NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Horvátország, Románia és Bulgária Schengen küszöbén – rajtuk kívül Magyarország csak nyerhet

Torlódás a magyar-román és a magyar-horvát határátkelőn, a „vasfüggöny” átvágása az osztrák-cseh határon, újra határzár 2022-ben
Torlódás a magyar-román és a magyar-horvát határátkelőn, a „vasfüggöny” átvágása az osztrák-cseh határon, újra határzár 2022-ben Szerzői jogok Forrás: AP és MTI
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Európa 26 országának 420 millió lakosa, köztük a magyarok útlevél nélkül utazhatnak a schengeni térségben. Rövidesen eldől, csatlakozhat-e Bulgária, Románia és Horvátország. Belépésükkel Magyarország nyerne: 800 kilométerrel rövidülne az EU külső határa, és felgyorsulna a határátkelés.

HIRDETÉS

Bulgária és Románia nem áll készen a schengeni térségre – ezt állítja az osztrák kancellár annak ellenére, hogy az Európai Bizottság szerint már évek óta teljesítettek minden feltételt. Tizenegy éve várnak arra, hogy uniós tagországként beléphessenek az útlevélmentes övezetbe. A másik két országgal ellentétben Horvátország Karl Nehammer szerint teljesíti kötelezettségeit, és már csak azért is támogatja felvételét, mert a horvát határvédelem egyben az osztrák határ védelmét is jelenti. Bulgária és Románia csatlakozását Amszterdam és Stockholm is megvétózhatja december 8-án, amikor a schengeni övezet bővítéséről döntenek. Gyökeresen más a román állampolgárok megítélése Spanyolországban, ahol a román ajkú lakosok száma 1,1 millióra tehető. Fontolóra vették, hogy megkaphassák a spanyol állampolgárságot. Schengen bővítésének a három jelöltön kívül Magyarország lenne a nagy nyertese, hisz 800 kilométerrel rövidülne az Európai Unió külső határa, ráadásul zökkentőmentessé válna a közúti forgalom a magyar-horvát, illetve magyar-román határon.

Horvátország, Bulgária és Románia állampolgárai, sőt még elnökük vagy miniszterelnökük is határellenőrzésen esik át, amikor Zágrábból, Szófiából vagy Bukarestből Brüsszelbe, Európa fővárosába érkezik.

Rajtuk kívül a horvát, bolgár vagy román turisták például a görög határon is ellenőrzéssel szembesülnek, holott Görögországnak nincs szárazföldi összeköttetése a schengeni övezet többi országával.

A három országban abban bíznak, hogy december 8-án másik három uniós tagország – Ausztria, Hollandia és Svédország – sokéves várakozás után nem vétózza meg az Európai Bizottság javaslatát, és végre engedélyezi csatlakozásukat az útlevélmentes térséghez.

Mindhárom „schengeni” jelölt megfelel a feltételeknek – ezt állapította meg az uniós kormány, a bizottság, amely arra is emlékeztetett, hogy Bulgária és Románia egyaránt jelentős mértékben hozzájárultak a schengeni térség működéséhez a világjárvány és az ukrajnai háború alatt egyaránt.

Mindkét ország tizenegy éve vár a csatlakozásra, hisz Bulgária és Románia már „2011-ben sikeresen lezárta a schengeni értékelési folyamatot”. Horvátország éppen egy éve, 2021 decemberében „teljesítette a belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket”.

A kibővített, belső határellenőrzés nélküli schengeni térség közös külső határaink megerősített védelme és a hatékony rendőrségi együttműködés révén biztonságosabbá teszi Európát, a határokon való időveszteség megszüntetésével és az emberi és üzleti kapcsolatok megkönnyítésével virágzóbbá, a világ legnagyobb, belső határellenőrzés nélküli közös térségének jelentős bővítésével pedig vonzóbbá – szögezte le az Európai Bizottság a november közepén közzétett jelentésében.

A schengeni térség

A schengeni térség 26 országból, köztük 22 uniós tagállamból áll. Ezek Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, továbbá – nem uniós tagállamként – Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.

A törpe hercegség, Liechtenstein csatlakozott utoljára az övezethez 2011 decemberében.

A Portugáliához, illetve Spanyolországhoz tartozó Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek az Európai Unió különleges tagjai, és ezáltal a schengeni övezethez tartoznak, holott földrajzilag az európai kontinensen kívül helyezkednek el.

A 26 ország 420 millió lakosa útlevél nélkül utazhat a schengeni térségen belül. A határellenőrzés hiánya megkönnyíti a kereskedelmi és közlekedési ágazat működését is.

A schengeni térséghez egyelőre nem csatlakozott öt uniós tagállam közül Horvátországon, Bulgárián és Románián kívül Ciprus kérte felvételét, de ez mindaddig megoldhatatlan, amíg Törökország megszállva tartja a sziget északi részét.

Írország mindaddig nem kíván csatlakozni a térséghez, amíg az Egyesült Királysággal fenntartható az 1922-es kiválásakor elfogadott közös utazási terület, a CTA szabályozása, amellyel összhangban útlevél nélkül utazhatnak a szigeten.

Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikánváros megnyitotta határait, de nem tagjai a vízummentes övezetnek.

A többi európai ország, például az unióból kivált Nagy-Britannia nem csatlakozott a schengeni térséghez, mások viszont szeretnének, de egyelőre nem csatlakozhatnak.

Kevésbé köztudott, hogy a belső határokon nemcsak a határellenőrzés szűnt meg, hanem az ún. „schengeni” államoknak el kell hárítaniuk minden akadályt a folyamatos közúti közlekedés elől – így például nem alkalmazhatnak indokolatlan sebességkorlátozásokat sem. A rendőrség csak abban az esetben ellenőrizhet, ha a közbiztonságot esetlegesen fenyegető veszélyről szerez információt, vagy határon átnyúló bűnözés gyanúja merül fel. A kikötőkben és a repülőtereken kizárólag azt lehet ellenőrizni, hogy az adott személy‐e a jegy jogos tulajdonosa.

A jelöltek külön elbírálás alá esnek

A svéd parlament nemrégiben Románia schengeni csatlakozása ellen szavazott, holott Románia már korábban ratifikálta Stockholm csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A védelmi szövetségnek és az uniónak persze semmi köze egymáshoz, Bukarest mégis valamilyen jóindulatú viszonosságot várt el a skandináv országtól annál is inkább, mert maga az uniós belügyekért felelő svéd biztos szólította fel a tagországokat a schengeni térség bővítésére.

„Történelmi döntést kell hozniuk mindannyiunk érdekében", hogy Romániát, Bulgáriát és Horvátországot befogadják a schengeni térségbe – idézte Ylva Johanssont a Balkan Insight.

HIRDETÉS

Svédországon kívül Hollandia évek óta akadályozza Románia és Bulgária belépését a schengeni övezetbe a korrupció és a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt. Románia elutasította ezeket az érveket. Bukarestben az állítják, hogy a holland akadályoztatás politikai indíttatású.

Ráadásul az Európai Bizottság jelentésében érezhető a Hollandia halogatása miatti bosszúság. „El kell kerülni a további késedelmet” – idézte a bizottság levelét a holland Volkskrant. A kölcsönös bizalom és az egység éppen most – háború és növekvő migrációs hullámok idején – fontosabb, mint valaha. „Kétségtelen, hogy az unió készen áll a történelmi döntésre” – üzenték Brüsszelből Amszterdamnak.

Hollandia egyébként egy többnapos körútra küldött egy értékelő küldöttséget Romániába, hogy ellenőrizze, vajon az ország megfelel a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeinek.

Ezzel párhuzamosan Románia mellett Bulgária is meghívott egy szakértői csoportot, hogy kivizsgálják a schengeni szabályok alkalmazását.

A romániai Konstanca kikötője azonban kimaradt az októberben ellenőrzött helyszínek listájáról. A kikötő az adócsalás melegágya a konténerek alapos ellenőrzésének hiánya miatt – állította egy román hírportál. A Moldovával és Ukrajnával – az Európai Unió külső határaival – közös határátkelőket szintén nem ellenőrizték – erről számolt be a G4Media.

HIRDETÉS

A legnagyobb akadály a schengeni térség bővítése előtt azonban most Bécs.

Bulgária és Románia nem áll készen a schengeni övezetre – jelentette ki az osztrák kancellár. A másik két országgal ellentétben Horvátország szerinte teljesíti kötelezettségeit. „Támogatni fogjuk Horvátország útját a schengeni övezetbe, ugyanakkor nagyon kritikusak leszünk Bulgária és Románia erőfeszítéseivel szemben” – szögezte le a Die Presse szerint Karl Nehammer nemrégi zágrábi látogatása során.

„Óriási nyomás nehezedik ránk az illegális migráció miatt, jóllehet tengerparttal nem rendelkező uniós ország vagyunk” – emlékeztetett a kancellár, aki szerint Ausztria 2015 óta sokakat befogadott és védelmet biztosított nekik. Ukrajnából több tízezer embernek szavatolnak biztonságot és védelmet, ami Nehammer szerint „magától értetődő”.

Ugyanakkor az ukránok mellett kilencvenötezren nyújtottak be menekültkérelmet – sokan közülük jogosulatlanul. Ausztriában eddig összesen több mint százezer illegális migránst fogtak el, a háromnegyedét nem regisztrálták.

„Az európai menekültügyi rendszer megbukott”, ezért meg kell változtatni – mondta Nehammer, aki korábban ugyanerről a kérdésről, a migrációellenes paktumról Budapesten, majd Belgrádban is tárgyalt a magyar miniszterelnökkel és a szerb államfővel.

HIRDETÉS
Rosta Tibor/MTI via AP
Elítéltek erősítik a határkerítést Röszke környékén, 2022 szeptemberébenRosta Tibor/MTI via AP

„Mivel Horvátország példamutatóan teljesíti a határvédelmet, ott nem látok problémát. Az országok csatlakozásáról amúgy is külön szavaznak” – jelentette ki az osztrák kancellár, aki azt is leszögezte, hogy a horvát határvédelem egyben az osztrák határ védelmét is jelenti.

Romániában „nincs ellenőrizetlen migránsáramlás, és soha nem is volt” – így reagált a román államfő a beharangozott osztrák vétóra. Bukarest jól tájékozott „honnan és milyen útvonalakon érkeznek a migránsok”. Saját információikat, adataikat szívesen bocsátják az osztrák hatóságok rendelkezésére – mondta Klaus Johannis, aki szerint Románia soha nem volt központi része annak a „balkáni útvonalnak”, amellyel a migránsok Közép- és Nyugat-Európába utaznak.

Ha a szavazás kimenetele bizonytalan, akkor Johannis szerint a schengeni bővítésről szóló döntést „egy-két hónappal” el kellene halasztani.

A románok kettős állampolgárságot kaphatnak Spanyolországban

Gyökeresen más a románok megítélése Spanyolországban, ahol a román ajkú lakosok száma 1,1 millióra tehető. A spanyol kormány ugyanis felkínálta számukra a kettős állampolgárság megszerzésének a lehetőségét – jelentette egy spanyol portál.

Pedro Sánchez kormányfő és Nicolae Ciucă román miniszterelnök a múlt héten állapodott meg egy munkacsoport felállításában, amely kivizsgálná a spanyolországi román közösség tagjainak kettős állampolgárságával kapcsolatos lehetséges megoldásokat.

HIRDETÉS

A Castellóban tartott első spanyol-román csúcstalálkozón a két kabinet tizenkét minisztere közösen elfogadott nyilatkozatában kiemelte: „a Spanyolországban élő népes és dinamikus román közösség évtizedek óta hozzájárul a társadalmi kohézióhoz és a gazdasági fejlődéshez, miközben megőrzi saját identitását”.

Ezért döntöttek újabb lépésről annak érdekében, hogy a Spanyolországban élő román állampolgárok spanyol állampolgársággal is rendelkezhessenek anélkül, hogy elveszítenék saját állampolgárságukat.

Madrid a kettős állampolgárságról Európában csak Portugáliával és Franciaországgal állapodott meg – emlékeztetett Sánchez, aki támogatásáról biztosította Romániát a schengeni csatlakozás ügyében.

Ezzel párhuzamosan Spanyolországot Schengen kapcsán inkább közvetlen szomszédja, az Egyesült Királyság tengerentúli területe foglalkoztatja egészen prózai okokból. A harminckétezer lakosú Gibraltárba ugyanis tizenötezer spanyol munkavállaló ingázik át naponta.

Spanyolország és az Európai Bizottság azt javasolta Londonnak, hogy a gibraltári szárazföldi határ maradjon nyitva az enklávé brexit utáni státuszát rendező végleges megoldás részeként – idézte a spanyol külügyminisztériumot a Reuters.

HIRDETÉS

Erre – mint láttuk – másutt is akad példa Európában a törpeállamok esetében.

Spanyolország, Nagy-Britannia és az Európai Unió egyébként 2020. december 31-én, órákkal Nagy-Britannia kilépése előtt megállapodott abban, hogy Gibraltár továbbra is része marad az uniós megállapodásoknak, köztük a schengeni övezetnek, miközben a végleges megállapodás megszületéséig Spanyolország felügyeli kikötőjét és a repülőterét.

Madrid és Brüsszel továbbította Nagy-Britanniának „a térség közös jóléti zónájának kialakítására vonatkozó javaslatát” – közölte José Manuel Albares spanyol külügyminiszter. A spanyol-uniós javaslat a többi között a kerítés eltávolítására is kiterjed.

„Ehhez az szükséges, hogy Spanyolország a schengeni térség nevében átvegye Gibraltár külső határainak az ellenőrzését, és ennek érdekében képes legyen bizonyos, a schengeni térség integritásának és biztonságának védelméhez szükséges funkciók és hatáskörök gyakorlására” – közölték Madridban, amivel tulajdonképpen visszavonták Gibraltár szuverenitásának a megkérdőjelezését.

Bízik abban, hogy még idén sikerül megállapodni – reagált az indítványra Hugh Elliott, az Egyesült Királyság madridi nagykövete.

HIRDETÉS

Visszaállított határellenőrzések

Szlovénia viszont azzal fenyegetőzik, hogy újra bevezeti a belső határellenőrzést a szomszédos Horvátországgal, amint Zágráb csatlakozik az útlevélmentes klubhoz.

„Most, hogy Horvátország csatlakozik Schengenhez, nem akarjuk, hogy Szlovénia a migránsok és menekültek számának növekedése miatt áldozattá váljon” – idézte Szlovénia külügyminiszterét, Tanja Fajont az EUobserver.

A fenyegetés abból ered, hogy a migránsok egy része a nyugat-balkáni útvonalon keresztül jut az unió területére. Az EU határőrizeti szerve, a Frontex szerint októberben több mint huszonkétezer illegális határátlépést észleltek az útvonalon, csaknem háromszor annyit, mint egy évvel korábban.

Hasonló okokból, a migránsok növekvő száma miatt szeptember végén a cseh-szlovák, illetve az osztrák-szlovák határon vezették be újra a határellenőrzést annak ellenére, hogy Szlovákia 13 éve a schengeni térséghez tartozik. Több mint egy évtizeden át az autósok akadálytalanul közlekedhettek Szlovákiából a szomszédos országokba.

Ez a lehetőség azonban Csehország és Ausztria irányába szeptember 29-én átmenetileg megszűnt.

HIRDETÉS

Csak Németországban a török menekültek száma az idén 254 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Az ENSZ szerint ebben az évben nyolcvanötezer migráns érkezett hajóval Olaszországba.

Szlovákia az ellenőrzések újbóli bevezetése óta 4466 migránst állított meg, akik illegálisan próbálták átlépni a határait. Az illegális migránsok többsége Szíriából, az úgynevezett „balkáni útvonalon” érkezik.

Magyarországon át is próbálnak bejutni a schengeni térségbe, amelynek Szerbiával közös határa az Európai Unió külső határának része. Magyarország az év eleje óta kétszázharmincötezer embert állított meg illegális határátlépés miatt – vagyis önmagában a kerítés kevés a menekültáradat feltartóztatásához.

A szlovák hatóságok értelemszerűen elutasítják a schengeni térségen belüli belső határellenőrzést. Szerint az ilyen ellenőrzések nem csak indokolatlanok, de eredménytelenek is. „A schengeni külső határok védelmének kellene prioritást élveznie” – mondta Roman Mikulec szlovák belügyminiszter, aki nemrég ellátogatott a magyar-szerb határra. Pozsony rendőröket küldött erre a szakaszra, hogy segítsék magyar kollégáiknak a schengeni térség védelmében.

Az Európai Bizottság szerint a belső határellenőrzések veszélyeztetik a schengeni övezetet, az Európai Unió szent és sérthetetlen vívmányát. Ennek ellenére a testület tehetetlen szemlélője volt alkalmazásuknak. Az eltelt hét évben, 2015 óta több mint háromszáz belső határellenőrzést vezettek be a schengeni térségben, elsősorban a migráció megfékezése érdekében.

HIRDETÉS

Magyarország lehet a schengeni bővítés egyik nagy nyertese

Az érintett és érdekelt három országon – Horvátországon, Bulgárián és Románián – kívül Magyarország lehet a schengeni bővítés egyik nagy nyertese.

Románia csatlakozásával 448 kilométerrel rövidülne Magyarország felől az unió külső határa, Horvátország belépésével pedig további 345 kilométerrel. Ez a magyar-román, illetve a magyar-horvát határ hossza. Összesen csaknem 800 kilométerrel csökkenne a magyar határőrség felelőssége az uniós külső határok védelmében.

A tervbe vett schengeni bővítéssel már csak a 174 kilométeres magyar-szerb, illetve a 137 kilométeres magyar-ukrán határszakaszon, összesen valamivel több mint 300 kilométeren kellene védeni az EU külső határait.

Forrás: Euronews
A schengeni külső határok Magyarországnál, 2022 novemberébenForrás: Euronews

Ráadásul nagymértékben felgyorsulna a forgalom Magyarország és Románia között. A nyári csúcsban a kamionosok nem ritkán fél napig várakoztak a határátkelőknél.

Az idegenforgalmi idényben gyakran kilométeres sorok alakultak ki a magyar-horvát határon is.

HIRDETÉS

Románia és Horvátország belépésével a schengeni térségbe ezek a torlódások megszűnnének.

Magyarországról az idén eddig több mint 592 ezren utaztak Horvátországba.

A magyar turistáknak jövőre már nem kellene várakozniuk a magyar-horvát határon, amennyiben december 8-án jóváhagyják Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez. Zágráb ezzel két legyet ütne egy csapásra, hisz 2023. január 1-jétől az euró fogja felváltani a kunát.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Átjárnak Ukrajnába vásárolni a határmenti románok

Betiltaná a kormány, hogy a 18 év alattiak energiaitalt vehessenek

Különleges térképen Hollywood magyar gyökerekkel rendelkező fimesei