Pénteken kiadták a COP30 tárgyalások eredményéről szóló új szövegtervezetet, de a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó minden említést töröltek. Az unió erősebb éghajlati kötelezettségvállalásokat és több vitát követel a fosszilis tüzelőanyagokról.
Az ENSZ klímatárgyalások küldöttei szombat hajnalban is órákig dolgoztak azon, hogy közös álláspontot találjanak számos javaslatról, köztük arról, hogy több ország javasolta, említsék meg a globális felmelegedés feltételezhetően legfőbb okát: a világ energiaellátását szolgáló olaj, gáz és szén elégetését.
A tárgyalásoknak pénteken kellett volna befejeződniük, de a tárgyalófelek túlléptek a határidőn. Nem tudni, mikor fejeződnek be az egyeztetések, mivel az országok zárt ajtók mögött magas szintű tárgyalásokba kezdtek.
Brazília új javaslattervezete négy nehéz kérdéssel foglalkozik, köztük az éghajlatváltozás által leginkább sújtott, sebezhető országoknak nyújtott pénzügyi támogatással, valamint azzal, hogy az országok szigorítsák a Föld felmelegedését okozó kibocsátások csökkentésére irányuló nemzeti terveiket.
Az EU elutasította a jelenlegi tervezetet. Bármilyen megállapodás a közel 200 résztvevő ország közötti konszenzuson múlik. Emellett a világ számára részletes ütemtervet kellene készíteni a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására, amelyek sokak szerint nagyrészt okozói a Föld egyre szélsőségesebb időjárásának.
Bármely ilyen terv kibővítené a két évvel ezelőtti dubaji klímatárgyalásokon elfogadott egyetlen mondatot, a fosszilis tüzelőanyagokról való "átállást". De sem menetrendet, sem folyamatot nem határoztak meg, és olyan nagyhatalmú olajtermelő országok, mint Szaúd-Arábia és Oroszország ellenzik azt.
Az EU elutasítja a megállapodástervezetet
Több mint 80 nemzet követelt erősebb irányvonalat, és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök is ezt szorgalmazta a hónap elején. Az EU azonban elutasította a megállapodástervezetet, és erősebb éghajlati kötelezettségvállalásokat és több, a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos vitát követelt.
Wopke Hoekstra biztos határozottan ellenezte a tervezetet, és azzal fenyegetőzött, hogy az uniós tárgyalófelek kivonulnak a tárgyalásokról, ha nem teljesülnek a határozott kibocsátáscsökkentő intézkedésekre vonatkozó követeléseik.
A tárgyalások, amelyeknek pénteken kellett volna lezárulniuk, a folyamatos viták miatt folytatódtak. André Corrêa do Lago, a COP30 elnöke hangsúlyozta az egység szükségességét.
A brazil javaslatok egy csütörtöki tűzvész nyomán születtek, amely rövid időre átterjedt az Amazonas peremén zajló COP30 konferencián felállított pavilonokra is. Senki sem sérült meg komolyan, de a tűz miatt egy napnyi munka nagyrészt elveszett.
A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével kapcsolatban a javaslat "elismeri, hogy az üvegházhatású gázok alacsony kibocsátására és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlődésre való globális átállás visszafordíthatatlan és a jövő trendje".
A szöveg "azt is elismeri, hogy a Párizsi Megállapodás működik, és elhatározza, hogy tovább és gyorsabban kell haladni", utalva a 2015-ös klímatárgyalásokra, amelyeken a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozását tűzték ki célul az 1800-as évek közepéhez képest.
Komoly gond, hogy az idén benyújtott 119 nemzeti kibocsátáscsökkentési terv közel sem közelíti meg a felmelegedés 1,5 fokra való korlátozását.
Bár a szöveg nem foglalkozik a fosszilis tüzelőanyagokra való áttérés ütemtervével, az végül egy homályosan megfogalmazott részbe kerülhet, amely a következő néhány évre vonatkozó tervről szól egy külön ütemtervben.
A 36 ország, amely szerint a szöveg nem ment elég messzire, között olyan gazdag államok vannak, mint az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország, de kisebb, az éghajlat szempontjából érzékeny szigetek is, mint Palao, a Marshall-szigetek és Vanuatu.
A tárgyalásokon akkor születik hivatalos megállapodás, ha egyetlen nemzet sem emel kifogást, és általában több tárgyalási fordulóra van szükség.
A gyakorlatban az eljárás a megállapodások elfogadásával és az elnökségnek az esetleges ellenvetések tudomásul vétele után az ülés berekesztésével végződhet. A szokásos kisebb csoportos megbeszélések helyett a brazil elnökség a pénteki nap nagy részében zárt ajtók mögött hívta össze a nemzetek vezető tisztviselőit.
Ennek célja, hogy a nemzetek ne érezzék magukat kihagyva a háttéralkukból, de a nyilvánosság nem láthatja az országok kifogásait. Az éves megbeszéléseket idén Belemben, az Amazonas esőerdő szélén fekvő brazil városban tartják.
A COP-tanácskozások ismert bírálója, Bjørn Lomborg dán közgazdász az idei csúcsról azt írta: "Az olyan klímacsúcsok, mint a COP30, jobban kellene összpontosítsanak az emberek jólétére, és el kellene ismerniük, hogy a jólét előmozdítása az egyik legjobb válasz a klímaváltozásra, mert az embereket ellenállóbbá teszi. A kormányfőknek fel kellene hagyniuk a drága és hatástalan nettó zéró célok iránti megszállottságukkal, és inkább az alkalmazkodási intézkedésekre, valamint a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházásokra kellene összpontosítaniuk, hogy előmozdítsák a zöld energia területén történő innovációt."