Fő oka az ukrajnai orosz háború és a globális felmelegedés.
Kevesebb bort exportál az idei szüret után Grúzia, mint az előző években. Mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, több mint 100 millió palack bort exportált Grúzia évente.
Nem a termés vagy a gyártókapacitás csökkent, hanem a piac szűkült: Oroszország vásárolta eddig a kivitelre készített grúz bor több mint felét.
Levan Mekhuzla, a Nemzeti Borászati Ügynökség elnöke magyarázza, hogy 2013 óta a grúz borexport folyamatosan növekszik. Még a koronavírus-járvány idején is biztosítani tudták a szállításokat, ez az első év, amikor megtorpan a borexport.
Grúzia igyekezett növelni az Európába, Ázsiába és az Egyesült Államokba irányuló kivitelét. Az új piacok építése lassú folyamat.
A globális felmelegedés a borvidékek mikroklímáját is megváltoztatja, ez is nagy kihívást jelent a termelőknek.
Giorgi Ghvardzelashvili borász mondja, hogy ültetvénye a csenföldi mikrozónába esik, és ő is tapasztalja az éghajlatváltozást. Más területeken is ugyanaz a probléma, teszi hozzá. Mindenki, akit ismer ugyanazzal a problémával szembesül: kiszáradnak szőlőültetvényeik. Most már lehetetlen speciális öntözés nélkül folytatni.
A globális felmelegedés a mikrozónákat és a talajt is érinti Grúziában, állítják a CENN nevű civil szervezet szakértői.
Jimsher Koshadze agronómus a talajromlást emeli ki a káros folyamatok közül, amiket a globális felmelegedés előidéz. A megnövekedett számú forró napok és a gyakoribb erős szél a növényzet pusztulásához, majd a talaj károsodásához vezet.
Az ökológusok attól tartanak, hogy ha nem változik a trend az időjárási folyamatokban, a már most jelentkező problémák évről évre súlyosabbak lesznek.
