Az Euronews tudósítója Mikolajivban járt utána, hogyan viselik a helyiek a rendszeres bombázásokkal járó hétköznapokat, és milyen a város, amikor leszáll az éj.
HIRDETÉS
Az Euronews tudósítója Mikolajivban járt utána, hogyan viselik a helyiek a rendszeres bombázásokkal járó hétköznapokat, és milyen a város, amikor leszáll az éj.
Mikolajiv a háború előtt egy csaknem félmilliós ukrán város volt. Ma pedig a déli frontvonal egyik gócpontja.
Az elmúlt 8 hónap Ukrajna elleni teljeskörű orosz agresszió ideje alatt, Mikolajivban nagyon kevés nyugodt nap múlt el bombázás és rombolás nélkül.
Az itt élők szerint a városban sehol sem létezik a biztonság. A régióban több mint 12 ezer épületet tettek tönkre. Gyakoriak a légi riadók, és ha eközben valaki épp közlekedik, boltba megy, vagy bármiért elindul, általában nincs hova menekülnie.
A városban nincs ivóvíz, az ugyanis az oroszok által elfoglalt Herszonból érkezett. Ami a csapból folyik, nem iható. A vízcsöveket folyamatosan javítják, mert rendszeresen megsérülnek a bombázásokban. A fűtési időszak közeledtével nem túl biztató a helyzet. Ivóvizet palackban kell hozni az ellátó pontokról.
Egy önkéntes mozgalom segíti az ukrán hadsereget, a családokat, valamint az evakuálások lebonyolításában és a véradások megszervezésében is részt vesznek.
“Világossá vált számomra, hogy a legfontosabb tőke és eszköz a háborúban, hogy az emberek össze tudnak fogni, tudnak segíteni, harcolni. Persze amikor halljuk a bombázásokat, mind nagyon rosszul érezzük magunkat, hiszen az a találhat érhette a szomszédunkat, a saját lakásunkat, a munkahelyünket, a gyerekeink iskoláját, de az emberek megpróbálják megtanulni, hogyan éljenek együtt ezzel, mert abban reménykednek, hgoy egy nap eljön a győzelem, és elkezdhetjük újjáépíteni a városunkat,” fogalmazott egy mikolajivi egyetemi professzor.
A rengeteg vállalkozás bezárásával sok helyi találta magát munka nélkül. Sokszor teljesen más munkát vállaltak, hogy tudjanak enni adni a családjuknak.
“A vendéglátásban dolgoztam, volt egy kis éttermem. Aztán jött a koronavírus, utána meg a háború. Most újra kellett képeznem magam taxisofőrként. Tulajdonképpen szeretem ezt a munkát, ha kedves utasok vannak, beszélgetünk, sok új dolgot tanulok,” magyarázta egy helyi férfi.
Sokan, főleg nők és gyerekek hagyták el a várost. Az utcák kihaltak. Ha egy bolt vagy étterem nyitva van, nagy betűkkel kiírják, hogy látható legyen. Este 7 után már nehéz az utcákon közlekedni.
“Amikor lemegy a nap, Mikolajiv sötétbe burkolózik. Néhány utcán október eleje óta működik a közvilágítás, de ezt leszámítva elég sötét van. Ilyenkor kutyát sétáltató emberek sziluettjét lehet csak látni, vagy hazatérőkét, akik néha elemlámpát használnak. Ez persze biztonsági intézkedés a gyakori támadások alatt álló városban,” mondta az Euronews tudósítója, Natalija Ljubcsenkova.