NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mely európai országok gondolják újra a katonai szolgálatot az ukrajnai háború miatt?

A 7. hegyi zászlóalj francia csapatai felsorakoznak az észtországi Amari légibázison, 2022
A 7. hegyi zászlóalj francia csapatai felsorakoznak az észtországi Amari légibázison, 2022 Szerzői jogok Adrien Courant/AP
Írta: David Hutt
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A modern katonai szolgálat kialakítása szerte Európában zajlik, az önkéntesség és a kötelezettség kérdése a legérzékenyebb téma mindenhol.

HIRDETÉS

"Minden francia katona, és tartozik a nemzet védelmével" - mondta ki az 1798-as Jourdan-törvény, amely úttörő szerepet játszott a kötelező és általános sorkatonai szolgálat bevezetésében.

Majdnem két évszázaddal később Jacques Chirac francia elnök végül megszüntette a levée-t, és helyébe a "honvédelem és állampolgárság napja" lépett. Évente egyszer egy olyan szabadnap, amikor a fiatalok megismerkedhetnek a köztársaság alapjait jelentő értékekkel.

A nemzeti szolgálat, azaz a kötelező katonaság 1997-es megszüntetése nem volt mindenütt népszerű Franciaországban. Egyesek számára ez a dicső történelem megsértése volt. Mások szerint az ország geopolitikai jelentőségének csökkenését jelentette.

Néhány ország kivételével Európa többi részén is fokozatosan eltörölték a kötelező sorkatonai szolgálatot. A politikai döntéshozók azt akarták, hogy a hadseregben csak hivatásosok szolgáljanak.

Mivel Európában a Balkántól nyugatra már majdnem fél évszázada nem volt konfliktus, a potenciálisan több százezer tartalékosból álló nagy hadseregek nemcsak elavultnak, de drágának is tűntek.

Nagy-Britannia 1963-ban, Belgium 1992-ben szüntette meg a sorkatonai szolgálatot. 2004 és 2011 között Európa nagy részén szintén törölték a katonai kötelezettséget.

Csak Dánia, Észtország, Finnország, Ciprus, Görögország, Ausztria és Svájc nem szüntette meg a sorkatonai szolgálatot. Néhány szabály viszont enyhült. Bécs 2006-ban mindössze hat hónapra csökkentette a sorkatonai szolgálatot.

Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet, ez volt az első sokk, amely több európai kormányt arra késztetett, hogy újragondolja a katonai szolgálatot.

Karl Ritter/AP
A svéd fegyveres erők alakzatban a stockholmi királyi palota közelében, 2022 májusábanKarl Ritter/AP

Ukrajna 2014-ben vezette vissza a kötelező katonaságot, ami lehetővé tette, hogy hatalmas, hivatásosokból és tartalékosokból álló hadsereget működtessen azt követően is, hogy Oroszrszág megtámadta Ukrajnát. A vezető politikusok elhúzódó háborúra számítanak, ezért hosszútávon fontos Ukrajnának a védelmi erők működtetése.

Litvánia 2008-ban megszüntette, majd 2015-ben részben újra bevezette, Norvégia pedig első európai országként a nők számára is kötelezővé tette a katonai szolgálatot. Két évvel később Svédország ismét bevezette a korábban eltörölt sorkatonai szolgálatot. Franciaország 2019-ben kezdte meg az újonnan bevezetett nemzeti szolgálat, az SNU utánpótlását.

Litvánia védelmi minisztériuma idén januárban, közvetlenül az ukrajnai orosz invázió előtt tanulmányozni kezdte a teljes sorkatonai szolgálat bevezetésének lehetőségét. Vlagyimir Putyin háborúja fokozta a tervek készítését.

Lettország volt az első, amelyik cselekedett. Július elején a lett védelmi minisztérium bejelentette, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be, miszerint a 18-27 éves férfiaknak tizenegy hónapos katonai szolgálatot kell teljesíteniük, ha elfogadja a parlament. A törvényjavaslatot várhatóan jövőre terjesztik be.

"A lett lakosságnak fel kell ismernie, hogy a túlélés érdekében egyszerűen növelnünk kell a katonai kiképzésben részesült és harcra kész lakosság arányát. Ezzel csökkenteni lehet annak kockázatát, hogy Oroszország megtámadja Lettországot" – indokolta a változtatás szükségességét Artis Pabriks védelmi miniszter.

Más országok is követhetik a lett példát. Áprilisban a holland védelmi minisztérium sajtóhírek szerint tanulmányozni kezdte a skandináv típusú sorkatonai szolgálat bevezetését, mivel aggályosnak tartják, hogy a katonai státuszok negyede jelenleg betöltetlen.

Lengyelország márciusban vezette be a "fizetett önkéntes általános katonai szolgálat" új rendszerét.

Románia néhány évvel ezelőtt elutasította a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését, de a védelmi minisztérium néhány hete olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amely szükségállapot vagy háború esetén arra kötelezné a külföldön élő állampolgárokat, hogy 15 napon belül hazatérjenek sorkatonai szolgálatra.

Nem mindenki követte a példát. António Costa portugál miniszterelnök kizárta a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését. Spanyolországban, Olaszországban és Belgiumban sem látszik erős szándék erre. A La Dernière Heure című belga lap idei felmérése szerint a válaszadók 60 százaléka nem lenne hajlandó fegyvert ragadni, és harcolni az országért.

Klaus-Dietmar Gabbert/(c) dpa-Zentralbild
Egy holland és egy német tiszt a 414-es harckocsizászlóaljból a németországi Letzlingen katonai gyakorlóterületénKlaus-Dietmar Gabbert/(c) dpa-Zentralbild

Németországban, ahol 2011-ben felfüggesztették a sorkötelezettséget, a politikai paletta minden szegmenséből való politikusok javasolták, hogy vissza kellene térni hozzá. Az ellenzéki Carsten Linnemann, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezető-helyettese, márciusban azt mondta, hogy a sorkatonai szolgálat visszaállítása "igazán jót tenne" a társadalomnak. Wolfgang Hellmich, a kormánypárti balközép szociáldemokraták (SPD) parlamenti képviselője azonnali vitát sürget.

HIRDETÉS

"Vannak politikusok, akik általános, de választható jellegű szolgálati évet követelnek minden férfi és nő számára, ami azt jelentené, hogy a katonai szolgálat lenne az egyik lehetőség" - magyarázta Joachim Krause, a Kieli Egyetem politológusa. A professzor hangsúlyzta, hogy katonai körökben azonban nincs erről egyetértés.

"Egyrészt vannak a sorozás támogatói, akik azzal érvelnek, hogy Németországnak több katonára van szüksége. Másfelől vannak, akik azzal érvelnek, hogy a behívott katonák már nem képesek kezelni a modern hadviselés komplex technológiáit"- indokolta a megosztottságot Krause.

A legtöbb európai országban az egyik fő aggály, hogy az európaiak felkészültek-e az új veszélyekkel való szembenézésre.

Az Európai Védelmi Ügynökség jelentései szerint 1999 és 2021 között az EU összesített védelmi kiadásai csak 20 százalékkal nőttek. Ehhez képest az USA 66 százalékos, Oroszország 292 százalékos, Kína pedig 592 százalékos növekedést ért el ugyanebben az időszakban.

Az Oroszországhoz közel fekvő országok a Moszkva által jelentett fenyegetést erősebbnek érzik. A hadseregek azonban Európa-szerte létszámgondokkal küzdenek.

HIRDETÉS

A holland hadseregben például sajtóinformációk szerint jelenleg mintegy 9000 üres álláshely van, ami az összes státusz mintegy negyede.

Egy brit védelmi szakértő úgy látja, hogy "ami ma más, mint a hidegháborúban, az az, hogy az országoknak nem kell mindenkit szolgálatba állítaniuk, mert nincs szükségük hatalmas gyalogsági hadseregekre." Elisabeth Braw, a Royal United Services Institute egyik vezető kutatója hangsúlyozza, hogy problémás a besorozandók kiválasztásának módja.

Az Egyesült Királyságban "nagyon kevés, vagy egyáltalán nem volt vita arról, hogy az ukrajnai háború milyen hatással volt a kötelező szolgálatról alkotott elképzelésekre, pedig vitát kellett volna indítani" - mondta Sir Hew Strachan hadtörténész, a St. Andrewsi Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora.

Strachan 2020-ban a brit védelmi minisztérium megbízásából jelentést készített és publikált a hadsereg és a közvélemény kapcsolatáról.

"A jelentésemből és az arra érkező visszhangból is kiderül, hogy a legtöbb brit olyan képeket idéz fel, amelyekben vonakodó sorköteleseket látunk, akik zsarnokoskodó tisztek irányítása alatt gyakorlatoznak" – érzékeltette a kötelező szolgálat megítélését a szakértő az Euronewsnak nyilatkozva.

HIRDETÉS

A brit kül- és védelempolitikáról szóló nagyszabású kormányzati tanulmány is szükségesnek tartja a közvélemény bevonását a vitába, és a nemzetbiztonság fontosságának jobb megértése is szükséges a polgárok szintjén.

A 2010-es évek elején újra bevezetett katonai szolgálatok szinte mindegyike az önkéntesség felé mutat irányt. A legtöbb európai hadsereg már nem olyan univerzális, mint korábban volt, és a vita nem szűnik arról, hogy kötelező legyen-e a szolgálat.

Ezt mutatja, hogy a 2017-ben Svédországban újra bevezetett rendszer nem ugyanaz, mint a hét évvel korábban megszüntetett volt. "Az új változat férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik, és megpróbálja megtartani a személyes motiváció és az önkéntesség hangsúlyozását, bár valóban kötelező" – értelmezte a jelenlegi helyzetet Alma Persson, a svéd Linköpingi Egyetem docense.

Persson szerint ez az " önkéntes kötelezettség" paradoxon. Svédországban évente mintegy 4000 újoncot hívnak be, miután egy, a korábbinál valamivel nagyobb létszámú állományt alakítottak ki. Ez azonban a sorköteles korúak összlétszámának csak kis százaléka.

Hasonló a helyzet Norvégiában is. Az évente behívott több tízezer emberből, akik sorozáson mennek át, csak néhány ezret vesznek fel szolgálatra. Egy becslés szerint a hadköteles korúaknak mindössze 15 százalékát veszik állományba.

HIRDETÉS

A katonai szolgálat újbóli bevezetését fontolgató országok többsége ezt a "skandináv modellt" tartja követendőnek.

A Lengyelországban márciusban bevezetett új rendszer szintén önkéntes, és fizetést kapnak a katonák. Azok, akik jelentkeznek, havi közel 1000 eurós bért kapnak, majd egy év kiképzés után beléphetnek a hivatásos hadseregbe.

A modern katonai szolgálat kialakítása tehát szerte Európában zajlik, az önkéntesség és a kötelezettség kérdése a legérzékenyebb téma szinte mindenhol.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hogy haladnak az európai országok a GDP-arányos haderőfejlesztéssel?

Egységes a NATO Kijev mellett Oroszországgal szemben

NATO: 13 ország vesz részt a Nordic Response nevű hadgyakorlaton