Berlin és Oslo most már nyíltan vállalja, hogy amerikai gyártású Patriot rendszereket finanszíroz Ukrajnának, részben Németország készleteiből kikerülő eszközökkel, amelyeket egy cseremegállapodás keretében az Egyesült Államok gyorsított ütemben pótol majd a Bundeswehr számára.
HIRDETÉS
A német kormány hatékonynak tartja a "swap"-konstrukciót, amelynek lényege, hogy egy szövetséges – például Németország – azonnal átadja saját készleteiből a Patriot-rendszert Ukrajnának, miközben az Egyesült Államok gyorsított ütemben pótolja számára az átadott eszközt. Így Kijev sürgősen megkapja a védelmet, Berlin pedig nem marad tartósan légvédelem nélkül.
Hasonlón gondolkodik az oslói kormány is.
Norvégia augusztus 24-én kb. 7 milliárd norvég koronás (körülbelül 700 millió dolláros) légvédelmi csomagot jelentett be: ebben Norvégia és Németország közösen finanszíroz két Patriot-rendszert (rakétákkal együtt); a rendszerek Németországból kerülnek ki Ukrajnának, és ezzel párhuzamosan jönnek hozzá a radarok (Hensoldt) és norvég Kongsberg-légvédelem is.
Július végén Zelenszkij ukrán elnök azt közölte, hogy „három Patriot finanszírozására kapott megerősítést”, és további hét előteremtésén dolgoznak főleg holland partnerekkel.
Titok, hogy eddig hány Patriot üteget kapott Ukrajna és kitől
Noha hivatalos adat nem ismert, a nyílt források szerint 2025 nyarára legalább hat, de inkább hét működő Patriot ütege volt Ukrajnának. Németország: három saját egységet már leszállított 2023–2024 között, és most még kettőt ad az USA-swap konstrukcióban. Ezt Alexus Grynkewich, a NATO legfőbb katonai parancsnoka jelentette be június végén.
Az eddigi adományozók illetve szállítók között van az Egyesült Államok, amelynek ütege lelőtte az első orosz hiperszonikus Kinzsal-rakétát. Több elem és rakétacsomag később is érkezett az USA-ból.
Románia egy teljes Patriot-rendszert adott át 2024 októberében, míg más országok (Hollandia, Spanyolország) részegységeket szállítottak saját készletükből.
Mennyit ér az eddigi adomány és mit értek el vele az ukránok?
Egy új gyártású Patriot üteg értéke 1 milliárd dollár, amiből 400 millió a hardver és 690 millió az üteghez szükséges első rakétakészlet. Egy-egy PAC-3 elfogórakéta ára 4 millió dollár/darab, így.6–7 üteggel számolva az eddig nyújtott juttatás egyenértéke 6–8 milliárd dollár, és erre jönnek rá a fogyó rakétakészletek és a folyamatos pótlások.
Az említett Kinzsal-elfogást több másik is követte, és ezeknél a támadási hullámoknál Zelenszkij elnök 100%-os elfogási arányt említett, jórészt Kijev fölött. 2024/2025-ben a Patriotok a főváros légterének és energetikai csomópontjainak védelmében főszereplő volt, időszakos áthelyezésekkel. Például a tavaszi orosz roham idején Harkiv térségének lefedésére irányozták át. Ennek oka az, hogy a Patriot-ütegek nem védenek 360 fokban, hanem egyes szektorok lefedését biztosítják.
Emiatt az egyes radarok és indítók látó- és tűzmezője csak 120–140°-os ívben terjed ki. Az üteget úgy kell telepíteni és elforgatni, hogy a legvalószínűbb támadási irányokat fedje le.
A magas hatásfok mellett azonban vannak gondok is jócskán, mert idén már az orosz ellenintézkedések (csaliradarok, manőverező végfázis, új fejlesztések) és a rakétahiány láthatóan rontották az összhatást. A Patriot tehát beválik a ballisztikus fenyegetések ellen, de még mindig kevés van belőle, és méregdrága a lőszere. A teljes országvédelemhez legalább 25 rendszerre volna szükség, aminek az egyharmada sem áll rendelkezésre jelenleg.
Az optimálishoz közeli védelem elérése ezért többéves beszerzési–cserélési hullámot követel, feltéve persze, hogy közben az oroszok nem lőnek ki egyetlen rendszert sem a meglévők közül. Ezek réteges védelme tehát kulcskérdés.
Az elsődleges zóna továbbra is Kijev és környéke marad, amely állandó célpontja az orosz ballisztikus–cirkáló–drón kombinált hullámoknak. A Patriotok itt adták a legtöbb „életmentő” védelmet, különösen az energiarendszer ellen irányuló csapások idején.
Időszakosan Harkiv, Dnyipro, Odessza, Lviv körzetében is megjelennek a Patriotok, a rendelkezésre álló készlet függvényében. (Ezt a taktikát nevezik váltott lefedésnek.) 2024 áprilisában az ukrán vezetés nyíltan jelezte Harkiv prioritását, de ennek stabil háttere még messze nem biztosított.
Mivel a Patriotok önmagukban nem képesek a légvédelem optimumát biztosítani, ugyanígy szükség van a kiegészítő rendszerekre (IRIS-T, NASAMS, Gepard), és ezzel a réteges védelem megszervezésére.
A most folyó Patriot-átcsoportosítás alapelve az „aki ad, az kap újabbat”, és a NATO európai parancsnoka emiatt sürgeti a gyors átvitel végrehajtását. Ez a séma segíthet a fogyó rakétakészlet gyorsabb pótlásában, és Norvégia mostani bejelentése épp ezt a „lyukat” tömi. De nyilvánvalóan csak részben, mert a túlterheléses orosz támadások ütemesen apasztják a készleteket.
Ez ellen Ukrajna egyelőre annyit tehet, hogy csali-ütegekkel és makettekkel védi a valódi ütegeket, és Moszkva rendszeresen meg is semmisít fantom-indítókat. Ez a taktika valamelyest enyhíti a valódi ütegekre leselkedő veszélyeket.