Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Döntött az MNB: 18 éves csúcson a jegybanki alapkamat

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
euronews_icons_loading
Régi bankjegyek az MNB pénzmúzeumában
Régi bankjegyek az MNB pénzmúzeumában   -   Szerzői jogok  Soós Lajos/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

A várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 11,75%-ra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Ezzel 18 éves csúcsra emelkedett az alapkamat, magasabbra, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. A hírre a forint árfolyama nem reagált sem az euróval, sem a dollárral szemben.

A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklus határozott folytatásáról és a likviditás szűkítéséről döntött kedd kora délután.

A piac a gyenge forint és a magas inflációs várakozások miatt is szükségesnek látta ezt a lépést, amelynek elmaradása súlyos hatásokkal járhatott volna. Az elemzők a kamatemelési ciklus folytatását várják a közeljövőben is.

A hírre a forint árfolyama nem reagált sem az euróval, sem a dollárral szemben, ez alapján úgy tűnik, a piacok előre beárazták az MNB döntését.

Mindaddig folytatják a kamatemelést, míg az infláció nem stabilizálódik

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntés után úgy nyilatkozott, hogy a következő hónapokban az infláció további emelkedésére lehet számítani, ez indokolja a további határozott szigorítást. "2021 nyara óta a legjelentősebb, leghatározottabb kamatemelést hajtottuk végre nemzetközi összevetésben" - tette hozzá. A Monetáris tanács a kamatemelést addig folytatja, amíg az inflációs kilátások nem stabilizálódnak. 

Az MNB döntött a likviditásszűkítő lépések bevezetéséről is, amihez három intézkedést vezetnek be: növelni akarják a bankok kötelező tartalékrátáját, illetve rendszeres diszkont kötvényt és hosszú lejáratú betéti eszköz vezetnek be. A kötelező tartalékráta emelése növeli a kötelező tartalék szerepét, a jelenlegi egy százalékos ráta emelése úgy történik meg, hogy 5 százalék lesz a kötelező minimális tartalékráta, ezen felül pedig lesz egy választható tartalékráta - mondja az alelnök.

A három intézkedéssel a jelenlegi likviditás legalább a felét, vagy több mint felét köthetik le, vagyis nagyon jelentős hatással számolnak. Jelenleg az egyhetes betétben 9500-9700 milliárd forint van, ennek legalább a felét szorítaná ki az MNB - mondta el az alelnök kérdésre válaszolva.

Mindhárom új eszköz kamatozása a jegybanki alapkamathoz kötött, vagyis az irányadó továbbra is a jegybanki alapkamat lesz - szögezi le az alelnök.  A cél az, hogy még a "turbulens" időkben is a jegybanki irányultságnak megfelelően alakuljanak a rövid pénzpiaci kondíciók.

Aszály, gázárak, rezsicsökkentés - ezek miatt van emelkedő pályán az infláció

Az alelnök szerint 2023-tól a globális inflációban visszaesés várható. A magyar gazdaság növekedése a második negyedévben is nagyon erős volt, ami azt mutatja, hogy komoly erő van a magyar gazdaságban, ugyanakkor június eleje óta a konjunktúra egyértelmű romlása látszik a magas frekvenciájú adatokból - hangsúlyozza Virág.

Az augusztusi inflációs adat 15-16 százalék között volt. Az infláció továbbra is emelkedő pályán van, de emögött egyre inkább a monetáris politika hatáskörén kívül álló tényezők vannak, mint az aszályhelyzet, az európai gáz- és áramárak vagy a hatósági rezsiárak módosítása - mondta Virág. 

A fenntartható gazdasági növekedés feltétele az infláció megfékezése és csökkenő pályára állítása. A magas inflációnál csak egy rosszabb gazdasági együttállás van, amikor az infláció kontrollálhatlanná válik.

A régióban több jegybank is úgy döntött, hogy megáll vagy lassít a kamatemelésekkel, az MNB viszont csak saját céljait tartja szem elől, így a szigorítási ciklus lezárásához is azt kell látnia, hogyan alakul az infláció a következő hónapokban és hogyan sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal.