NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Hetente 500 ellátatlan ember hal meg a brit egészségügy válsága miatt szakértők szerint

Tüntető tart magasra egy táblát a 2020 szeptemberében tartott, az NHS dolgozóinak követelt béremelések miatti demonstrációk egyikén
Tüntető tart magasra egy táblát a 2020 szeptemberében tartott, az NHS dolgozóinak követelt béremelések miatti demonstrációk egyikén Szerzői jogok Dominic Lipinski/AP
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Átgondolatlan intézkedések, alulfinanszírozás, a személyzet kiégése és elvándorlása, kiöregedése, az utánpótlás elmaradása mind közrejátszik abban, hogy a fennállása óta eltelt több mint hét évtized legnagyobb válsághelyzete felé sodródik a brit egészségügyi rendszer.

HIRDETÉS

A brit közvéleményt napok óta az foglalkoztatja, hogy több mint 70 éves története során még soha nem élt ilyen nehéz időszakot a Brit Közegészségügyi Rendszer, ismertebb nevén az NHS, amint azt az Euronews is megírta. A közösségi média felületein megjelenő bejegyzésekből és az újságcikkekből is az tűnik ki, hogy a közhangulat a kormány ellen fordult, és több közvéleménykutatás szerint már a konzervatív szavazók is fel vannak háborodva Rishi Sunak kabinetjének hallgatása miatt. A Twitteren már külön hashtag is született #NHSCrisis néven. De vajon mi okozza a hirtelen összeomlást? Cikkünkben a legfőbb problémákat tekintjük át, hogy megtudjuk: mi vezetett a mostani áldatlan állapotok kialakulásáig, és hogy mik azok a területek, ahol sürgős változtatásokra volna szükség.

A szakemberek elviselhetetlen és fenntarthatatlan nyomásról beszélnek, a sürgősségi osztályokra 18 százalékkal több beteg érkezett, mint a tavalyi év ugyanezen periódusában, főként a sok influenzás és koronavírusos beteg miatt. 

Rengeteg ehhez hasonló tweet született az utóbbi 24 órában, amelyben a kormányt hibáztatják: "Látta valaki Rishi Sunakot vagy Steve Barcley-t, hogy megmondja nekik: az NHS válságban van, és az emberek meghalnak amiatt, hogy nem tesznek lépéseket?"

Hozzáértők úgy vélik, mindez az éveken át folytatott, átgondolatlan egészségpolitika és az egészségügyi ágazatot érintő krónikus szakember- és forráshiány eredménye. A nehéz helyzetben lévő egészségügyi ágazatnak a Covid-19 járvány vitte be az utolsó ütést, és azóta nem tud magára találni. Krónikus emberhiány, a meglévő személyzet megtartására való képtelenség, megnövekedett munkamennyiség, bürokrácia - csak néhány a legfőbb problémák közül, melyek miatt ma a britek közegészségügye gőzerővel halad a teljes összeomlás felé. 

Nem megfelelő finanszírozás

Az egyik legnagyobb baj a briteknél az egészségügyi ellátórendszer nem megfelelő finanszírozása. A közegészségügyre fordított összegek ugyan folyamatosan nőttek az elmúlt években, de miután ezzel párhuzamosan a lakosság száma is egyre nő, az emberek pedig tovább élnek, mint korábban, a jelenlegi egészségügyi büdzsé nem elég a zavartalan ellátás biztosításához. 

Ezt a Tweetet a hagyományosan konzervatívnak tekintett Daily Express tette közzé arról, hogy óriási káosz van a sürgősségi ellátásban, ahol az emberek van, hogy 10 órákat várnak, és a földön fekszenek: 

Bár a gyors ütemben változó brit kormányok előszeretettel hangoztatják, hogy minden évben egyre nagyobb összeget szánnak az egészségügyre, az elmúlt egy évtizedben a finanszírozás - még a koronavírus-járvány miatt a szokásosnál nagyobb mértékű támogatás ellenére is - alatta maradt a hosszú távú átlagnak és egyáltalán nem tartotta a ritmust a növekvő lakossági igényekkel.

2021 őszén az akkori brit kormány az NHS-nek szánt tőkeinjekciókat jelentett be - de ez a pénzügyi többlet elsősorban a Covid-19 elleni védekezés finanszírozására szolgált. Ám még ez az anyagi segítség sem volt elég ahhoz, hogy megbirkózzanak a járvány jelentette kihívásokkal - és közben csökkentsék a lemaradásokat, illetve fejlesszék az intézményeket, hogy azok ki tudják majd szolgálni a jövőbeli igényeket. 

Túl kicsi és folyamatosan romló ingatlanvagyon

Miután éveken át nem (megfelelő módon) költöttek rá, az NHS ingatlanportfóliójának jó része egyre inkább elavul és nem tölti be a célját. A költség, melybe az kerülne, hogy a leromlott állapotú ingatlanokat, intézményeket ismét megfelelően működő és használható formába hozzák, évről évre nő, csakúgy, mint az elmaradó karbantartások és a felújításra váró épületek, épületbelsők. Alapvető problémák vannak a még használható ingatlanokkal is: sok esetben a helységek a mai igényekhez képest túl kicsik, nincs elég hely a leendő orvosok képzésére, ez pedig mind akadályozza abban a dolgozókat, hogy a lehető legjobb ellátásban részesítsék a betegeket.

A Daily Mirror cikke arról szól, hogy a Sürgősségi Orvoslás Királyi Főiskolájának vezetője szerint hetente 500 ember hal meg az elégtelen egészségügyi ellátás miatt: 

Nincs elég kórházi személyzet

Az egészségügy legértékesebb erőforrása nem más, mint az abban dolgozó személyzet. Az NHS azonban már hosszú ideje egyre súlyosbodó, krónikus szakemberhiánnyal küzd, miután éveken át nem tett eleget az új szakemberek képzésére, és a munkaerő alaposan átgondolt, jól megtervezett beosztására vonatkozó kötelezettségeinek. Ennek ellenére még sincs velük szemben kormányzati elszámoltatás - az eredmény pedig a még meglévő kórházi személyzetre nehezedő, egyre növekvő nyomás, kiégés és végül pályaelhagyás.

A személyzet hiánya az elmúlt években folyamatosan nőtt, ami miatt a munkabeosztás nehézzé, az orvosok pedig túlterheltté váltak. Míg az Európai Unióban 1000 lakosra vetítve átlagosan 3,7 kórházban praktizáló orvos jutott, Nagy-Britanniában ez az arány csupán 2,9. A praktizáló orvosok eloszlása azonban nem egyenletes: Londonban és a nagyobb városokban ugyanis ennél többen dolgoznak - míg a vidéki részeken kevesebben. Vagyis a valóságban még a 2,9-es arány sem teljesül mindenütt.

Alastair Grant/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Nővér tüntet egy 2022 december 22-én, Londonban tartott sztrájkon magasabb bérekértAlastair Grant/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

A lassan 68 milliós lakosságú országban 2022 szeptemberében 133 446 nyitott pozíció volt az egészségügyben. Ekkora számú betöltetlen posztra 2018 júniusa óta nem volt példa. Még rosszabb az arány, ha azt is hozzávesszük, hogy a betöltetlen posztok közül 9053 (vagyis a meghirdetett állások 6,2 százaléka) orvosi pozíció volt. 

A legnagyobb számban azonban nem náluk, hanem az ápolóknál hiányzik a személyzet: itt 47 496 betöltetlen pozíció volt (az összes meghirdetett állás 11,9 százaléka). Az egészségügyi ellátást csak orvosok és ápolók közös munkája tudja biztosítani, vagyis az ápolók hiánya közvetlenül érinti az egész egészségügyet. Magyarán szólva hiába van pl. a műtétekhez/vizsgálatokhoz nagyjából megfelelő számú orvos, ha nincs elég ápoló - így a műtétet/vizsgálatot ugyanis nem tudják elvégezni - vagy csak úgy, hogy a meglévő személyzetre nagyobb terhet raknak.

Aki mégis az egészségügyben dolgozik, az a mentális és fizikai egészsége romlását kockáztatja

A munkaerő hiánya az okozója és egyben elmélyítője is a dolgozókra nehezedő, egyre növekvő stressznek. Mivel rengeteg a betöltetlen állás, a még meglévő alkalmazottakra nagyobb munkateher jut, ami krónikus stresszt, fáradtságot, kiégést eredményez. Mindezek miatt egyre többen hagyják ott az ágazatot vagy mennek betegszabadságra - ami tovább növeli a még ott dolgozók terheit. Az ő fizikai és mentális jól-létük is egyre inkább romlik.

Nem véletlen, hogy a betegszabadságra küldött egészségügyi dolgozóknál első helyen áll a mentális egészség megromlása miatt elrendelt betegálomány. Azt már kimutatták, hogy a koronavírus-járványnak máig tartó, hosszútávú hatásai voltak az orvosok mentális egészségére nézve: a járvány kitörése óta jelentősen megnőtt körükben a depresszió, a szorongás, a stressz és a kiégés okozta mentális betegségek száma.

Mindenemellett az egészségügyi személyzetet a betegek részéről érő verbális és fizikai erőszak is gondot jelent. Egy 2021 júliusában készített BMA felmérés szerint háromból több mint egy orvos szenvedett el szóbeli abúzust a betegeitől, hatból pedig több mint egyet pedig meg is fenyegettek az előző egy hónapban.

Kevés a háziorvos

A háziorvosi ellátás is nyomás alatt van, miután egyre kevesebb a praktizáló háziorvos - a lakosság részéről viszont egyre nagyobb az igény rájuk. A rendszer nem képes elegendő háziorvost felvenni, és aztán megtartani, aminek hatása a pácienseken csapódik le. Egyre nehezebben tudnak ugyanis időpontot szerezni a háziorvosokhoz, akik emiatt sok esetben csak későn tudják beutalni őket a megfelelő szakrendelésre, ami állapotuk romlásához, túl későn diagnosztizált betegséghez, extrém esetben korai halálhoz vezet.

HIRDETÉS

2022 novemberében 36 649 háziorvos dolgozott a brit közegészségügyben - ám közülük csak 27 392-en voltak elérhetőek teljes munkaidőben: ez heti 37,5 órát jelent. 

2015 óta a háziorvosok száma nem nőtt jelentősen - számottevően csökkent azonban a velük partnerségben álló, bedolgozó háziorvosok száma. Hogy ezt a negatív trendet megfordítsa, a brit kormány 2020 februárjában bejelentette, hogy 2024 végéig 6000 új háziorvossal bővíti meglévő kapacitását. 

Az ígéret ellenére azonban 2022 novemberére 1973-al kevesebb volt a teljes munkaidőben dolgozó háziorvos, mint 2015 szeptemberében (az adatgyűjtés kezdetekor). Jelenleg 0,44 képzett háziorvos jut 1000 lakosra Angliában - 2015-ben ez az arány még 0,52 volt.

Vagyis kevesebb orvosnak kell ellátnia több pácienst, ez pedig azt jelenti, hogy a még dolgozó orvosokra sokkal több beteg jut, mint korábban - átlagban számolva egy háziorvosra 2270 beteg ellátása hárul - ez 332 fős (17 százalékos) növekedés 2015-höz képest.

Joe Giddens/AP
Beteget oltanak be a covid-19 elleni vakcinával az NHS egyik oltópontján 2021 január 11-énJoe Giddens/AP

Ehhez jött a koronavírus-járvány, ahol szintén a háziorvosok voltak a frontvonalban, miután az NHS őket bízta meg a betegek fogadásával majd a vakcinák beadásával - miközben nem-covidos pácienseiket is el kellett látniuk.

HIRDETÉS

Idősődő egészségügyi személyzet

Ha ez nem lenne elég, a praktizáló orvosok egyre idősebbek is: a 45 és 55 év feletti orvosok száma folyamatosan emelkedik és nincs igazán utánpótlás. A kórházban dolgozó orvosok 13 százaléka, illetve a háziorvosi praxist ellátó orvosok 18 százaléka a következő tíz évben eléri a nyugdíjkorhatárt - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 25 ezer orvos mehet nyugdíjba egy évtizeden belül.

A jelenlegi trend pedig a statisztikák alapján az, hogy a nagy többség él is a korai nyugdíj lehetőségével. Az NHS-től az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után rögtön nyugdíjba menő orvosok száma az elmúlt 13 évben megtriplázódott. A BMA témában készített, 2021 szeptemberében kitöltött kérdőívére válaszoló orvosok 43 százaléka mondta azt, hogy úgy tervezi, korai nyugdíjba megy, 50 százalékuk pedig azt tervezte, hogy a járvány után kevesebb órában fognak praktizálni.

Előzetes becslések szerint a koronavírus-járvány alatt az NHS-en belül megtapasztalt stressz miatt ez az arány emelkedni fog.

Végtelen várólisták - még soha ennyien nem vártak műtétre vagy kezelésre

A kórházi ellátásra szorulók száma már a Covid-19 járvány kitörése előtt is bőven túllépte a rendelkezésre álló kapacitásokat - nem meglepő, hogy a járvány miatt leállított ellátások és műtéteka lemaradások és várólisták további növekedését okozták.

2022 októberében 7,21 millióan voltak váróslistán. A koronavírus-járvány előtt ez a szám (2020 februárjában) még "csak" 4,43 millió volt.

HIRDETÉS

Ide tartoznak azok a páciensek, akik még mindig várólistán vannak, pedig a járvány nélkül már sorra kellett volna kerüljenek; azok, akik még nem beszéltek háziorvosukkal, mert nem akarták a járvány miatt amúgy is leterhelt egészségügyet tovább terhelni és/vagy féltek a járványtól; azok, akiknek műtéti beavatkozását eltolták; azok, akiknek éves kontrollját eltolták vagy lemondták. Hogy ezt a lemaradást ledolgozzák, évekbe fog telni - miközben az újonnan befutó igényeket is ki kell elégíteni.

Az ágyszámok csökkenése

Az akut és általános kórházi ágyak száma 2010 óta folyamatosan és gyors ütemben csökken. Jelenleg lakosságarányosan az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb az egymillió főre jutó ágyak száma, nem elégséges az intenzív ellátás, ezt pedig a járvány még inkább mélyítette. 

Nincs elég diagnoszta, az elemzések nem készülnek el időben

Egyre nagyobb igény lenne a diagnosztikai szolgáltatások iránt is, de a megfelelő infrastruktúra és a személyzet hiánya miatt itt is csak a várólisták gyarapodnak. Az Egyesült Királyságnak kevesebb a diagnosztikai kapacitása, mint a többi európai országnak. Csak néhány példa a 2020-as adatok alapján:

- az egymillió lakosra jutó CT- készülékek száma az Egyesült Királyságban 9 (míg az OECD átlag 19)

- az egymillió lakosra jutó MRI-készülékek száma 7,7 (míg az OECD átlag 11,5) 

HIRDETÉS

- az egymillió lakosra jutó mammográfiás készülékek száma 7,8 (míg az OECD átlag 11,6).

Frank Augstein/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Vilmos wales-i herceg egy MRI készülék működését tekinti meg egy londoni kórházban, 2021 május 24-énFrank Augstein/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

Emellett a szakszemélyzet száma sem elégséges: kevés a patológus, a neuropatológus és a diagnosztikát végző egyéb személyzet száma.

Elavult informatikai rendszer és infrastruktúra

Az NHS által biztosított informatikai háttér sem elégséges, sőt, a már meglévő is elavult. Ez késéseket okoz, és az amúgy is kevés számú személyzet idejét veszi el a gyógyítástól. A rendszer nem képes a betegek kórtörténetét felhőben kezelni, hogy azokhoz bármely intézményben hozzá lehessen férni, nem látni, hol van kapacitás egyes műtétek elvégzésére, máskor pedig duplán végzik el/jegyzik elő ugyanazt a vizsgálatot/beavatkozást, vagy épp akadályozzák azok megvalósulását.

Mindezen területek együttes, és minél hamarabbi fejlesztése hozhatna csupán olyan változást, mely a jelenleg egyre mélyebb válságba kerülő brit egészségügyi rendszert ismét megfelelő pályára állíthatná.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyarország alig költ az egészségügyre az EU többi tagállamához képest

Londonban is tüntettek az egészségügyi szakdolgozók

Újradefiniálja a brit kormány a szélsőségesség fogalmát