NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Ankara továbbra is külön feltételekhez köti a svéd NATO-csatlakozást

A svéd és a török külügyminiszter sajtótájékoztatója Ankarában 2022. december 22-én
A svéd és a török külügyminiszter sajtótájékoztatója Ankarában 2022. december 22-én Szerzői jogok Ali Unal/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Ali Unal/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Írta: Andrea Hajagos és AP
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A török kormány addig nem hajlandó feloldani vétóját Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban, amíg ki nem adnak nekik egy ellenzéki török újságírót, akit hazájában puccskísérletben való bűnrészességgel vádolnak.

HIRDETÉS

A török kormány addig nem hajlandó feladni vétóját Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban, amíg ki nem adnak nekik egy ellenzéki török újságírót, akit hazájában puccskísérletben való bűnrészességgel vádolnak. Nem közeledtek az álláspontok Ankarában.

Svédországnak nem sikerült meggyőznie Törökországot, hogy álljon el a NATO-tagsággal kapcsolatos vétótól. A két ország külügyminisztere csütörtökön Ankarában tárgyalt, a megbeszélést követően a török fél arra emlékeztetett, hogy a svéd hatóságok megtagadták egy török újságíró kiadatását, akit bűnrészességgel vádolnak Törökországban a 2016-os puccskísérlettel összefüggésben.

„Ha NATO-szövetségesek akarunk lenni, konkrét együttműködést kell látnunk a terrorizmus elleni harcban. A tárgyalásaink konstruktívan zajlanak, habár Bülent Keneş kiadatásának mostanában történt visszautasítása sajnos komolyan megmérgezte a hangulatot,” fogalmazott a török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu.

"Szeretném hangsúlyozni, hogy komolyan vesszük kötelezettségvállalásainkat. Svédországnak független igazságszolgáltatása van, és minden ügyet ezen keresztül vizsgálnak felül,” reagált a svéd külügyminiszter, Tobias Billstrom.

Bár viszonylag gyakran vettek részt a NATO-val közös katonai akciókban, Finnország és Svédország évtizedekig semleges politikát folytatott. Három hónappal az ukrajnai orosz invázió után azonban mindkét ország kérte csatlakozását az Atlanti Szövetséghez. Törökország tudatta, hogy ellenzi a csatlakozást, ha a két ország nem változtat radikálisan a török igazságszolgáltatás által üldözött ellenzékiek és a kurd függetlenség szimpatizánsai felé nyitott politikáján.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Svéd miniszterelnök: „Törökország túl sokat követel”

Lengyelország is sürgeti Magyarországot a finn és svéd NATO-csatlakozás ügyében

Konkrét lépéseket vár Erdogan a svédektől a NATO-csatlakozás előtt