Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Többen fognak elmenekülni Oroszországból, mint ahányat behívnak katonának

Access to the comments Kommentek
Írta: SzéF/Mihail Szalenkov
Feleségeik kísérik a bevonulókat a vonathoz, Prudboj, Volgográd régió, 2022 szeptember 29
Feleségeik kísérik a bevonulókat a vonathoz, Prudboj, Volgográd régió, 2022 szeptember 29   -   Szerzői jogok  AP Photo   -  

Putyin elnök rendelete a részleges mozgósításról 10 pontból áll, de a dokumentum nyilvános változatából a hetedik hiányzik. A sorozás elől menekülők száma már százezrekre rúg, a háború támogatottsága augusztus óta csökken, és a keleti területek bekebelezése növeli a nukleáris opció fenyegetését, A világsajtóban megjelent az 'Orosz Exodus" kifejezés, előkerült a lőtt sebbe helyezett női tampon csodaszere, és Kelet Szörnye is elindul a frontra.

A behívandó személyek száma nem tartozik a nyilvánosságra, de nem is állapítható meg pontosan

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a bejelentés után azt mondta, hogy a hetedik bekezdés „hivatalos használatra” készült, vagyis csak a védelmi rendszer alá rendelt hatóságok ismerhetik a tartalmát. 

A Novaja Gazeta újság akár egymillió ember behívását is elképzelhetőnek tartja, viszont Peszkov szerint ez közönséges hazugság. A hivatalos közlések Szergej Sojgu védelmi miniszter nyilatkozatára épülnek, amiben legfeljebb 300 ezer tartalékos berendeléséről beszélt. Számítása szerint a 25 milliós tartalék 1%-a számíthat behívóparancsra.

AP Photo
A rendelet és következményeiAP Photo

Ilyen még nem volt Oroszországban

A Szovjetunió és Oroszország második világháború utáni történetében soha nem jelentettek be sem részleges, sem teljes mozgósítást. Már ezért sem ismertek széles körben a művelet jogi és adminisztrációs előfeltételei, és az érintett polgárok bizonytalanságban várakoznak. A személyre szóló döntéseket a helyi sorozóirodák vezetői hozzák meg, akiknek jogi felkészültsége erősen kérdéses, és feladatuk a felsőbb utasítások teljesítése. Ez a feszült szerepkör egyiküknek az életébe is került. 

A sorozások különös hangulatát jellemzi egy videó, melyben egy női sorozótiszt praktikus tanácsokat ad a behívottaknak, kivált a lőtt sebek kezeléséről. 

Háborús jótanácsok a sorozóirodában

A parancsnok közli a megjelentekkel, hogy saját maguknak kell gondoskodniuk az alapvető egészségügyi és tisztálkodási kellékekről, mert a hadsereg csak egyenruhával és fegyverrel látja el őket. Hálózsákot ki-ki hozzon magával, hogy a rideg körülmények között is tudjon aludni.

„Ugyanez vonatkozik a gyógyszerekre, a hasmenés elleni tablettákra, a hidrogén-peroxidos érszorítókra. Nem tudlak ezekkel ellátni titeket” – mondja a tiszt. Az egyik sorkatona szerint a gyógyszertárakban nem kapható érszorító, mire a válasz az, hogy akkor nézzen körül a rokonságban. Vannak autós elsősegély-készletek, vagy „kérj betétet a feleségedtől, lányodtól, anyukádtól. Ezek a legolcsóbb megoldások. A tampont a golyó ütötte sebbe helyezed, és kész! A tampon dagadni kezd, és bezárja a sebet. Ezt a csecsen háború óta tudom."

A tiltakozásnak vannak drámai módjai is

Megszaporodtak az irodák elleni gyújtogatások és betörések is, hogy eltüntessék a sorozólistákat. Az elnök mozgósítási bejelentése után megduplázódtak a támadások, többször Molotov-koktélos palackokkal, így Szentpéterváron, Nyizsnyij Novgorodban, Orenburgban, a Volgográd és Krasznojarszk régiókban. Sőt, már a Lengyelország és Németország közé ékelődő kalinyingrádi körzetben is fogtak el gyújtogatókat. 

Ennél jóval tragikusabb Iván Petunyin (Walkie) története. A népszerű 27 éves orosz rapper önkezével vetett véget életének, mert nem tudta feloldani a háborúval és a mozgósítással rá törő erkölcsi és érzelmi válságot. Holttestét egy krasznodari magasépület mellett találták meg, és a vizsgálat még folyik.

A rapper búcsúüzenete

Október 1-én rögzített üzenetében Walkie arról beszél, hogy Vlagyimir Putyin három lehetőséget hagyott a harcképes férfiaknak: gyilkolni, meghalni a háborúban, vagy börtönbe kerülni. Lehetséges út a menekülés is, de ő az önkéntes halált választotta. Üzenetében azt jósolja, hogy a részleges mozgósítás hamarosan általánossá válik

Sietős volt a törvényalkotás, sok repedéssel, és az elnök sem teljesen elégedett

Az orosz Állami Duma szeptember 20-án, egyetlen nap alatt fogadta el a Büntető Törvénykönyv módosításait, amelyek bevezették a felelősséget a hadiállapot, a háborús idők és a mozgósítás során elkövetett bűncselekményekért. Aznap estére várták az elnök mozgósítási bejelentését, de a beszédet többször elhalasztották, végül másnap reggelre időzítették. 

Ezt követte az első konkrét, háromszázezres adat közlése a védelmi minisztertől. Szeptember 21-én a médiában megkérdezett képviselők, szenátorok és más tisztségviselők nyilatkozatai ellentmondásosak voltak arról, hogy a gyakorlatban miként valósul majd meg a részleges mozgósítás. 

Rá egy héttel maga az elnök is elismerte, hogy az ukrajnai műveletek hibáit ki kell javítani, és hogy nem elégedett a mozgósítást illetően sem. Nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes helyeken beteg vagy korhatár feletti személyeket is beidéztek vagy besoroztak, minden jogalap nélkül.

Ugyanakkor maga az elnöki rendelet is homályosan fogalmaz. Az Agora nevű nemzetközi emberjogi szervezet vezetője, Pável Csikov ügyvéd szerint a parancsban nincsenek kritériumok a „részlegességre” – sem kategória, sem terület, sem életkor szerint. Ezért továbbra is nehéz precízen megállapítani, hogy kit érint a felhívás, és ki mentesülhet. 

A Telegram üzenetküldő felületen Csikov rendszeresen közzéteszi a háborús kormányzás jogi kritikáit. A Büntető Törvénykönyv módosításakor is jelezte, hogy több követelmény tisztázatlan a törvény szövegében. Ilyen hézag az idézés elmulasztása, ami első körön pénzbüntetéssel jár (3000 rubel), de nem világos, hogy az illetőt elő kell-e állítani, vagy elegendő a lakhelye szerint illetékes hatóságot értesíteni, és az idézést újra kibocsátani.

Egyre nagyobb a migrációs nyomás a határkörzetekben

Egy ideig terjengett olyan reménykedés, hogy a sorozás előli menekülés menedékjogot alapoz meg más országokban, de ez mára illúzióvá halványult. Lengyelország és Lettország közölték, hogy ezen a címen nem biztosítanak humanitárius vízumot vagy politikai menedékjogot. Elutasító a cseh és a litván kormány is. Németország még bizonytalankodik, és valószínűleg más országokban sem nyílik ilyen lehetőség. Vagyim Bagaturia ügyvéd szerint a behívóparancs kivédésének egyetlen módja a menekülés.

Kellemetlen fejlemény az is, hogy a jelzálog- és egyéb hiteleket a sorkatonaság idején is fizetni kell. Ezt Andrej Kartapolov, az Állami Duma Védelmi Bizottságának vezetője közölte az elnöki bejelentés másnapján. 

Fenyegetheti-e nukleáris pusztítás az újonnan bevonulókat is?

Sajnos igen, miként a frontokon már harcoló többi orosz katonát és a polgári lakosságot is. A keleti területek annektálásának egyik veszélye, hogy általa a képzeletbeli és átléphetetlen 'Vörös vonal' Nyugatra tolódik, és így a nukleáris opció lehetősége is erőteljesen megnő. 

Időközben az ukrán erők elérték Lyman körzetét, ami már csak 150 kilométerre fekszik Donyecktől. Ennek a kudarcnak a hallatán jelentette ki Ramzan Kadirov csecsen elnök, hogy „drasztikusabb intézkedéseket kellene hozni, egészen a határmenti területeken a hadiállapot kihirdetéséig és az alacsony hatóererejű nukleáris fegyverek alkalmazásáig”. Kadirov hozzáteszi, hogy az ilyen döntések meghozásakor nem kell feltétlenül a Nyugat reakcióival törődni.

Az orosz kijelentések ebben a súlyos témában ellentmondásosak. A katonai szaklapok is csak találgatnak, hogy a figyelmeztetések hol, mikor és milyen fejlemények folytán válhatnak valós fenyegetéssé, és legtöbbjük inkább valószínűtlennek tartja ezt a lehetőséget. Azt viszont minden szakértő leszögezi, hogy az orosz fél elszántsága kiterjed akár ilyen eszközök alkalmazására is, tehát szerepel a döntési lehetőségek között. 

Oroszország polgárai biztosak lehetnek abban, hogy szülőföldünk területi integritását, függetlenségünket és szabadságunkat – ismétlem – minden rendelkezésünkre álló eszközzel megvédjük. És ez nem blöff.
Részlet Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédéből

A szkeptikus katonai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az atomfegyverek alkalmazásának lehetetlenségéről szóló korábbi elméletek, azaz a kölcsönös elpusztíthatóság elve már jóval korábban értéktelenedni kezdett, és ezt a romlást az ukrajnai konfliktus tovább fokozta. Vagyis a békeidők megnyugtató logikája megszűnni látszik. 

A nukleáris opciót egy taktikai, vagyis kis hatóerejű nukleáris eszköz bevetése jelentené, ami bár nem okoz végzetes károkat, de megtöri az atomfegyver alkalmazhatóságának eddigi tabuját. A taktikai fegyver alkalmazásának csábítását növeli, hogy (támogatói szerint) saját vagy baráti területen is bevethető.

Más vélemények szerint a taktikai atomfegyver eleve illúzió, mert ilyen nincs is. Egy 15 kilotonnás eszköz bevetése a hirosimai robbanással volna egyenértékű, vagyis rendkívül pusztító és kiterjedt hatású. 

Egy ilyen lépés esetén az események spirálja és globális eszkalációja kiszámíthatatlanná válna. 

AP Photo
Orosz Iszkander taktikai nukleáris rakéta indításaAP Photo

Nem ez az első alkalom, hogy Putyin megvillantotta az atomszablyát. Ezt tette 2014-ben is a Krím-félsziget orosz inváziója idején, amikor az orosz vezetők nyíltan beszéltek az atomfegyverek készenléti állapotáról. 2015-ben Oroszország nukleáris fegyverekkel fenyegette meg a dán hadihajókat, ha Dánia csatlakozik a NATO rakétavédelmi rendszeréhez. Az orosz elnök ezekkel a kijelentésekkel többször is emlékeztette a Nyugatot, hogy Oroszország még mindig nukleáris nagyhatalom, noha ezt senki nem vonta kétségbe. 

Az ukrajnai válságban a Kreml egyértelműen jelzi, hogy ha a NATO katonai erővel avatkozna be Ukrajna érdekében, akkor a taktikai – vagyis nem a globális – nukleáris fegyverekhez nyúlhat.

Kiket lehet behívni? Kelet Szörnyét például lehet

A tartalékosok mozgósítási parancsot kapnak – ezek olyan férfiak, akik már szolgáltak a hadseregben, és szerződést írtak alá a tartalékban maradásra. Más férfiak különféle kategóriákra bontott tartalékállományban vannak, az ország régiói szerint.

A katonai vezetés elsősorban a tartalékos rakétatechnikusokra, lövészekre, tartályhajók személyzetére és felderítő tisztekre számít. Az 'első kategóriájú kötelezetteket', vagyis a sorkatonákat, tiszthelyetteseket és csapatparancsnokokat 35 éves korig, az altiszteket 45 éves korig lehet mozgósítani. 

A légierő korábbi főparancsnoka, Viktor Bondarev vezérezredes szerint a katonai szakon végzetteket nem kell mozgósítani, de a szabályok erre sem tartalmaznak stabil garanciát. Ivan Pavlov, a Team 29 nevű jogvédő csoport ügyvédje további hiányosságokat is felsorol, főként az egyszerű sorkatona (gyalogos) korhatárát és az egészségi állapotot illetően. 

Nőket is lehet mozgósítani – de csak akkor, ha katonai szakképzettséggel rendelkeznek. A női tiszteket 50 éves korukig lehet behívni, a tartalékos nőket pedig 45 évig. 

Yuri Kochetkov/AP
Női alakulat a 2017-es Győzelem Napi katonai parádénYuri Kochetkov/AP

A Honvédelmi Minisztérium nyilatkozata szerint olyan személyekről lehet szó, akik „releváns katonai gyakorlattal rendelkeznek”. Több jelentés és helyszíni riport viszont arról szól, hogy a behívottak jókora részének semmiféle katonai tapasztalata vagy képzettsége nincs. Nincsenek meg a világos jogi garanciák arra sem, hogy csakis fizikailag valóban alkalmas személyeket sorozzanak be.

Határesetnek számít Nyikoláj Valujev, akit 'A Kelet Szörnye' becenévvel illettek az ökölvívás világában. Az egykori profi bokszoló két éven át ült a WBA nehézsúlyú bajnoki trónján, és még a legendás Evander Holyfieldet is legyőzte. A 213 centiméter magas óriás fejlődési rendellenességek miatt nőtt ilyen hatalmasra (akromegália), ami idősebb korban a csontok deformálódásával jár és nehézkes, lomha mozgást eredményez. 

Vagyis – elvileg – egy beteg emberről van szó, aki mégis megkapta a behívóparancsot, bár egy harci helyzetben már nehezen tudna helyt állni. De vállalja. 

Valujev úton a sorozóirodába

A kiváló sportember később politikai pályára kóborolt, néhány évig tagja volt a törvényhozásnak is, emellett televíziós műsorokat vezetett, filmszerepet vállalt és könyvet is írt. A külső látszat ellenére a békesség híve, aki a Krím elfoglalásának idején szót emelt az erőszakos megoldások ellen.

Hol lehetett egyáltalán 'releváns' katonai tapasztalatokat szerezni?

A Szovjetunió által vívott afganisztáni háború óta (1979-1989) Oroszország nem volt részese olyan szintű katonai műveleteknek, mint ami most Ukrajnában zajlik. Az egykor Afganisztánban szolgált szovjet katonák átlagos életkora ma már 60 év felett van. 

Az első csecsen háborúban (1993-95) hetvenötezer orosz katona vett részt, akik közül ötezer nem tért vissza. Ezek a veteránok is már 55-60 év körül járnak, tehát nem behívhatók. 

A második csecsen háborúban (1999/2002) 22 ezer orosz katona vonult fel, viszont közel háromszor akkora veszteségekkel, mint az elsőben. Az ő soraikba tartozók jelen életkora is 50 év körül jár. 

2015-ben a szíriai polgárháborúba irányított orosz katonaság létszáma a kezdeti négyezerről 60 ezerre duzzadt, és közülük sokakat most visszarendelnek. Viszont a közel-keleti konfliktus nem vethető össze az ukrajnaival, sem a harci cselekmények jellegét, sem a fizikai feltételeket tekintve. Ezért az ott szerzett tapasztalatok és ismeretek kevéssé használhatók a jelenlegi konfliktusban.

Az orosz katonaság Szíriában nem vett részt nagyobb szárazföldi műveletekben, hanem inkább a támaszpontokról és a Kuznyecov Admirális anyahajóról indított stratégiai vagy vadászbombázókkal, illetve robotrepülőkkel operált. A konfliktusban az idén nyáron elpusztult Moszkva rakétacirkáló is részt vett. Orosz páncélosok pedig szinte egyáltalán nem voltak jelen, ellentétben az ukrajnai fronttal, ahol tömegesen vonulnak fel. 

A két háború különbözőségére utal az is, hogy Szíriában hét év alatt egy tábornokot veszített az orosz hadsereg, míg az ukrajnai konfliktus fél éve alatt ez a névsor már nyolc főt mutat. (Ukrajna szerint öttel többet.) Ennek oka az, hogy legmagasabb beosztású a katonai parancsnokoknak és csapattiszteknek Szíriában nem kellett a harcok közvetlen közelében lenniük, viszont Ukrajnában ez elkerülhetetlen.

Hassan Ammar/AP
Orosz katonák a szíriai Aleppóban, 2016 novemberébenHassan Ammar/AP

A szíriai háború nem járt súlyos orosz áldozatokkal. A hivatásos állomány mintegy száz főt veszített, jórészt ellenséges ágyútűzben vagy mesterlövészek célkeresztjébe kerülve. Történtek öngyilkosságok is, de a katonai veszteség mérete alig haladta meg az orosz polgári áldozatokat, akik Szocsiból Szíriába tartottak, és a Fekete-tenger felett a pilóta hibájából vesztek oda. Köztük volt az Alexandrov Együttes zenekara és több újságíró is.

A katonai szerződéses vállalkozók (például a Wagner-csoport) ennek a veszteségszámnak a kétszeresét könyvelte el Szíriában, egyrészt az ISIS-szel, másrészt az Aszad-kormány elleni lázadókkal szemben, ahol már közelharcban is részt kellett venniük. A zsoldoscsapat most Ukrajnában is jelen van, és fegyintézetekben is végez toborzást, ami pedig az orosz katonai törvények szerint tilos. Ők ezt azzal kerülik meg, hogy a vállalkozás privát szerződéseket köt a zsoldosokkal, és arra más szabályok vonatkoznak.

Végül, a Krím 2014-es annektálása mindössze két orosz tengerészgyalogos életét követelte, és nem járt jelentős katonai ütközetekkel. Összességében tehát nehéz feladat 300 ezer olyan személyt bevonultatni, akiknek jelentős katonai tapasztalatai vannak.

Kiknek nem kell félni a behívótól?

A mentesítettek köre nem túl széles. Kiterjed az Állami Duma összes képviselőjére és a Szövetségi Tanács tagjaira, függetlenül családi állapotuktól, életkoruktól és egészségi állapotuktól. A védelmi miniszter ígérete szerint a diákok és egyetemi hallgatók sem kapnak idézést.

A közönséges halandók esetében nem küldhetnek idézést olyan családfőnek, akinek négy vagy több 16 év alatti gyermeke van, illetve az egyedülálló apáknak, ha gyermekük 16 év alatti. Mentesülnek azok a fiatalemberek, ahol rajta kívül az anya egyedül nevel még négy gyermeket. Tilos katonai szolgálatra küldeni azokat, akik beteg vagy sérült hozzátartozójukat gondozzák.

A törvény tiltja azoknak a polgároknak a hadkötelezettségét is, akiket súlyos bűncselekmény miatt elítéltek, és szabadulásuk óta nem telt el nyolc év. A terjedő kesernyés vicc szerint a rablógyilkosok járnak a legjobban... 

'Orosz Exodus' kezdődik? Negyedmillió sorköteles már elmenekült

A bolsevik forradalmat követő polgárháború 5 éve alatt mintegy kétmillió orosz menekült el az országból, jórészt nyugati vagy távol-keleti célpontok felé. A most útnak induló tömeg végső számát még találgatni sem érdemes. Már csak azért sem, mert a háború majdani befejezése után is hazatérésük kockázatos lesz.

A szeptemberi elnöki bejelentést követően a vízummentességet kínáló országokba szóló repülőjegyek árai előbb az egekbe szöktek, majd el is fogytak. Sokan felismerték azt, amit Andrej Kortunov, az orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának vezetője is mond, hogy Putyin elnök „a lehető leggyorsabban véget akar vetni ennek az egésznek”, de ehhez előbb valamilyen győzelmet fel kell mutatnia – ami viszont további emberanyagot követel.

Tízezrek kerestek kiutat a szárazföldi határokon, főként Finnország és Kazahsztán felé. Helsinki bejelentette, hogy október 1-től nem is léphetnek be orosz polgárok az országba, lezárva ezzel az egyetlen még megmaradt korridort az Európai Unió felé.

A nyugati sajtó már ”Orosz Exodust” (kimenekülést) emleget, közel százezer fővel Kazahsztánba és 53 ezerrel Grúziába. Finnország eddig 66 ezer belépőt számlált. A pontos adatok megállapíthatatlanok, de a független források egybehangzóan 250 ezer főt emlegetnek – eddig.

Nagyon nehéz és drága a menekülés

Célpontok lehetnek azok az országok, amelyek nem követelnek belépési vízumot az orosz állampolgároktól, illetve érkezéskor megadják nekik. A Henley Passport Index nevű nyilvántartás szerint 119 állam kínál ilyen lehetőséget, köztük Törökország, Chile, Dél-Korea, Vietnám, Venezuela, Malajzia, Argentína, de még Tajvan is. Nyilvánvaló azonban, hogy ezeknek a távoli helyeknek az elérése csak nagyon kevesek számára lehetséges. 

Előzőleg a földi határállomásokra sebtében telepített mobil sorozóirodákban kísérelték megszűrni a hatóságok a kilépő orosz állampolgárokat, ami viszont növelni fogja az illegális kilépések valószínűségét a hosszú finn és kazah határvonalon. Ezért most már jelentősebb katonai kontingenseket kell útnak indítani ezekbe a körzetekbe. 

A fogadó országok számára ez komoly gondokkal járhat, a regisztrációt, az ellátást és a biztonsági paramétereket illetően. Grúziában máris politikai mozgalom szerveződött az Európa-barát Droa Párt égisze alatt, az orosz 'dezertőrök' távoltartására. Ez a határszakasz 540 kilométer hosszú, és nehezen ellenőrizhető hegyi terepen halad át, vagyis kedvez az illegális belépőknek.

AP Photo
Orosz menekültek elleni tiltakozás a grúz-orosz határon, 2022 szeptember 28.AP Photo

Ha a határvizsgálaton egy állampolgár sorkötelesnek bizonyul, akkor a szövetségi névjegyzék alapján már a helyszínen idézést kap kézhez. Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke arról számolt be, hogy akiknek mégis sikerül engedély nélkül kilépniük, azokat visszatérésükkor megbüntetik majd.

Ugyanakkor ezek a számok meg sem közelítik a 44 milliós lakosságú Ukrajnából elmenekülők tömegét, ami jelenleg mintegy 7,5 millió körül jár. Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta 13 millió ukrán lépte át a határt, de több millióan visszatértek, nagyrészt Lengyelországból. 

A Nemzetközi Migrációs Szervezet augusztus végén közzétett felmérése szerint jelentős az ukrajnai belső migráció is. A lakóhelyüket korábban elhagyni kényszerült ukránok közül mintegy 7 millióan még mindig ideiglenes szállásokon várják a háborús fejleményeket.

A háború támogatottsága csökkent

A Levada közvéleménykutató és elemző cég szerint az orosz társadalom harmada gondolja úgy, hogy a konfliktusok nem jó irányba haladnak. Az elnöki bejelentést követő felmérésben többeket aggaszt a szeptember elején elszenvedett vereség-sorozat, és a tartalékosok mozgósítása.

A bejelentés váratlansága és a bizonytalansági tényezők a válaszadók 70%-ában félelmet, riadalmat vagy sokkot váltottak ki, mert sokan attól tartanak, hogy teljes körű, országos behívás következik. Összesen 66% gondolja úgy, hogy ez lehetséges, miközben ez az arány februárban csak 28% volt.

Ugyanakkor nem kérdés, hogy továbbra is nagyon sok orosz büszke arra, hogy bevonulhat, és részt vehet az immár honvédőnek mondott háborúban. Az alábbi videóban szevasztopoli anyák és feleségek üdvözlik és bátorítják a hadsereg kötelékébe induló fiatalembereket. 

Fiaikat búcsúztató anyák a háború mellett szólalnak meg

Eközben valamelyest nőtt a béketárgyalásokat sürgetők száma is, de az oroszok enyhe többsége (52%) továbbra is inkább az Ukrajna feletti katonai győzelemben bízik.