Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hogy haladnak az európai országok a GDP-arányos haderőfejlesztéssel?

Access to the comments Kommentek
Írta: Anna Matrai  & David Hutt
Egy önműködő tarackágyú gyakotlat közben Németországban 2022. május 10-én - KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ
Egy önműködő tarackágyú gyakotlat közben Németországban 2022. május 10-én - KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ   -   Szerzői jogok  Philipp Schulze/(c) Copyright 2022, dpa (www.dpa.de). Alle Rechte vorbehalten

Ütőkártyává vált azokban a NATO-tagállamokban a hadi fejlesztés, ahol erre hajlandók áldozni, mióta a védelmi minisztereik megállapodtak, hogy éves költségvetésük 2%-át GDP-arányosan a hadseregük fejlesztésére költik.

A kérdés, hogy ki költ többet a hadseregére minden egyes nemzetközi konfliktus alkalmával felmerül, és nincs ez másképp az ukrajnai háború esetében sem. A II. világháború óta először zajlik a kontinensen katonai hadművelet, ezért számos európai ország - köztük a legjelentősebb Németország - ígéretet tett a hadseregének és hadiiparának fejlesztésére. Olaf Scholz német kancellár februári beszédében bejelentette, hogy százmillió eurót fordítanak a német hadiipar fejlesztésére, hogy forradalmasítsák a nemzetbiztonsághoz való hozzáállást. A politikus akkor úgy fogalmazott: a demokrácia és a biztonság megőrzése érdekében muszáj többet költeni a fegyverkezésre. Ekkor beszélt arról is, hogy Németország éves költségvetésének 2%-át a belbiztonság fejlesztésére fordítják majd.

Közép- és Kelet-Európában azonban a politikusok versenyt futnak az idővel, hogy a kitűzött 2%-os célt a következő évre elérjék. 

"Az európai országok kezdik komolyan venni a 2%-os költési célt" - mondta Calle Håkansson, a Svéd Nemzetközi Intézet Európai Programjának kutatója. - "Az utóbbi években növekedésnek indultak a védelmi fejlesztésekre szánt költségek, az ukrajnai háború egyértelmű 'katalizátorként' hatott az újabb kiadásokra" - folytatta.

Elmondása szerint a következő időszakban többet kell majd a fegyverkezésre költeniük az országoknak, hogy pótolni tudják azokat a fegyverrendszereket, melyeket Ukrajnába küldtek.

Júliusban Szlovákia, Szlovénia és Litvánia bejelentették, hogy leghamarabb 2023-ra szeretnék elérni a kitűzött 2%-ot. Románia a védelmi költéseit 14%-kal emelte meg erre az évre, és jövőre szeretné elérni a 2%-os NATO-célt.

Lengyelországban nemrég elfogadtak egy törvényt, mely előírja, hogy az éves költségvetés 3%-át kell a hadsereg korszerűsítésére használni. A márciusban életbe lépett jogszabállyal Lengyelország lett a második legtöbbet költő NATO-tagállam, Görögország után.

A legújabb NATO-tagállam Finnország két éve a GPD-jének 1,5%-át költötte a haderőfejlesztésre. Az ukrajnai háború miatt a finn kormány kétmilliárd euró értékben különít el forrást a fejlesztésre, amely 2022-re vagy 2023-ra akár meg is haladhatja a NATO által előírt 2%-ot.

A cseh miniszterelnök Petr Fiala néhány hónapja arról nyilatkozott, hogy országa a NATO által előírt 2%-os haderőfejlesztést 2024-re tudja elérni. A katonai szövetség tíz évvel ezelőtt már tárgyalt egy haderőfejlesztési tervről. Akkor a 2024-es dátumban egyeztek meg. Hollandia és Észak-Macedónia is ezt a határidőt tudja tartani. A 2014-es megállapodás európai részét csak az Egyesült Királyság és Görögország tartotta be.

A védelmi szövetség adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül 2018-ban öten, 2020-ban kilencen érték el a 2014-ben meghatározott 2%-ot. Nemrég közzétett előrejelzésük szerint további hét EU-tagállam - Horvátország, Észtország, Görögország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia - érheti el a célt. Románia és Franciaország csak kevéssel marad le. 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy gondolja, hogy 2024-re 19 NATO-tagállam juthat el oda, hogy a GDP-jének 2%-át vagy annál többet költ a haderejének fejlesztésére. Mint fogalmazott, a 2% még közel sem a felső határ, amit erre fordíthatnának.

Bernat Armangue/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Jens Stoltenberg a június végi NATO-csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján MadridbanBernat Armangue/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Más NATO-tagállamoknak ugyanakkor sokkal több időbe telhet megvalósítani a 2%-os célt is. A szintén "újonc" tagállam, Svédország kormányában úgy látják, 2028-ra sikerül, ahogy Olaszországban is még néhány évet várni kell arra, hogy ez megvalósulhasson. A spanyol kormány a 2029-es évet látja reálisnak, míg a dán szerint 2033-ra jutnak el oda, hogy GDP-arányosan 2%-ot a haderőre illetve annak fejlesztésére szánjanak. 

A napokban a belga parlament megszavazta, hogy 2030-ig további tízmilliárd eurót különítsenek el, ami így már a GDP 1,5%-át jelenti. A miniszterelnök Alexander De Croo szerint a 2%-ot 2035-re érheti el az ország.

Oroszország ukrajnai háborúja figyelmeztető jelzés volt számos közép- és kelet-európai államnak, de megmutatott olyan problémákat, melyekre a szakértők már évek óta figyelmeztettek. Az Európai Védelmi Ügynökség szerint 1990 és 2021 között az Európai Unió védelmi célú költségei összesítve 20%-kal növekedtek. Ezalatt az idő alatt az Egyesült Államok kiadásainak 66%-át tette ki a haderőfejlesztés, Oroszország esetében ez 292%, Kína pedig 592%-kal többet költött fegyverkezésre.

Néhányan úgy vélik, az EU nem számíthat az Egyesült Államok támogatására. A probléma először Donald Trump elnöksége alatt jelentkezett, és sokan tartanak attól, hogy sokkal kiszolgáltatottabb lesz majd Európa, ha újra Trump vagy más "izolacionista" lesz az Egyesült Államok elnöke 2024-ben.

Kínát szintén riválisként tartja az Egyesült Államok számon. Bár az európai kormányok számára pár évvel ezelőtt nem volt fontos, hogy megtámadja-e Tajvant Kína, a térségben mostanában többen Tajvan oldalára álltak. Parlamenti bizottságok alakultak, melyek arról tárgyalnak, hogy az európai kormányok segítsék-e fegyverrel Tajvant, ha a kínai kormány megpróbálkozna Kína és Tajvan "újraegyesítésével". 

A valódi teszt még hátravan

Daniel Fiott, a brüsszeli Vrije Egyetem professzora úgy gondolja, hogy az igazi próbatétel az, hogy az ígéretek közül mi fog valóban fejlesztésként megvalósulni, hiszen a rekord magas, 8,6%-os eurózónán belüli infláció nagyban befolyásolhatja ezt.

A professzor feltevését igazolja az, hogy Németországot kritikák érték, amiért a fejlesztésre szánt összeg a GDP csupán 1,5%-a lesz 2022-ben, és 1,7% körül jövőre. Egyes médiaértesülések szerint csupán 2026-ra éri majd el a "%-os célt az infláció miatt.

 Amikor 2006-ban a NATO-tagállamok védelmi miniszterei megegyeztek arról, hogy a GDP 2%-át költsék védelmi célokra, a Stratégiai és Nemzetközi Tudományok Központjának kutatói, Kathleen J McInnis és Daniel Fata szerint "főként politikai indíttatásból történt a megállapodás, hogy így kerüljék ki a pénzügyminisztériumok által előírt költségcsökkentést". 

Egyes elemzők szerint a 2% nem ad tájékoztatást a tényleges felkészültségről. A kormányok dönthetnek úgy, hogy a GDP 2%-át elavult felszerelésre használják, de úgy is, hogy 1%-át költik a legkorszerűbbekre.

Daniel Fiott szerint ha felülvizsgálnák a 2%-ról szóló megállapodást, lehetőség nyílna arra, hogy az európai védelmi befektetéseket felülvizsgálják.