Diplomáciai források szerint a magyar kormány csak akkor szavazza meg az Európai Unió egyes, Oroszországgal szembeni szankcióinak meghosszabbítását, ha törlik a feketelistáról három orosz oligarcha nevét.
HIRDETÉSIsmét kilátásba helyezte a magyar kormány, hogy blokkolni fogja az Oroszországgal szembeni EU-s szankciók meghosszabbítását - hacsak nem távolítanak el a február vége óta meglévő szankciós listáról három orosz oligarchát – írta meg a Die Welt európai uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az EU-nak sürgős lenne, hogy a jövő hétig meghosszabbítsák az Oroszországgal szembeni szankciókat, különben azok lejárnak. Brüsszeli vélemények szerint Magyarország ezzel pusztán nyomást akar gyakorolni a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott EU-s források mielőbbi folyósítása érdekében.
Uniós diplomaták szerint Orbán Viktor kormánya azzal fenyeget, hogy vétóval blokkolja az oroszokkal szembeni szankciók meghosszabbítását - miután egy fél éves periódust követően azok szeptember 15-én lejárnak. A vétótól viszont eltekintenek, ha a több mint 1217 magánszemély és 108 szervezet nevét tartalmazó, velük szemben büntető intézkedéseket alkalmazó "feketelistáról" törlik három orosz oligarcha nevét.
A névtelenséget kérő illetékesek szerint Aliser Uszmanovról, Pjotr Avenről és Viktor Rasnyikovról van szó, akik ellen vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el a közösség. A hosszabbításhoz teljes egyhangúságra van szükség.
Putyin "kedvenc" oligarchája
Uszmanov és Aven február végén, az ukrajnai invázió megindítását követően került a jegyzékbe. Az előbbit "Kreml-párti oligarchaként" jellemezték, aki "különösen közeli kapcsolatban van" Vlagyimir Putyinnal. Uszmanovtól már tavasszal lefoglaltak egy, a világ legnagyobb jachtjának tartott, hatszázmillió dollár értékű hajót is.
Rasnyikov az Oroszország egyik legnagyobb adózójának számító Magnyitogorszk Vas- és Acélművek (MMK) tulajdonosa és igazgatótanácsi elnöke - ellene márciusban hoztak intézkedéseket. Avenről pedig azt írták, hogy „egyike annak a nagyjából ötven vagyonos üzletembernek, aki rendszeresen találkozik az orosz elnökkel a Kremlben”. Az Alfa Group legnagyobb részvényese, mely magába foglalja az Alfa Bankot, sosem cselekszik az elnöktől függetlenül.
A három oligarcha eltávolítása mellett a magyar kormány egyfajta mentességet szeretne elérni, hogy a humanitárius szervezetek együttműködhessenek egyes, korlátozás alá vont orosz bankokkal.
Ez már a sokadik alkalom lenne, hogy az EU a magyar vétó miatt nem tud egységes állásfoglalást hozni
Az előzetes tervek szerint a szankciók meghosszabbításáról szerdán, vagyis ma kéne dönteni - a magyar kormány képviselői kedden nem adtak egyértelmű választ arra, hogy miért kérik ezeket az intézkedéseket.
A Szabad Európa megkereste a magyar kormányt, de kérdéseikre eddig nem reagáltak. Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára ellenben kedd este a twitteren azt írta , hogy időről időre felmerülnek aggályok, miszerint bizonyos személyek szankciós listára kerülése "nem megfelelően alátámasztott".
A brüsszeli diplomaták szerint Magyarország csupán nyomást akar gyakorolni a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott EU-s források mielőbbi folyósítása érdekében.
Nem ez az első alkalom, hogy a magyar kormány csak bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandó beleegyezését adni az Oroszországot érintő ügyekben - elég csak Kirill pátriárka, vagy a teljes uniós olajembargó ügyére gondolni. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már júniusban arról beszélt, hogy a jövőben egyhangú döntés helyett csupán minősített többséghez kötné az unió közös külpolitikai döntéseinek meghozatalát. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, elsősorban az uniós szerződések módosítására és a tagországok vétójogának eltörlésére van szükség.