NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Bocsánatot kért országa rabszolgaságban való részvételéért a holland miniszterelnök

Mark Rutte holland kormányfő a hágai Nemzeti Archívumban tartott beszéde előtt 2022. december 19-én
Mark Rutte holland kormányfő a hágai Nemzeti Archívumban tartott beszéde előtt 2022. december 19-én Szerzői jogok Peter Dejong/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Írta: Noemi MravReuters
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Hágában a holland állam nevében bocsánatot kért országa rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért.

HIRDETÉS

Mark Rutte kormányfő szerint a holland állam évszázadokon át nemcsak engedélyezte a rabszolgaságot és rabszolga-kereskedelmet, de ösztönözte és profitot is termelt abból. Mindezért a holland miniszterelnök formálisan bocsánatot kért a holland állam nevében a rabszolgaságban játszott történelmi szerepe, és annak a mai napig kiható következményei miatt.

"Ma bocsánatot kérek" - mondta Rutte hétfőn a televízióban is sugárzott, országos beszédében a hágai Holland Nemzeti Archívumból. 

A kormányfő "emberiesség elleni bűncselekményként" említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.

Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy "nincs törvényes módja annak, hogy a kormány felelősséget vállaljon olyasmiért, ami nagyon régen történt," de hozzátette, hogy "azóta más véleményen van". Fogalmazása szerint a történelmet nem lehet csak úgy átlépni, mivel "a rabszolgaság hagyatéka a jelenben, a rasszizmusban és a diszkriminációban tükröződik vissza".

“Igaz, hogy a rabszolgatartó múlt miatt a ma élő embereket nem lehet hibáztatni, azonban a holland állam felelősséggel tartozik az általa okozott mérhetetlen szenvedésért, mely a rabszolgasorba kényszerítetteket és azok leszármazottait érinti" - mondta Rutte húsz perces beszédében.

"Ahhoz, hogy ezt megtörjük, nyíltan és őszintén szembe kell néznünk a múlttal" - hangoztatta.

A gyarmati múlt máig kísért

A holland birodalom a világ szinte minden pontján - Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is - rendelkezett gyarmatokkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet-indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.

Több holland nagyváros az utóbbi években felelősséget vállalt a múltbeli rabszolgatartás és -kereskedelem miatt, Rutte tavaly még azon az állásponton volt, hogy fokozná a holland társadalom megosztottságát, ha az egész állam nevében bocsánatot kérne az ország gyarmatosításban játszott szerepéért. A kormány november elején jelentette be, hogy december közepén mégis hivatalos bocsánatkérést terveznek, azon lépések keretében, melyek a gyarmati múlttal való szembenézést támogatják a kisajátított műkincsek visszaszolgáltatásától a rasszizmussal való megküzdésig.

A december végi bocsánatkérés azonban nem nyerte el mindenki tetszését: egyes csoportok szerint annak Vilmos-Sándor holland királytól kéne származnia, az egykori gyarmaton, Suriname-on 2023. július elsején, a holland rabszolgafelszabadítás elindításának 160. évfordulóján.

"A tánchoz két ember kell - a bocsánatkérést pedig el is kell fogadni" - mondta Roy Kaikusi Groenberg a Becsület és Helyreállítás Alapítványtól. A suriname-i jogvédő csoport elsietettnek nevezte a bocsánatkérést, és keresetet nyújtott be egy holland bíróságon a halasztás érdekében, mert szerintük a július elsejei dátum sokak számára történelmi jelentőséggel bír, míg december 19. csak egy véletlenszerűen kiválasztott nap. A bíróság december 15-én elutasította a keresetet.

Rutte elismerte, hogy esetlen módon kezelték a bocsánatkérés bejelentését, ezért a holland kormány küldötteket küld Suriname-be és a Karib-térségben lévő, a Holland királysághoz tartozó, de azoktól valamilyen szinten autonóm területekre: Sint Maarten-re, Arubába, Bonaire-re, Saba-ba és Sint Eustatius-ra, és azt is bejelentették, hogy egy 200 millió eurós alapot hoznak létre olyan kezdeményezések támogatására, amelyek célja, hogy tudatosítsák Hollandia gyarmattartó múltját.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Greta Thunberget letartóztatták Hágában

Békésen ért véget a hollandiai túszejtés

Túszokat ejtettek egy holland kisvárosban, többen már szabadultak