Aleksandar Vučić a Milošević-korszakban információs miniszter volt. 2014-es hatalomra kerülése óta a sajtószabadság tekintetében Szerbia egyre lejjebb csúszik. Persze nincs okozati összefüggés, de Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet.
HIRDETÉSHuszonnégy órára elsötétítette a képernyőket a szerbiai Nova S és az N1 televízió. Így tiltakoztak az ellen, hogy a médiahatóság egy ötödik országos lefedettségű frekvenciára kiírt pályázat győztesét nem hirdette ki, holott a tender több mint két hónapja lezárult. Szerbiában Aleksandar Vučić 2014-es hatalomra kerülése óta rendületlenül gyengül a sajtószabadság. A teljes lakosság által eltartott közmédium például a hatalmat népszerűsíti, az ellenzéket pedig cenzúrázza.
Az újságírás „egyszólamú”, és szakított „az újságírói etikával meg a zsurnalizmus minden szabályával – véli az ellenzéki Demokrata Párt egyik dél-szerbiai, városi vezetőségi tagja.
„A média a pártok szócsövévé vált, kivéve azt a két csatornát, amely az előző 24 órában elsötétült” – mondta Nela Dimitrijević, aki határozott és bátor lépésnek tartja, hogy így juttatták Szerbia tudomására: megszűnik a sajtószabadság és a véleménykülönbség, ha a két televízió felhagy a működésével. Feltételezi, nem lehetett egyszerű meghozni a döntést, hogy 24 órára leálljanak. Gyakorlatilag azonban ez volt az egyetlen módja annak, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a médiavilágban történtekre.
„A polgároknak nincs választási lehetősége” – mondta Dimitrijević az ötödik országos televíziós frekvencia odaítéléséről, amelyet a kormányhűnek nem mondható Nova S nem tud megkapni, és ezzel lépéshátrányba került versenytársaival szemben. Így ugyanis eleve kevesebb nézőre számíthat az országos lefedettségű szerbiai televíziós csatornáknál.
Noha az ötödik frekvencia kiosztásának már rég lejárt a határideje, a hatóság halogatta a döntés meghozatalát, végül le is tett róla.
Ez késztetett két, függetlennek számító csatornát arra, hogy december 6-án minden előzetes bejelentés nélkül leállítsa műsorai sugárzását.
A képernyőn 24 órán át fekete alapon csak egy felirat látszott: „szabad médiumok nélkül sötétbe borul Szerbia”.
Az N1 és a Nova S televízió 24 órás szünet után folytatták szokásos műsoruk sugárzását, közleményükben pedig tudatták: azért szánták rá magukat a „drasztikus lépésre”, hogy megmutassák, milyen sötétség uralkodhat el adásaik nélkül.
Valós képet akartunk alkotni arról, hogyan néznek ki az információk abban az esetben, ha Szerbia polgárai csak egy változatban értesülnek az uralkodó álláspontról, kritikai hang nélkül – üzente a két médium, amely egyúttal azt is érzékeltette, milyen nyomásnak vannak kitéve évek óta, mennyire korlátozzák elérhetőségüket, és hogyan hátráltatják üzleti tevékenységüket.
Magyarázatuk szerint az elsötétítés kiváltó oka az, hogy a szerbiai médiahatóság a határidő lejárta ellenére sem hozott döntést az ötödik országos lefedettségű frekvencia odaítéléséről, korábban pedig a médiapluralizmusra fittyet hányva elmeszelte a N1 pályázatát.
– írta a két televízió.
Az előzmények: frekvenciapályázat Szerbiában
Négy kereskedelmi televízió országos frekvenciaengedélye járt le augusztus elején Szerbiában. A megüresedett helyekre tizennégyen pályáznak, köztük a képernyő elsötétítéséről döntő N1 és a Nova S mellett – amint az a lapok is megjegyezték: „meglepetésre” – a magyar TV2, amely májusban jegyezte be leányvállalatát Szerbiában. A tender kapóra jött a magyar médiabefektetőknek azok után, hogy Janez Janša választási vereségét követően, egy parlamenti vizsgálatot megelőzve, hamarjában kivonultak Szlovéniából. Az Orbánhoz hű televízió szakmaiságát azonban Szerbiában megkérdőjelezték, és arra figyelmeztettek, hogy Magyarország érdekeit fogja képviselni.
Ennek bizonyítására a többi között előkotortak egy fotót.
A Szárnyas fejvadász 2049 forgatásakor a két főszereplő, Harrison Ford és Ryan Gosling a rendező, Denis Villeneuve társaságában hosszú hónapokat, csaknem fél évet töltött a budapesti forgatási helyszíneken.
Az egyik szünetet kihasználva kérte fel Goslingot az éppen újonnan megjelenő New York-i GQ férfimagazin egy hosszú, a címlapon is beharangozott interjúra, amit megannyi, a patinás Gellért szállóban megörökített fényképpel illusztráltak. A színész jeles divatmárkák darabjaiban pózolt még a medencében is, kávét szürcsölve.
Minden fotó alatt gondosan feltüntették az általa viselt ruhadarabok árát.
Ryan Gosling az egyik, 2016-ban készült fotón még az ágyban heverészett a rabok egyenruhájára emlékeztető csíkos, Sleepy Jones pizsamában, amelynek felsője 148, nadrágja pedig 118 dollárba került. A részletekre kell figyelni: egy napilap, a Magyar Nemzet mögül kandikált ki.
Ennek a fényképnek a sorsa is felmerült abban a vitában, amit Szerbiában az idén arról folytattak, melyik televíziót illesse meg az országos sugárzás joga azok után, hogy négy kereskedelmi televízió frekvenciaengedélye augusztus 4-én lejárt.
HIRDETÉSA szerbiai médiahatóság, a REM július 7-én kezdte a pályázók meghallgatását. Ezzel szinte egyidejűleg az intézménynek benyújtottak egy petíciót, amelyben 260 ezer aláíró azt követelte, hogy a hatóság a törvény megszegése miatt fossza meg működési engedélyétől a Happy és a Pink televíziót.
„Az országos frekvenciájú televíziók megszegték a kulturális, tudományos és gyermekműsorok sugárzási kötelezettségét – érveltek az aláírók, akik szerint „a kultúra nem eladó”.
Az nem derül ki, hogy a médiahatóság eddig miért tűrte el a jogsértést, tudniillik saját, hat évvel korábban elfogadott szabályzatában előírta, hogy az országos lefedettségű televízióknak a többi között ismeretterjesztő, tudományos-oktatási, kulturális-művészeti, gyermekeknek és kiskorúaknak szóló műsort és dokumentumfilmeket is sugároznia kell.
Ugyanakkor az is felkeltette fel a szerbiai közvélemény figyelmét, hogy az országos frekvenciára pályázók között volt a magyar TV2, amely – mint írták – Magyarország egyik leggazdagabb emberének, Orbán Viktor miniszterelnök iskolatársának, Mészáros Lőrincnek a tulajdonában áll.
„Mint minden más erős tévé”, ez is kormánypárti – emlékeztetett a Ljubljanai Egyetem újságírói tanszékének professzora. „Szerintem egyetlen ország sem akar olyan televíziót működtetni, amely tulajdonosának egyértelmű a politikai hovatartozása és kapcsolata egy másik országban, mert akkor mindig fennáll annak a veszélye, hogy az a televízió valójában Magyarország érdekeit képviseli” – nyilatkozta Marko Milosavljević a Szabad Európa szerb adásának.
HIRDETÉSBizonyítékul felidézték Ryan Gosling fotóját, amelyről az AFP tudósítása alapján megjegyezték: a magyar hatóságok tökéletesen elégedettek lettek volna a hírveréssel, „ha a helyi politikai küzdelmekben nem túl járatos színész nem pózol az egyik fotón” a Magyar Nemzettel, amelynek tulajdonosa akkoriban még Orbán Viktor miniszterelnök legádázabb ellensége, Simicska Lajos volt.
A sérelmet a kormánypárti, a Szerbiában is pályázó TV2 nyomban orvosolta, amely a fotót ugyan megmutatta, de az újság nevét digitális elhomályosítással kitakarta.
A TV2 végül nem nyert, de a pályázaton elbukott az N1 és a Nova S is.
A frekvenciapályázat második fordulója
Szerbiában utólag egy második pályázatot is kiírtak az ötödik, országos lefedettségű televíziós csatorna frekvenciaengedélyére. Az október 11-én lezárult tenderre a korábbi tizennégy helyett már csak négyen jelentkeztek, köztük a Nova S.
Az N1 nem pályázott, mert a médiahatóság összetétele alapján kilátástalannak tartotta indulását – mondta Koszovó kivételével a néhai Jugoszlávia minden utódállamában kizárólag saját szolgáltatója kábelhálózatán nézhető, a CNN-t képviselő, 2014-ben alapított N1 műsorigazgatója.
HIRDETÉSIgor Božić a pályázatnak még értelmét látta, amikor négy frekvenciára hirdettek versenyt. Szerinte a médiahatóság – ha nagyon akart volna – sokszínű kínálatot nyújthatott volna a szerbiai nézőknek. Ehelyett gyakorlatilag meghosszabbította a meglévő frekvenciaengedélyeket. Indoklása alapján világossá vált, hogy újabb pályázatra „fölösleges energiát, időt és pénzt pazarolni” – hangoztatta Božić.
Az ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozó Nova S azonban pályázott az ötödik frekvenciára, miután azonban több mint két hónappal a tender lezárulta után sem hirdettek eredményt, tiltakozása jeléül 24 óra át nem sugárzott műsort, és vele együtt – szolidaritásból – az N1 is elsötétítette a képernyőt.
A szerbiai „médiasötétségben” a két csatorna legalább egy kicsit megvilágította a „problémákat és az ügyeket” – emlékeztetett egy vranjei lakos, aki csak iniciálékkal nyilatkozott. „Ha a két televízió abbahagyja a műsorsugárzást, Szerbia nem sötétbe borul, hanem egy média-feketelyukba kerül, ahol az Aleksandar Vučić elnök által irányított kormánypárti média teljesen átveszi a dominanciát” – mondta V. Ž.
A macedón határhoz közeli Vranjeban egyébként a kábelszolgáltató már rég törölte kínálatából az N1 és a Nova S műsorát, így az ott élők csak hallomásból értesültek tiltakozásukról, és egy ott élő jogászhoz hasonlóan csak sajnálják, hogy mások nem csatlakoztak a megmozduláshoz. A Danas napilap által megszólaltatottak a demokratikus társadalom egyik kulcsfontosságú elemének tartják a választás lehetőségét, és azt is magától értetődőnek nevezik, hogy „biztosan vannak olyanok, akik kritikusan viszonyulnak az N1-hez és a Nova S-hez, így nem nézik ezek műsorait”.
Akadálytalanul terjeszkedhet az autokrácia
„Szabad médiumok nélkül sötétbe borul Szerbia” felirattal álltak ki a szerb ellenzéki képviselők az N1 és a Nova S mellett. A magyar országgyűlésből ismert módszerekkel Vučić elnök kormánypártjának tagjai felszólították a levezető elnököt, hogy „teremtsen rendet” az ülésteremben, majd a szolidaritást vállaló társaik elmarasztalását és megbüntetését követelték.
HIRDETÉS
Az Aleksandar Vučić irányította hatalom elfojtja a sajtószabadságot Szerbiában – ezt írta az Európa Tanács kulturális és médiabizottságának nem hivatalos levelében az egyik ellenzéki, néppárti képviselő. Stefan Jovanović felidézte az újságírókat ért fenyegetéseket és nyomásgyakorlást, ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy a kormány a Telekom szolgáltató révén korlátozza a független médiák közönségét, majd végül bezáratja azokat.
Jovanović a többi között arra is emlékeztetett: a hangulat olyan, mint Slobodan Milošević uralkodása idején, amikor a jelenlegi elnök, Aleksandar Vučić töltötte be az információs miniszteri posztot. A brutalitásáról elhíresült időszakban felszámolta a „nem szófogadó” médiát, drákói törvényekkel hallgattatta el a disszonáns hangokat, és ez volt az a korszak, amikor az újságírók elleni merényletektől sem riadtak vissza.
Vučić 2014-es, először miniszterelnöki, majd elnöki hatalomra kerülése óta a sajtószabadság tekintetében Szerbia 180 ország közül 74,95 ponttal az 54. helyről 61,51 ponttal a 79. helyre esett vissza World Press Freedom indexe (https://rsf.org/en/index) szerint – hívta fel a figyelmet Jovanović.
Ugyanebben a rangsorolásban a 2014-ben a 73,27 pontjával 64. helyről rajtoló Magyarország 2022-ben 59,80 ponttal és 85. helyével még Szerbiánál is lejjebb csúszott a véleményszabadság mércéinek összehasonlításában.
A sajtószabadság a vizsgált időszakban a két szomszédos országban szinte azonos ütemben romlott.
HIRDETÉSTavaly januárban egyébként kiderült, hogy a szerbiai Telekom – a piac felosztása és az N1, illetve a Nova S tulajdonosaihoz köthető SBB kábelszolgáltató visszaszorítása céljából – megállapodást kötött versenytársával, a Telenorral, amelynek utódvállalata a ma részben magyar tulajdonban levő Yettel.
A politikai indíttatású ügylet célja „az SBB megsemmisítése”. A Telekom telefonos és szórólapos kampánnyal próbálta rávenni a lakosságot, hogy mondják fel az SBB-vel kötött szerződésüket, helyette pedig a Telekomot válasszák.
A szándék kétségtelenül az, hogy az N1, a Nova S és az SBB közös tulajdonosát, a United Groupot rávegyék az SBB eladására, hogy korlátozzák a szabad média közönségét, és végül lakatot tegyenek a médiumokra.
„Ha ez megtörténik, Szerbia teljes médiasötétségbe borul, ahol az autokrácia akadálytalanul terjeszkedhet” – áll Stefan Jovanović levelében.
Brüsszel képben van. „Ismerjük a szerbiai médiahelyzetet, és azt várjuk Szerbiától, hogy végrehajtsa a médiastratégiára vonatkozó cselekvési tervet, hogy olyan környezetet teremtsen, amelyben a média szabadsága akadálytalan lesz” – reagált az Európai Bizottság szóvivője. Ana Pisonero megerősítette: minden demokratikus társadalom számára fontos a tudósítás és a média szabadsága, valamint a pluralizmus.
HIRDETÉSA kormány népszerűsítése, az ellenzék cenzúrázása
Aleksandar Vučić szerb elnök – miként korábban a magyar miniszterelnök is – gyakran hangoztatta, hogy a szerbiai médiumok többsége ellene van. Az igazság ezzel szemben az, hogy a legtöbben, kivált pedig a legbefolyásosabbak nagyon közel állnak hozzá és a Szerb Haladó Párthoz.
Már a tulajdoni viszonyok feltérképezése is nehéz – állítja egy kutatóiroda vezetője. Jogi szempontból a tulajdonos az, akit a médianyilvántartásban is bejegyeztek, a működtető tulajdonos azonban az állam, amely átláthatatlan módon társfinanszírozója a médiumoknak – mondta Zoran Gavrilović.
„Valójában a közpénzt pártpropagandára, vagyis kormánypropagandára költik” – hangoztatta a társadalomkutató, példaként pedig a szerbiai közmédiumot, a magyar MTV-nek megfelelő Szerb Rádiót és Televíziót, az RTS-t említette, amely ugyan névlegesen minden állampolgár tulajdonában van, mégis a kormányt népszerűsíti, az ellenzéket pedig cenzúrázza.
Kedvenc televíziójának, a Pinknek a vendégeként a szerb elnök szívesen tér ki a sajtó helyzetére, és egy alkalommal megjegyezte, hogy a közmédium és a Pink kereskedelmi televízió a nézettségi adatok alapján sokkal népszerűbb az N1-nél.
Ezt a Nielsen adatai is alátámasztották: 2019-ben például az RTS nézőaránya meghaladta a 19 százalékot, a N1 pedig az egy százalékot sem érte el.
HIRDETÉSVučić épp csak azt hallgatta el, hogy az RTS és a Pink országos lefedettségű csatorna, az N1 pedig kizárólag kábelszolgáltató révén érhető el.
„Olyan, mintha az almát a körtével hasonlítanánk össze” – reagált Aleksandra Subotić, a United Group igazgatója.
A Pink egyébként az egyetlen televízió Szerbiában, amely az országos frekvenciák kiosztása, 2006 óta egyedüli csatornaként élvezi ennek minden előnyjogát annak ellenére, hogy adótartozást adótartozásra halmoz.
„Amikor a TV Pink elveszíti országos frekvenciáját, tudni fogjuk, hogy valami megváltozott Szerbiában!” – ezt állította egy egykori ellenzéki vezető, korábbi belgrádi polgármester még 2018-ban. A botrányos tévécsatorna Vučić kedvenc tükre, amiben nem látszik, hogy a király meztelen – írta Dragan Đilas, aki szerint a mesének egyszer vége szakad.
A Pink kereskedelmi csatornát azóta sem fosztották meg országos sugárzási jogától.
HIRDETÉS