Az Európai Bizottság elnöke szerint nem fenntartható állapot az, hogy egy-egy ország hatalmi játszmájának részeként bedobott vétó miatt az EU ne tudjon a külpolitikáját érintő ügyekben egységesen fellépni.
HIRDETÉSEgyhangú döntés helyett minősített többséghez kötné a jövőben az unió közös külpolitikai döntéseinek meghozatalát a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, elsősorban az uniós szerződések módosítására és a tagországok vétójogának eltörlésére van szükség. A lépést az Európai Parlament is támogatja.
Az uniós tagországok vétójogának eltörlését, és az egyhangú szavazás helyett a minősített többség bevezetését szeretné elérni Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Véleménye szerint az EU-nak gyorsabban kellene reagálnia a geopolitikai fejleményekre, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a tagországok egyikének vétója nem akadályozza meg őket a közös uniós álláspont elérésében.
"A külpolitika területén muszáj áttérnünk a minősített többséges szavazásra, ez személyes meggyőződésem" - nyilatkozta Von der Leyen a Politicónak - hozzátéve, hogy tisztában van azzal, hogy ezt nehéz lesz elérni. - "Meg vagyok róla győződve, hogy a külügyekben nem fenntartható ez a rendszer, és hogy az Európai Unió azért nem tudja képviselni a véleményét, mert valamelyik tagország blokkolja a kritikus ügyeket."
Von der Leyen nem először kampányol az egyhangú döntés elhagyása mellett, 2020-ban első évértékelő beszédében azt is kijelölte, hogy mely területeken változtatna.
"Amikor a tagállamok azt mondják, hogy Európa túl lassú, én azt mondom: legyetek bátrak, és térjetek át végre a minősített többségi szavazásra, legalább az emberi jogok és a szankciók alkalmazása tekintetében" - fogalmazott.
"A világ hallani akarja az európai álláspontot"
A múltban az EU többször is került olyan helyzetbe, mikor fontos kérdésekben nem tudott időben döntést hozni vagy fellépni, mert egy tagállam megvétózta a közös uniós álláspontot. Sok esetben a vétó még csak nem is az adott üggyel való egyet nem értést fejezte ki, csupán ezzel akarták elérni, hogy más, az adott országnak fontosabb ügyben előrelépés történjen. Nemcsak magyar és lengyel példák vannak erre. Ciprus hónapokon át megvétózta a Belarusszal szembeni uniós szankciókat, miután Nicosia tartott tőle, hogy ez rossz hatással lesz majd a ciprusi-török kapcsolatokra.
Hogy más területeken is szükséges-e ilyen változás, arra Von der Leyen nem adott határozott választ. Arra viszont igen, hogy a lépésre azért is szükség lenne, hogy gyorsabban tudjanak reagálni a világpolitikai eseményekre. "A világ hallani akarja az európai álláspontot" - tette hozzá.
Az Európai Parlament megtette az első lépést: elindítja az uniós szerződések módosítására irányuló eljárást
Az Európai Parlament június 9-én tartott ülésén a képviselők 355 igen szavazattal, 154 nem szavazattal és 48 tartózkodás mellett elfogadták azt az állásfoglalást, ami felülvizsgálná és módosítaná az uniós szerződések vonatkozó részeit és új intézményi szabályokat javasolna. Hogy a folyamatot minél hamarabb elkezdjék, felszólították az Európai Tanácsot, hogy járuljon hozzá az uniós szerződések felülvizsgálatának megkezdéséhez.
A vétójog eltörlése mellett az állásfoglalásban több más intézkedést is javasolnak, például nagyobb uniós hatáskört az egészségügy, az energiaügy, a védelmi-, a szociális és a gazdaságpolitika területén. Szintén szeretnék elérni, hogy a parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogköre legyen, a költségvetési eljárásban pedig teljes jogú társ-jogalkotóvá váljon. Emellett szeretnék megerősíteni az unió alapértékeit védő eljárást és egyértelműsíteni a jogsértések megállapításának módját és következményeit.
Mi jön most?
A következő lépés az, hogy a 27 tagállam állam- és kormányfői egyszerű többséggel egy európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből álló konvent összehívása mellett döntsenek. Ezt a parlamenti képviselők szerint már a most csütörtökön és pénteken tartott uniós csúcson is megtehetnék.
A Bizottság előreláthatólag július közepén jelenti majd be, hogy a konferencia eredményének ismeretében milyen lépéseket tervez. A Parlament Alkotmányos ügyekért felelős bizottsága pedig már dolgozik egy jelentésen, amely a konvent összehívására számítva a Parlament által a szerződésekben kért változtatásokat tartalmazza majd.