Az Európai Bizottság elismerte, hogy Magyarország különleges helyzetben van és segítségre szorul az orosz olajfüggőség felszámolásáért. A megoldás a tengeri szállítás segítése és pénzbeli támogatás lehet.
HIRDETÉSEgyre több dolog derül ki arról, milyen igényeket támaszthat Magyarország az Európai Unió felé azért, hogy beleegyezzen az orosz kőolaj embargójába.A BBC a hétfő esti Orbán-Von der Leyen találkozót követően azt írta, Magyarország több száz millió eurónyi forrást kért az olajfinomítók átalakítására és a helyreállítási alap pénzeinek felhasználása is felmerült igényként a kormány részéről. Az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján elismerték, hogy Magyarország segítségre szorul ebben a kérdésben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője, Deák András György szerint Magyarország 2024 végére gond nélkül átállhatna a nyugati kőolaj befogadására. Szerinte azonban a szankciók elfogadását nehezíti, hogy magyar részről háborús nyerészkedés folyik az olcsó orosz olajjal és a kormány érdeke ennek a helyzetnek a meghosszabbítása.
Egyre több információ kerül napvilágra Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök hétfő esti budapesti tárgyalásairól. A megbeszélés célja az volt, hogy a bizottság felmérje a magyar igényeket azért, hogy Magyarország hozzájáruljon az Oroszország elleni hatodik szankciós csomaghoz. Ennek a része a tervek szerint az Oroszországból érkező olajszállítás teljes megtiltása. Bár a bizottság legutóbb két évnyi haladékot ajánlott Magyarországnak, a kormány mégis elzárkózott és vétóval fenyeget. Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, a lépés egy atombombával érne fel a magyar gazdaság számára, az energiaellátás átállításához pedig legalább öt évre és ezermilliárdokra lenne szükség.
A BBC szerint a magyarok pénzt és a szankciók lazítását kérik Brüsszeltől
A BBC hírfolyamában szereplő beszámoló szerint a magyar kormány több száz millió eurónyi pénzügyi hozzájárulást kér Brüsszeltől és az ügyet összekötné a helyreállítási pénzek folyósításával is. A brit csatorna emlékeztetett arra, hogy a Magyarországnak járó 7,2 milliárd eurós pénzügyi csomagot a jogállamisági aggodalmak miatt befagyasztotta az EU. Múlt pénteken az unió külügyi főképviselője, Josep Borrell az Euronewsnak adott interjúban épp arra szólította fel Orbán Viktort, hogy ne kösse össze a magyar vétó ügyét a blokkolt helyreállítási pénzek felszabadításával: vagyis ne zsaroljon az embargó ügyében. A BBC cikke szerint a bizottság segítséget ajánlott Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak abban, hogy hogy hozzáférjenek a tengeren szállított kőolajhoz. Mindhárom országban nagy gondot jelent a tengeri kikötő hiánya, ez ugyanis más országokra utalja őket.
A Bizottság elismerte, hogy Magyarország segítségre szorul
Az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer a szervezet brüsszeli sajtótájékoztatóján viszont azt hangsúlyozta, hogy semmilyen ígéretet nem tett Von der Leyen Budapesten, csak az igényeket mérte fel. Mamer azonban elismerte, hogy Magyarországnak különleges megoldásra van szüksége.
Erről szólt a megbeszélés. Konstruktív tárgyalás volt, amelyben kijelöltük azon területeket, amelyekben folytatjuk a munkát" - mondta Eric Mamer.
A szóvivő néhány konkrét magyar igényt is megnevezett a tárgyalásokról.
"Világos, hogy Magyarországnak mint szárazföldi országnak megfelelő vezetékhálózatra van szüksége a többi forrás irányába az átálláshoz. De a megoldandó ügyek között van az olaj tárolása és a finomítása is. Ehhez is infrastruktúra kell. Ezen felül még az energiaszektor átalakítása is szóba került, ahhoz, hogy az orosz olajtól való elválás megvalósuljon" - magyarázta Eric Mamer.
Mamert megkérdezték arról, hogy tárgyaltak-e a helyreállítási pénzek feloldásáról Budapesten. Azt válaszolta, hogy kizárólag az energiabiztonság kérdéseiről volt szó Orbán Viktor és Ursula von der Leyen között.
Szijjártó Péter is utalt a szankciók elfogadásának lehetőségére
A külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben sajtótájékoztatót tartott kormánypárti újságíróknak. Szijjártó Péter itt megismételte, hogy a bizottsági javaslat a mostani formájában rombolná Magyarország energiabiztonságát, ezt a kormány nem engedi meg. Viszont a korábbi kijelentéseitől eltérően a kormány feltételeire is utalt.
Korábban a miniszter rendszeresen úgy fogalmazott, hogy az orosz energiaszállításokat ériontő szankciók a kormány számára vörös vonalat jelentenek és egyértelműen elutasítja azokat az Orbán-kormány.
Egy szakértő szerint 2024 végére Magyarország gond nélkül leválhatna az orosz kőolajról
Az uniós olajembargó lehetséges hatásairól beszélt Deák András György, a a Nemzeti Közszolgálat Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének szakértője a Tilos Rádióban hétfő este. A jelenlegi helyzet az, hogy a térségbe a vezetékek többnyire Oroszország felől érkeznek és a finomítók az orosz kőolajra (ural) vannak optimalizálva. Az átálláshoz két technikai feltételnek kell teljesülnie: az egyik az, hogy a csöves betáplálás más forrásból megvalósuljon.
"Ez a térségben majdnem mindenhol megvan. A cseheknél kicsit necces a dolog, de a lengyeleknél, a magyaroknál, a szlovákoknál, a németeknél ez minden további nélkül megoldható. Esetünkben ez az Adria vezeték alkalmas erre, amit egyébként a MOL 2011-től kezdődően folyamatosan felújított."
Deák András szerint a horvát tengerparttól a százhalombattai MOL finomítóba tartó Adria alternatív betáplálást jelenthet és technológiai akadálya az átállásnak nincs. A másik szükséges technikai feltétel a leváláshoz az, hogy a jelenleg ural kőolajra optimalizált finomítókba megfelelő keveréket állítsanak össze más, a Földközi-tenger medencéjében elérhető olajfajtákból.
"A nem ural karakterisztikájú olajakból össze kell állítani ural karakterisztikájú olajat, amit be tudunk tenni a finomítóba. Ehhez alapvetően tárolók kellenek és keverő mechanizmusok. Valamennyi van ebből Százhalombattán, tehát már holnaptól tudnánk csökkenteni az orosz olaj betáplálást."
Deák András György szerint a technikai átállás inkább idő, mintsem pénz kérdése, de szerinte a folyamat semmiképpen nem tartana öt évig, mint ahogy a miniszterelnök említette a Kossuth Rádióban.
Deák András szerint az öt éves technológiai átállás időszaka legfeljebb a gázimportra lehet igaz, az olajra nem. Szerinte a miniszterelnök által említett több ezer milliárd forintos költség is messze túl van lőve.
Háborús nyerészkedés zajlik az olcsó orosz olajjal
A szakértő beszélt arról is, miért érdeke a MOL-nak, illetve a magyar kormánynak kitolni a mostani helyzetet, amelyben Magyarország a nyugati áraknál jóval olcsóbban jut orosz olajhoz.
HIRDETÉS"A teljes MOL-csoport nyeresége az első negyedévben 800 milliárd forint volt. Ez nagyon dinamikusan nőtt a háborús helyzet miatt, amin többletbevétele van. Az orosz ural kőolaj ára ugyanis zuhan a nyugati brenthez képest" - magyarázta Deák András.
Hozzátette, volt olyan pillanat a háború kezdete óta, amikor a MOL finomítói nyeresége nyolcszorosa volt a háború előtti szinthez képest. A szakértő szerint egyébként a MOL profitjából két év alatt a technikai átállás költségeit is fedezhetnék.