Milyen rakétákkal lőheti Ukrajna Oroszországot a nyugati felhatalmazás birtokában?
Friedrich Merz német kancellár hétfői bejelentése szerint a nyugati szövetségesek feloldották az Ukrajnának átadott fegyverrendszerekre vonatkozó oroszországi bevetési korlátozásokat. A kérdés az, hogy mennyi eszköze maradt Ukrajnának, pótolják-e ezeket, és mire lehet őket felhasználni?
HIRDETÉS
A döntéssel Németország mellett az Egyesült Királyság, Franciaország és az USA is egyetértett, ami az első ilyen alkalom. Korábban főként Németország, de az Egyesült Államok is vonakodott ilyen felhatalmazás kiadásától. Kijev eddig csak alkalmi engedélyeket kapott a britektől és a franciáktól az eszközök használatára, most viszont egységes négyhatalmi megállapodás jött létre, korlátozások nélkül.
Ugyanakkor problematikus, hogy Ukrajna valószínűleg elhasználta a 2023-2024-ben kapott nagyobb hatótávolságú rakéták zömét. A jövő azonban pozitívabb irányba fordulhat, különösen ha Németország is átlépi a vörös vonalat, vagyis nem csak szárazföldi fegyverzetet küld Kijevnek. A nyugati egyezség hírére reagálva a Kreml szóvivője azt mondta, hogy veszélyes lépés az európai országok minden olyan döntése, amely Ukrajnának nagyobb hatótávolságú rakétaképességet biztosítana. „Ezek a lehetséges döntések, ha valóban megszületettek, teljesen ellentétesek a politikai rendezésre irányuló törekvéseinkkel” – mondta Peszkov.
Nagymértékben nőhet Ukrajna cselekvési képessége
Ukrajna jelenleg többféle közepes vagy nagy hatótávolságú csapásmérő eszközzel rendelkezik. Ezek akciórádiuszát az alábbi kép mutatja meg, amiből látható, hogy gyakorlatilag csak egy olyan eszköz létezik, ami elérheti az orosz fővárost. (Tájékoztatásul: Ukrajna legészakibb pontja és Moszkva között a távolság 500 kilométer.)
A kancellár megrémült a lehallgatástól
Az egyelőre ismeretlen időpontban érkező, legnagyobb hatótávolságú fegyver a Taurus néven ismert, német-svéd gyártású lopakodó cirkálórakéta lehet. A Taurus többfajta harci eszközről indítható, és 500 kilométerre lévő célpontot is elér. Az eszköz Mephisto típusú robbanófejjel van ellátva, amelynek fontos képessége, hogy repülés közben folyamatosan optimalizálja a célpontot, azaz a lehető legpontosabb találatra képes, akár földalatti objektumok, bunkerek, rejtett fegyverraktárak ellen is.
Tavaly a német vezérkarban vita folyt a tábornokok és Olaf Scholz kancellár között az eszköz átengedéséről Ukrajnának, de mivel a távbeszélgetést az orosz katonai hírszerzés (GRU) le tudta hallgatni, és átadta az anyagot az RT-Deutsch orosz hírhálózatnak, a kancellár visszariadt a döntéstől.
A következő jelentős eszköz az amerikai ATACMS, melynek hatótávolsága 180-300 km, azaz Ukrajnából nem képes elérni Moszkvát. A fegyvert az Egyesült Államok Joe Biden elnökségének utolsó évében adta át titokban Ukrajnának, és az gyorsan be is vetették.
A Lockheed Martin által gyártott ATACMS az egyik legmagasabb technológiai szintet képviselő nagy hatósugarú eszköz, amiről korábban az Egyesült Államok azt mondta, hogy nem áll szándékában ilyen ütőerővel ellátni Ukrajnát, mert az a háború eszkalálódásához vezethet. Az áprilisban leszállított első két példányt Ukrajna azonnal ki is lőtte egy orosz katonai repülőtérre a Krímben, de az okozott károkról nem számolt be.
Létezik ukrán fejlesztés is
A legerősebb eszközök között van Ukrajna saját gyártású fegyvere, a Neptune R-360 cirkálórakéta, amelynek szovjet változata eredetileg hajóelhárításra szolgált, de Kijev átalakította földi csapásmérésre is.
Zelenszkij elnök állítása szerint a "Hosszú Neptune" elérheti az 1000 kilométeres hatótávolságot is, noha a katonai elemzők szerint ez még kétséges és nem igazolt. A Neptune-t már bevetették 2022/23-ban orosz tengeri célpontok ellen, ahol sikeresen szerepelt kisebb szállítóhajók ellen, és jelenleg mintegy 100 darab állt a kijevi vezérkar rendelkezésére ebből a típusból.
A leggyakrabban emlegetett szereplő a brit-francia Storm Shadow/Scalp
Az F-16 vadászbombázókról vagy tengeralattjárókról is indítható rakéta hatótávolsága 250 km, azaz elérhet olyan orosz városokat, mint Szmolenszk, Kurszk, Orjol, Brjanszk, amelyek fontos stratégiai, közlekedési és ipari célpontok. Az Ukrajnának 2023 óta szállított Storm Shadow-k több orosz hajót elsüllyesztettek vagy megrongáltak, és közülük eddig csak egyet tudott leszedni az orosz légvédelem.
Arról nincs megbízható adat, hogy a két nyugati fél eddig hány darabot juttatott Ukrajnának, (körülbelül 100 darabról lehet szó), de vélelmezhető, hogy a készlet elfogyott. Az új nyugati koordinált megegyezés nyomán várható, hogy a szállítások ismét megélénkülnek. Kérdéses még, hogy Olaszország továbbra is átad-e a saját készleteiből ilyen rakétákat, ahogy eddig tette.
A Storm Shadow-ból eddig 2600 darabot gyártottak, de ezek jó része nem a nyugati szövetségesekhez került, hanem olyan vásárlókhoz, mint India, az Emirátusok, Egyiptom vagy Katar, ahonnan nem lehet számítani pótlásra.
Az inkább taktikai célú eszközök között megemlíthető az amerikai Boeing és a svéd Saab által kifejlesztett földi indítású kis átmérőjű bomba, melyet olyan rakétákkal lehet kombinálni, mint a HIMARS. A fegyver tömeggyártása 2023-ban kezdődött, Ukrajna pedig 2024-ben, az orosz invázió során vetette be először.
A teljesítmény állítólag kiábrándító volt, de nemcsak Oroszország elektromágneses elhárítási képességei miatt, hanem mert a taktika és az eljárási módszerek hiányosságokat és kapkodást mutattak. Nem szól a fegyver mellett az sem, hogy rakétával kombinálva egy töltet felhasználása félmillió dollárba kerül, de csekély hatásfokkal.
Hogyan tovább?
A hétfőn meghirdetett négyhatalmi együttműködés fontos feltétele lesz az eltérő fegyvertípusok koordinálása, vagy ahogy egy katonai szakértő megállapította, „az összevissza lövöldözés” elkerülése, ami olykor jellemzi az ukrán hadvezetést.
Mély együttműködésre, elemzésekre, a hírszerzési adatok megosztására és közös hatástanulmányokra lesz szükség ahhoz, hogy az így nyújtott támogatás valóban egy kidolgozott és összesített stratégia segítője legyen, nem pedig csak alkalmi propagandasikerek fűtőanyaga.
