A HAWK közepes hatótávolságú rakéta egyáltalán nem új technológia, de így is komoly előrelépést jelentene az ukrán légvédelem számára.
HIRDETÉSHamarosan HAWK légvédelmi rakétákat küldhet az Egyesült Államok Ukrajnának a Reuters értesülései szerint. A hírügynökségnek két washingtoni tisztviselő nyilatkozott a tervekről, melyek arról szólnak, hogy egy Presidential Drawdown Authority (PDA) nevű hatalomgyakorlási eszköz segítségével gyorsan, kongresszusi jóváhagyás nélkül el lehetne küldeni a rakétákat Kijevnek.
A PDA olyan fegyverekre alkalmazható, melyek amerikai raktárakban állnak, és a HAWK-rakéták pont ilyenek. Jelentős részüket évtizedek óta nem vették elő, az amerikai hadsereg ugyanis a kilencvenes évek derekán kivezette a fegyverrendszert, és a modernebb PATRIOT rakétákat tartja hadrendben.
A HAWK egy meglehetősen régi technológia, már a vietnami háborúban is használták, de az elmúlt évtizedekben több ráncfelvarráson is átesett, és különböző változatai még mindig hadrendben vannak több tucat országban. Ukrajnában egyértelmű előrelépést jelentene a fegyver, a légvédelem ugyanis jelenleg a még megmaradt szovjet eszközökön kívül a vállról indítható Stinger rakétákra épül, melyeknek nagyjából 5 kilométer a hatótávjuk a HAWK 45-50 kilométerével szemben.
Az amerikai tisztviselők szerint az nem egyértelmű, hogy a raktárakban kellő mennyiségű jó állapotban lévő kilövőállás is van, ezért első körben valószínűleg csak rakéták szállítását tervezik. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár viszont bejelentette, hogy Spanyolország kész négy HAWK-indítóállást szállítani Ukrajnának.
Oroszország októberben változtatott eddigi stratégiáján, és rakétákkal, valamint kamikaze drónokkal intenzíven támadni kezdte az ukrán energetikai infrastruktúrát. Erre reagálva a kijevi vezetés újra és újra légvédelmi rendszerek átadására kéri a nyugati országokat. Az Euronewsnak az Ukrán Nemzetközi Politikai Intézet igazgatója, Nadja Afanaszjeva is azt hangsúlyozta, hogy csak az ukrán légvédelem megerősítésével lehet elkerülni az ország energiaellátásnak teljes összeomlását.
Felajánlások születtek is az elmúlt hetekben, sőt, Németországból két hete már meg is érkezett egy IRIS-T légvédelmi rendszer, amelyhez a napokban az első TRML-4D radarállomást is leszállították (összesen négyet küldenek a rendszer négy ütegéhez).
Az Egyesült Királyság elhárító rakétákat, Kanada tüzérségi lőszert, Franciaország pedig radarokat és légvédelmi rendszereket ígért Ukrajnának október közepén (Emmanuel Macron elnök nem részletezte, milyen fegyverekről van szó pontosan, de később kiderült, hogy Crotale rakétákról). Az Egyesült Államok NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerek átadását is bejelentette, PATRIOT rakétákat azonban egyelőre nem küld Kijevnek. Washington eddig nagyjából 17,6 milliárd dollár értékű katonai támogatást adott Ukrajnának.
A jelenlegi helyzet érdekes kommunikációs kihívás elé állítja az ukrán vezetést, ahogy arra a varsói Keleti Tanulmányok Központjának elemzői is felhívták a figyelmet (a think tank rendszeres helyzetértékelései a Válasz Online-on olvashatók magyarul).
A hivatalos üzeneteknek egyrészt a hazai állampolgárok felé azt kell sulykolnia, hogy a légvédelem viszonylag sikeres az orosz rakéták és drónok lelövésében (jelenleg nagyjából 60 százalékos elhárítási hatékonyságról számolnak be). Eközben viszont külföldre azt kell mutatnia Kijevnek, hogy nyugati segítség nélkül képtelenek megvédeni az ország egész területét az orosz támadásoktól, ezért még több modern légvédelmi rendszerre van szükségük.