A magyar kormány megegyezne az Európai Unióval, de amennyiben nem sikerül neki, pert indítanak az Európai Bíróságon.
HIRDETÉSAz év első kormányinfóján Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, Navracsics Tibor területfejelsztési miniszter tárgyal majd az Unióval az Erasmus+ ügyében.
Hétfőn a Népszava értesülésére hivatkozva az Euronews is megírta, hogy a jövőben felfüggesztik az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramot, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot azokban a magyarországi oktatási intézményekben, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Hozzátették: a tiltás a 2022. december 15. után után elbírált pályázatokra vonatkozik.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón közölte, hogy a kormány álláspontja egyértelmű Erasmus-ügyben, szerintük az Európai Bizottság Magyarország ellen zajló eljárása egyszerre tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Gulyás hozzátette, hogy Navracsics Tibor a következő héten egyeztetni fog az Unióval, és hogy a kormány nagyon szeretné azt remélni, hogy pusztán félreértésről van szó.
– mondta Gulyás, és hozzátette, hogy amennyiben az egyeztetések sikertelenül végződnek, úgy a magyar kormány pert indít az Európai Unió Bíróságánál.
Ezeket az felsőoktatási intézményeket érintheti a tiltás
Magyarországon jelenleg 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, ezek többsége mostanáig több millió eurós támogatásokban részesült a Brüsszel által közvetlenül vagy közvetve irányított támogatási forrásokból.
A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022 december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Az Unió főleg azt kifogásolta, hogy ezeknek a Fidesz által irányított intézményeknek a működési modellje nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.