Egyre inkább testet ölt az uniós elképzelés, hogyan kéne véget vetni a nemi alapú erőszaknak, de a hézagok még mindig nagyok, több tagország pedig egyenesen ellenáll a közös uniós intézkedéseknek.
HIRDETÉS2022. január elsején három nőt találtak holtan Franciaországban, Bár egymástól nagy távolságra éltek, közös volt bennük, hogy mindannyian az elmúlt 24 órában vesztették életüket és mindegyiküket a saját élettársa ölte meg. A brutális gyilkosságok nem maradtak visszhang nélkül és országos tüntetéshullámban öltött testet az elégedetlenség, mondván: nem létezhet az, hogy 2022-ben, a világ egyik leggazdagabb országában a kormány ne tudja megoldani a nőket a családon belül érő erőszak problémáját.
Az angol és francia köznyelvben a homicídium (vagyis emberölés) mintájára "femicídium"-nak hívják azt, mikor nők és lányok válnak brutális gyilkosság áldozataivá, elsősorban a nemük miatt. A kifejezést 1976-ban alkotta meg Diana E. H. Russell feminista és az ENSZ 2012-es Bécsi nyilatkozata és cselekvési programja formálisan is bevezette a köztudatba. A femicídium fogalmába azonban nem csupán az tartozik bele, ha egy nőt a vele szoros kapcsolatban lévő élettársa erőszakos módon megöl. Ideszámítják a becsületgyilkosságokat, a szexualitás és nemi identitás miatti erőszak és gyilkosság, illetve az aktivisták vagy feministák ellen elkövetett gyilkosságokat is.
2020-ban 444 femicídiumot jelentettek Európából – de több mint valószínű, hogy ez a szám alulbecsüli a valós helyzetet.
A kihívás a nők ellen elkövetett gyilkosságok megakadályozásán dolgozó szervezetek számára épp az, hogy elismertessék ezeket az eseteket és a rendőrséget megtanítsák felismerni, ha ilyen helyzettel találkoznak, hogy még azelőtt lépjenek akcióba, mielőtt gyilkosságig megy az ügy.
"A femicídium hatása sokkal nagyobb, mint egy sima emberölésé, miután a nőknek gyakran vannak gyerekei is, akik árván maradnak, és általában van családjuk is, akik hirtelen kettő vagy több ember ellátásáért felelnek" - mondta az Euronews megkeresésére Christina Fabre az Európai Nemek Közötti Egyenlőség Intézet munkatársa, aki szerint azok a gyerekek, akik az anyjukat femicídium következtében vesztették el, későbbi életük során sokkal gyakrabban kerülnek szembe problémákkal az oktatástól az egészségügyig minden területen.
Mindennek pedig magas ára van a társadalomra és a gazdaságra nézve is. Becslések szerint a nemi alapú erőszak 366 milliárd eurónyi többletköltséget generál Európában. Az összeg nagynak tűnik, de a témával foglalkozók azt remélik, hogy a károk számszerűsítése felnyitja a döntéshozók szemét és konkrét tettekre sarkallja őket.
Több uniós tagállam már a femicídium, mint szakkifejezés használatát is elutasítja
"Úgy döntöttünk, hogy a nők elleni erőszak leggyakoribb formáira koncentrálunk, ezek pedig az élettárs által elkövetett erőszak, nemi erőszak és femicídium" - mondja Fabre, aki intézetével kidolgozott egy listát, melyen a nők elleni erőszakkal kapcsolatos definíciók és indikátorok szerepelnek. Ezeket alapul véve egységes adatgyűjésbe kezdhetnének Európa-szerte, hogy valós képet alkothassanak a nemi alapú erőszak mértékéről.
Az intézet azon is dolgozik, hogy javítsa a femicídiummal kapcsolatos jogi környezetet az uniós tagállamokban. "A legtöbb tagállamban óriási ellenállás van már a femicídium szó használatával szemben is" - mondta Fabre, így munkájuk jó részét az teszi ki, hogy meggyőzzék a tagállamokat, hogy a problémakör valóban létezik, sőt definiálható is.
Sok olyan gyilkossági ügyben, ahol nő volt az áldozat, nehéz bizonyítani, hogy az áldozat neme kulcsszerepet játszott az elkövető azon döntésében, hogy vele szemben erőszakot alkalmaz. Épp ezért a kontextus - például milyen helyzetben találtak rá a holttestre, vagy hogy a tettes szerepelt-e már korábban is a bűnügyi nyilvántartásban - rendkívül sokat számít abban, hogy megítéljék: szerepet játszott-e az áldozat neme az ellene elkövetett bűntényben.
Sokszor megtörténik az is, hogy a nyomozás lezárul, mert az elkövető röviddel a femicídium után öngyilkosságot követ el. "Ha azt gondoljuk, hogy a femicídium bűncselekmény, de nem elemezzük az ezzel kapcsolatos trendeket, és nem vesszük figyelembe ezeknek a bűncselekményeknek a mozgatórugóit, sosem leszünk képesek megakadályozni őket" - tette hozzá.
"Még a femicídium mint büntetőjogi kategória létrehozásával sem vagyunk beljebb, annyira sokféle típusa lehet a nők ellen elkövetett gyilkosságoknak, melyeket le lehet és le is kell írnunk, hogy aztán jobb választ tudjunk adni rájuk" - mondta Fabre. Példaként említette, hogy míg a legtöbb tagországban elismerik és dokumentálják a családon belüli erőszakot és az ebből fakadó emberölést, máris teljesen más megközelítést alkalmaznak, ha szexmunka, embercsempészet és drog is szerepel a tényállásban.
Van pozitív példa is
Spanyolország 2021 végén jelentette be, hogy az unió tagállamai közül elsőként minden egyes femicídiumot külön regisztrálnak, ideértve azokat az eseteket is, mikor emberkereskedelem és kizsákmányolás is szerepet játszik a gyilkosságban. A spanyol kormány azután döntött így, hogy ugyanebben az évben tüntetéshullám tört ki az országban, miután a sajtó megírta, hogy két fiatal lányt a saját apjuk gyilkolt meg.
Olaszországban júniusban fogadtak el új törvényt a nemi alapú erőszakról - ez már a harmadik olyan büntető törvénykönyv módosítás volt 2019 óta, mely lehetővé teszi a nőkkel szembeni erőszak adatainak jobb feldolgozását. "Mielőtt a törvény életbe lépett volna, az egészségügyi, igazságügyi és belügyminisztériumnak nem volt kötelessége adatot gyűjteni a nemi alapú erőszakról" - mondta Giusy Muratore, az olasz statisztikai intézet rangidős kutatója.
Muratore és kollégái 25 ezer nőt kérdeztek a nemi alapú erőszakról, és adatgyűjtésbe kezdtek a családon belüli erőszakot túlélőkkel is. Az általuk gyűjtött adatokat a nemi alapú erőszak ellen kampányoló civil szervezetek és parlamenti képviselők egyaránt használták.
Nagy az ellenállás egyes tagországokban
"A nőszervezetek és a feministák évtizedeken át dolgoztak ezen, de az EU részéről totális inaktivitást tapasztaltunk" - mondta Malin Björk, svéd EP-képviselő, aki szerint az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának érdekében tett lépéseket folyamatosan meggátolták azok a tagországok, akik azt szeretnék, hogy a nemi alapú erőszakkal szembeni fellépés és felelősség kérdése továbbra is tagállami szinten maradjon - nem beszélve azokról, akik a nemi alapú erőszak egész koncepcióját ellenzik - magyarázta.
Bár minden tagállam aláírta az egyezményt, több ország is van, mely a mai napig nem ratifikálta azt. Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia továbbra sem vezette be nemzeti jogrendjébe az egyezményben foglaltakat, míg Lengyelország már 2020-ban jelezte, hogy visszavonja az egyezmény ratifikálására tett ígéretét.
Az Európai Parlament épp ezért több pénzt és erőfeszítést követel az ügyben: akcióterveket, ajánlásokat, új pénzügyi forrásokat, jogi eszközöket. Az Európai Bizottság eközben épp 2022 márciusában adott ki direktívát a nemi alapú erőszak témájában. Ajánlásai között szerepelt a jobb áldozattámogatás, védelem, védekezés, az online erőszak elleni védekezés, az áldozatok kompenzációja és a jobb láthatóság a büntető igazságszolgáltatási rendszerben.
A képviselő, bár beismeri, hogy még csak a munka elején tartanak, mégis bizakodó a jövőre nézve, és azt mondja, már így is "nagy lépést" tettek előre, még akkor is, ha vannak hiányosságok. "Úgy gondolom, több erőfeszítést kell tennünk a megelőzés érdekében. Elsőként mondom ki, hogy mindaddig, míg az igazságszolgáltatás oly módon működik, mint ma, addig nem lesz igazság a nők számára, miután a bizonyíthatóság aránya még mindig nevetségesen alacsony ezekben az esetekben. De azt sem akarom, hogy ennek csak újabb áldozatok árán tudjunk véget vetni. Egyszerűen több erőfeszítést kell tennünk a megelőzés érdekében" - tette hozzá.
HIRDETÉSIlyen megelőző intézkedés lehetne véleménye szerint a nem-szexista oktatás, egy feminista tananyag bevezetése, lehetőség arra, hogy a nők ott tudják hagyni erőszakos partnereiket, szállást és gyermekgondozást biztosítva a gyerekekkel menekülő nőknek. "Feministaként úgy gondolom, hogy ez az alap. Az, hogy erőszakmentes, szabad életet éljünk, alapvetés, ha el akarjuk érni a férfiak és nők közötti egyenlőséget."