Jövőre már vízum nélkül utazhatnak be a koszovóiak a schengeni övezetbe

Január elsejétől vízum nélkül utazhatnak be a koszovói állampolgárok a schengeni övezetbe. Ez a 2008-ban függetlenedett ország eddigi legnagyobb lépése az Európai Unió felé.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az Európai Unió 27 tagországa közül öt - Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország - szerint sem önálló állam Koszovó, ezért európai integrációja a pristinai politikusok elvárásainál lassabban halad. 

Brüsszel és Pristina eddig csak a stabilizációs és társulási megállapodást írta alá, amely 2016-ban lépett hatályba, és a koszovói állampolgárok még mindig csak vízummal tudnak belépni az EU területére annak ellenére, hogy Brüsszel közölte: Pristina már 2018-ban teljesítette a vízumliberalizáció feltételeit.

A hónapok óta húzódó rendszámtáblavita végeztével azonban az uniós tagállamok nagykövetei úgy döntöttek, hogy megadják Koszovónak a vízummentességet. 

A helyiek nagyon örülnek a változtatásnak, de egyelőre még óvatosak.

,,Ezt már annyiszor megígérték nekünk és nem jutottunk egyről a kettőre. Attól félek, hogy most sem fog megtörténni"- mondta egy pristinai nő.

Adrian Çollaku politikai elemző szerint az EU csak egyet akart: hogy Koszovó bebizonyítsa békülési szándékát.

A koszovói miniszterelnök annak ellenére üdvözölte a döntést, hogy még koránt sem elkötelezett a szerbekkel való megbékélés mellett.

,,Európa a vízum liberalizációval elismeri, hogy jó úton járunk a jogállamiság és a korrupció elleni harc terén. Megerősítettük a határainkat és jól kezeljük a bevándorlást" - írta Albin Kurti.

Korábban a kormányfő arról beszélt, hogy országa az év végéig hivatalosan is benyújtja az európai uniós csatlakozási kérelmét. Koszovó európai integrációjának egyik kerékkötője a közötte és Szerbia közötti feszült viszony. A kapcsolat normalizálása mindkettejük integrációjának a kulcsa lenne, ám hiába kezdődött 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd Belgrád és Pristina között, az akkor megbeszélteknek ez idáig csak a töredéke valósult meg. 

Hétfőn Brüsszelben rendkívüli találkozó keretében egyeztetett a szerb köztársasági elnök és a koszovói miniszterelnök a helyzet megoldási lehetőségeiről, de megállapodás nem született.