Oroszország kiemelten foglalkozik a nukleáris fegyverkezés fejlesztésével

Orosz atomtengeralattjáró 2022 szeptemberében
Orosz atomtengeralattjáró 2022 szeptemberében Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Hírek az orosz-ukrán háborúról a hadszíntéren túlról.

HIRDETÉS

Legutóbb pedig októberben hajtottak végre hadgyakorlatot nukleáris fegyverekkel. A NATO bukaresti csúcstalálkozóján kiderült, hogy Ukrajna NATO tagsága nem prioritás, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig még egy NATO-Ukrajna formális ülést is megvétózott a találkozón. Hírek az orosz-ukrán háborúról, nagyrészt a fronton túlról

Nemzetközi büntetőbíróság az orosz háborús bűncselekmények kivizsgálására

A The Guardian brit lap azt írja, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint az Unió az ENSZ támogatásával megpróbál felállítani egy bíróságot az Oroszország által Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására.

Von der Leyen elmondta, hogy becslések szerint eddig több mint 20 ezer civil és több mint 100 ezer ukrán katona halt meg a február 24-én kezdődő invázió során. 

A Bizottság elnöke szerint Oroszországnak anyagilag is felelnie kell az ukrajnai pusztításért, az ország elszenvedett kárait eddig 600 milliárd euróra taksálják. Von der Leyen szerint az Uniónak le kéne foglalnia az Európában tartott orosz pénzt, azt befektetni, és felhasználni Ukrajna újjáépítésének finanszírozására.

Oroszország folyamatosan tagadja, hogy a civil lakosokat bármikor is célba vette volna az ukrajnai invázió során, állítása szerint hadereje nem követett el háborús bűnöket. Emlékeztetőül: Bucsában civiliket gyilkoltak meg, az ukrán haderő által visszafoglalt területeken (például Izjumban) pedig tömegsírokat tártak fel. 

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij állítja: az oroszok csak Herszon városának megszállása során több mint 400 háborús bűncselekményt követtek el.

Mindeközben a magyar külügy vétóz és Belaruszba látogat

Szijjártó Péter kedden reggel Bukarestbe utazott a NATO tagországok külügyminisztereinek kétnapos csúcstalálkozójára. Az eseményen a külgazdasági- és külügyminiszter nem járult hozzá a NATO–Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, az M1-nek adott interjújában azt mondta, ennek oka a kárpátaljai magyarok jogfosztottsága. Azt is elmondta, hogy ez nem újkeletű dolog, már a háború előtt is terítéken volt a téma, és hogy addig nem támogatja az ülést, míg ez a helyzet nem rendeződik. Közölte: Magyarország elsősorban a békében érdekelt.

A 24.hu azt írja, hogy kedden a kormány tagjai által rendszeresen használt honvédségi repülőflotta egyik tagja, a 604-es lajstromjelű Airbus Minszkben is leszállt még azelőtt, hogy a román fővárosba érkezett. A 150 személyes gép több mint hat órát töltött a belarusz fővárosban. 

A portál megkereste a külügyminisztériumot az úttal kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ. Megjegyzik: Minszkben kedden tartották a napokban váratlanul elhunyt belarusz külügyminiszter, Uladzimir Makej állami temetését, a búcsúztató ünnepségen Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök mellett ott volt a diktatúra szinte teljes kormányzati és katonai elitje. Az eseményről hírt adó Belta belarusz hírügynökség két külföldi résztvevőről tesz említést: Sztáray Péterről, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének különmegbízottjáról, valamint Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettesről.

Makej hivatali ideje alatt a Nyugat számos alkalommal bírálta Belaruszt az ellenzék egyre durvább elnyomása, az elcsalt választások és az ukrajnai háború során az orosz csapatok Belaruszban való állomásozásának engedélyezése miatt. 

A 2020-as belarusz elnökválasztás és az utána kitört tömeges tüntetések előtt Makej egyike volt azoknak, akik kezdeményezték az ország és a Nyugat kapcsolatainak javítását, és bírálta Oroszországot is. A tiltakozások kezdetén azonban hirtelen változtatott álláspontján, azt állította, hogy a tüntetéseket nyugati ügynökök szítják.

A belarusz ellenzék vezetője is megemlékezett a külügyminiszterről annak halálával kapcsolatban:  

Rakétacsapás Zaporizzsja régióban

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja régió kormányzója a Telegramon közölte, hogy keddről szerdára virradó éjszaka rakétacsapás ért egy területi gázelosztó központot. A létesítményben tűz keletkezett, amit azóta eloltottak. Sztaruh hozzátette: sérültek és áldozatok nincsenek.

A találat következtében három utca maradt gáz nélkül. 

A nukleáris fegyverkezésre fókuszál Oroszország

Szergej Sojgu, orosz védelmi minisztere közölte, hogy 2023-ban Oroszország a nukleáris fegyverkezési infrastruktúrára összpontosít, és fejleszti az új rakétarendszerek befogadására szolgáló létesítményeket.

A RIA orosz hírügynökség szerint Sojgu a tárca igazgatótanácsának ülésén elmondta, hogy "a jövőre esedékes nagy építkezések listájának elkészítésekor különös figyelmet fordítanak a stratégiai nukleáris erők érdekében történő fejlesztésekre." 

Hétfőn Oroszország indoklás nélkül elhalasztotta a nukleáris fegyverekről szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Oroszország legutóbb októberben végzett hadgyakorlatot nukleáris fegyverekkel.  

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Sojgu arról is beszélt, hogy a szeptemberi részleges mozgósítási parancs kiadása után két hónap alatt 300 ezer tartalékost képeztek ki, és hogy több mint 100 kiképzőtábort használnak Oroszországban és Belaruszban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bemutatták az amerikai légierő új lopakodó bombázóját

Kijevben átmeneti melegedő pontokkal, Bahmutban fatüzelésű kályhákkal segítenek

A Putyinhoz lojális Gergijev lett a Bolsoj vezetője