSKöztársasági elnököt választ pénteken és szombaton Csehország. Miloš Zeman jelenlegi államfő második ötéves mandátuma március elején lejár, és a cseh alkotmány harmadik megbízatást már nem tesz lehetővé. A tisztségért nyolc jelölt indul, akik közül a közvélemény-kutatások szerint csak háromnak van esélye a sikerre.
A közvélemény-kutatások alapján Andrej Babiš volt kormányfő az egyik esélyes a győzelemre az első fordulóban, pedig indulása is bizonytalan volt. Az ellenzéki ANO mozgalom elnökét hétfőn felmentette a prágai városi bíróság az úgynevezett Gólyafészek-ügyben. Azzal gyanúsították, hogy több mint egy évtizede egy szabadidőközpont építésekor egyik cége jogosulatlanul szerzett 50 millió koronás (825,5 millió forint) európai uniós támogatást.
Babiš miniszterelnökként – támogatójához, Orbán Viktor magyar miniszterelenökhöz hasonlóan – számos kérdésben összeütközésbe került Brüsszellel. Pártja 2021-ben elveszítette a parlamenti választásokat. Utódja, Petr Fiala kormányfő arra célzott, hogy Babiš csak azért indul az elnökválasztáson, hogy elnyerje az ezzel járó mentelmi jogot.
"A volt kormányfőt leginkább az idősebbek támogatják. Kormánya a múltban nagylelkűen emelte a nyugdíjakat. Nagyon népies nyelven beszél" – mondta Lubomír Kopeček, a Masaryk Egyetem politológus professzora.
Az utóbbi hónapokban Babiš bírálta a Cseh Köztársaság által az ukrán hadseregnek és az ukrán menekülteknek nyújtott támogatás mértékét.
Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottsága volt elnöke szoros versenyben lehet Babišsal, főként a középosztály, a vállalkozók támogatására számíthat. Mielőtt a rendszer 1989-ben összeomlott, Pavel a kommunista párt tagja volt, amit ő maga is elismer, mondván, hogy ezt akkoriban megkövetelték mindenkitől, aki a katonai ranglétrán feljebb akart lépni.
Mégis azzal vádolták, többek között volt kollégái is, hogy közelebb állt a kommunista hatóságokhoz, mint ahogy azt most elismeri. Egyesek még azt is állították, hogy a NATO-országok elleni kémkedésre képezték ki, amit ő tagad.
Az első fordulóban harmadik helyen futhat be Danuše Nerudová, a brünni Mendel Egyetem volt rektora. Az egyetlen női jelöltet főként a fiatalok támogatják. Novemberben még nagyobb esélyt adtak neki a felmérések, de támogatottsága némileg csökkent, miután a Mendel Egyetem vizsgálatot indított a külföldi hallgatóknak rektorsága alatt kiadott doktori címek érvényességéről.
Nerudovának rektori kompetenciájával kapcsolatos kérdésekkel is szembe kellett néznie, valamint azzal, hogy nincs politikai tapasztalata, mivel még soha nem töltött be választott tisztséget.
"Országunkat nyolc éven át cégként irányították" – mondta Nerudová egy beszédében, utalva Babišra, aki kijelentette, hogy 2017-es miniszterelnöki kinevezése után úgy fogja vezetni Csehországot, mint egy céget. "Országunkat nem lehet úgy vezetni, mint egy vállalatot, és mellesleg még csak nem is úgy, mint egy katonai egységet" – tette hozzá másik riválisára, Pavelra. "Országunkat úgy kell vezetni, mint egy családot" – jelentette ki.
Mind Pavel, mind Nerudová a Babiš-ellenes szavazatokra számít, amely döntő volt a 2021-es parlamenti választásokon is; mindketten a kormányzó SPOLU koalíció támogatását élvezik; és mindketten azt állítják, hogy az ország nyugatbarát, liberális demokratikus múltját képviselik.
Mindhárom jelölt támogatottsága 25 és 30 százalék között mozog. A többi jelölt – diplomaták, szenátorok, vállalkozók, tudományos dolgozók – támogatottsága jóval alacsonyabb, nem éri el a tíz százalékot. Az első fordulós győzelemhez a leadott szavazatok több mint ötven százalékát kell megszereznie valamelyik jelöltnek. Erre nincs nagy esély, már csak a jelöltek nagy száma miatt sem. A második fordulóba a két legsikeresebb jelölt jut.
A felmérések alapján az első körben Andrej Babiš kapja a legtöbb szavazatot, a multimilliárdos ellenfele a két hét múlva sorra kerülő második fordulóba várhatóan Petr Pavel lesz. Eddig minden felmérés azt jelezte, hogy a második fordulóban Pavelnek, és Nerudovának is magasabb lenne a támogatottsága, mint Babišnak.
A 10,6 millió lakosú Csehországban több mint nyolcmillió jogosultak szavazni. A voksolás a hagyományoknak megfelelően most is kétnapos. A szavazóhelyiségek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig tartanak nyitva.
A választási kampányra a szabályok szerint minden jelölt 50 millió koronát (825 millió forint) költhet el, a második fordulóba jutottak pedig további tízmilliót (165 millió forint).
A közvetlen elnökválasztást hosszú viták után tíz éve, 2013-ban vezették be Csehországban. Az 1993-ban megalakult Cseh Köztársaság első két elnökét, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament, míg a harmadikat, Milos Zemant már a lakosság választotta meg.