Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mi az, ami erősíthetné a forintot, és amit a kormány még nem tett meg a Bizottság kérésére?

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
A befektetők szeretik a stabilitást, ezért menekülnek a forintból
A befektetők szeretik a stabilitást, ezért menekülnek a forintból   -   Szerzői jogok  Oláh Tibor/Oláh Tibor

A forint gyengülésén elsősorban az segítene, ha a befektetők ismét megbízható országnak tekintenék Magyarországot - ehhez pedig jó alapot jelentene, ha az Európai Bizottsággal függőben lévő ügyeket a kormány lezárná. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt is arról, hogy igyekeznek a Bizottsággal való kapcsolatukon javítani. Négy ügyet említett konkrétan, amiben a a kormány "engedményeket" tesz Brüsszelnek. Cikkünkben azt nézzük meg, melyek azok az ügyek, amelyeket a Bizottsággal szintén rendezni kellene ahhoz, hogy a forint stabilizálódjon.

A forint immár kéthetes, folyamatos gyengülésének egyik legfőbb oka, hogy a befektetők kockázatosabbnak látják Magyarországot a többi európai államnál, ezért eladják a birtokukban lévő magyar valutát és a magyar állampapírokat. Sokat segítene a helyzeten, ha a befektetők ismét stabil, nem pedig különutas országnak látnák Magyarországot, aki az Európai Bizottsággal fennálló vitáit rendezte, és a jövőben számíthatna a helyreállítási alapból származó pénzekre is.

A csütörtöki kormányinfón bejelentett intézkedések után Orbán Viktor is pozitívan nyilatkozott az Európai Bizottsággal folytatott viták lezárásáról. A miniszterelnök szerint az EU-val folytatott együttműködés befolyásolja a magyar gazdasági helyzetet, de most úgy tűnik, tudtak tenni olyan javaslatokat a Bizottságnak, amit elfogadnak, a genderkérdésben fennálló véleménykülönbséget pedig elválasztották a pénzektől, "vagy legalábbis tettünk ebbe az irányba egy lépést", így Orbán szerint minden szakmai akadály elhárult, és  "minden készen áll arra, hogy megszülessen a megállapodás Brüsszellel."

Az Euronews által megkérdezett szakértő szerint a forint akkor találna magára, ha a kormánynak sikerülne megegyeznie Brüsszellel az uniós támogatások folyósításáról. Azt már tudjuk, mi az, amiben a kormány végül engedett a Bizottságnak - ebben a cikkünkben azt nézzük meg, mit kértek tőlük még. 

Zöld átmenet, szociális ellátások és az oktatás javítása - ezt várja a Bizottság

Bár az Európai Bizottság semmit sem hozott nyilvánosságra arról, hogy pontosan mit akar, és nem tudjuk, hogy a magyar kormánynak vannak-e más vállalásai a fent kommunikáltakon kívül, mégis, jó támpontot adhat a kérdésben a minden évben nyilvánosságra hozott, országspecifikus ajánlás.

Az uniós intézmény még tavasszal adta közre a Magyarországot érintő, országspecifikus ajánlásait, melyek minden évben olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket a Bizottság szerint az adott tagállamnak végre kellene hajtania. Az eurót nem használó országok az ajánlások végrehajtását az elmúlt években gond nélkül ki tudták kerülni - a magyar kormány rendszeresen figyelmen kívül is hagyta a legtöbbet. Csakhogy a helyreállítási alap megnyitását, melyből a kormány eurómilliárdokra számított, az ajánlások végrehajtásához kötötték. Mik ezek az ajánlások?

Elsősorban le kéne zárni a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a 2021-2027-es kohéziós politika beruházásairól. Ez közel 22 milliárd eurónyi támogatást jelent, de a tárgyalásokat a magyar kormánnyal a mai napig nem sikerült lezárni.

Másodsorban többet költenének a magyar kormány által tervezettnél a zöld és a digitális átállásra. Külön pontban szerepel a fenntartható víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a körforgásos gazdaság erősítése, a vállalkozások digitalizálása, a zöld és digitális készségek, valamint a kutatás és az innováció reformja és beruházása.

A szociális kiadások terén is többet várnak a magyar tervezetnél. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítása, a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése, a munkanélküli-ellátások időtartamának meghosszabbítása, a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerő-piaci integrációja mind szerepel az ajánlások között. 

Az oktatási eredmények javítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése is szükséges volna az általános oktatásban.

A helyreállítási terv és a gender-kérdés

Ha a fentieket részben vagy egészében végrehajtják, csak akkor nyílhat meg az út a Covid utáni gazdasági, helyreállítási alap lekérése előtt, mely két részből áll: egy 5,8 milliárd eurós, vissza nem térítendő támogatásból és egy 9,6 milliárd eurós hitelkeretből. A magyar kormány több mint egy éve nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a helyreállítási tervét, de ebben a korábban ígérttel ellentétben nem szerepelt a hitelkeret iránti igény.

Március végén, az orosz-ukrán háború kitörése, és a Magyarországra érkező ukrán menekülthullám  fokozódásával Orbán Viktor már kérte Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy fogadja el a magyar helyreállítási tervet, és az abból járó pénz elköltését kezelje rugalmasabban, mint ahogy azt az eredeti szabályok lehetővé teszik. A kormányfő levelében megírta, mégis kérik a hitelt is - hivatalosan azonban nem nyújtott be semmilyen ezzel kapcsolatos dokumentumot, illetve módosított tervet. És miközben 22 másik tagállam már komoly összegeket hívott le a 750 milliárd eurós keretből, Magyarország még egyetlen centhez sem fért hozzá.

A helyreállítási terv elfogadásának elhúzódása azért is gond, mert egyrészt a támogatás 70 százaléka elvész, ha az év végéig az Európai Tanács nem hagyja jóvá a magyar kormány tervét a pénz elköltéséről. A Tanácsnak négy hete lesz elfogadni a magyar tervet, ha előtte a Bizottság jóváhagyja azt. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb novemberben mindenképpen el kell fogadnia a Bizottságnak tervet, amit Magyarország még le sem adott.

Másrészt az ebben vállaltakat 2026 augusztusáig végre is kellene hajtania a kormánynak, az idő pedig szorít.

Magyarország 2021 tavaszán már leadott egy helyreállítási tervet, de azt az Európai Bizottság nem hagyta jóvá. Akkor a kormány azt állította, hogy a gyermekvédelminek nevezett, a homoszexualitás népszerűsítését korlátozó törvény miatt. A Bizottság viszont folyamatosan azt kommunikálta, hogy ennek semmi köze a terv elfogadásához - annál inkább a burjánzó korrupciónak.

Az Európai Parlament keményen számon kérné a magyar kormány vállalásait

A Bizottság és a kormány közötti tárgyalások végleges lezárását megnehezíti, hogy az Európai Parlamentben jelenleg stabil többségben vannak azok a képviselők, akik szerint a Bizottság csak nagyon kemény, világosan számon kérhető feltételek teljesítése után hagyhatja jóvá a magyar kormány tervét. És ugyan a Parlament nem szavazhat közvetlenül a terv jóváhagyásáról, de azt megteheti, hogy leváltja a Bizottságot, mert túl engedékenynek látja őket a kérdésben. A Parlament ugyanis megvonhatja a bizalmat a Bizottságtól. Ilyen az EU történetében még csak egyszer fordult elő, de a mostani fenyegetés komolynak tűnik.