Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Viharfellegek az amerikai demokraták felett, de Biden még nem nyitotta ki az esernyőt

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
Flores és Biden - új ellenfelek a láthatáron
Flores és Biden - új ellenfelek a láthatáron   -   Szerzői jogok  AP Photo

Több figyelmeztető viharfelleg után megérkezett az első nagyobb villámcsapás is Texasból, ahol egy republikánus hispán nő vette be a demokraták egyik erődítményét az időközi választáson. Ráadásul egy olyan személy, aki Mexikóban született, így ő lett az amerikai Kongresszus első dél-amerikai női bevándorló tagja. Eközben Joe Biden mintha nem kezelné valós súlyán a közelgő megméretés jelentőségét, és jóslatai a Demokrata Párt virágzó politikai jövőjéről egyre merészebbek. Eközben a Legfelsőbb Bíróság súlyos csapást mért a demokraták egyik legfontosabb napirendi pontjára, az abortuszjogokra.

„Én vagyok a legrosszabb rémálmuk”

- mondja Flores (34) a demokratákról. „Folyton a bevándorlókat ünneplik. Én is az vagyok. A nőket dicsőítik. Az vagyok. A színesbőrűeket istenítik. Az vagyok. Mégsem érzem úgy, hogy szeretnének”.

Nem is fogják, és több okból sem. Flores egy erős hagyományt tört meg, hiszen körzetében az előző választásokon Barack Obama, Hillary Clinton és Joe Biden vitték el az elektori szavazatokat, elődje pedig a Demokrata Országos Választmány tagja volt. Önmagában az a tény, hogy egy hispán nyert, még nem falrengető, mert a helyi szavazók 86%-a spanyolajkú, és Flores demokrata ellenfele is latin volt. Az sem újdonság, hogy egy nő futott be, mivel a washingtoni törvényhozásban közel 30% a nők aránya, és a képviselőház elnöke is nő. A fő bajuk az, hogy a befutó egy elkötelezett trumpista és QAnon-hívő, ez pedig már sok a demokraták lelkének.   

A legrosszabb rémálom

A politikusnő győzelme azért is baljós jel a kormánypártnak, mert agrármunkás szülei bejegyzett demokrata szavazók, de lányukat a republikánusok abortuszellenes nézetei vonzották a jobboldalra. Flores korábban lélegeztető asszisztensként dolgozott, és négy gyermek édesanyja. Férje John Vallejo, a határőrizeti szervezet ügynöke, szintén hispán származású. Vele kapcsolatban jegyezte meg a képviselőnő, hogy "ha a kormányzat valóban komolyan venné az ország biztonságát, akkor inkább erősítenie kellene a határvédelmet, mintsem démonizálni a munkatársait".  

Flores győzelme valódi hadüzenet

A texasi verseny ugyanakkor azt is megmutatta, hogy azért a republikánusoknak sem teljesen sima menet a Floreséhez hasonló körzetek megszerzése. Az 50,8 arányú győzelem inkább üzenet volt a demokraták felé,  hogy egyáltalán ne vegyék biztosra a hispán lakosság támogatását. "Azt üzenjük nekik [a demokratáknak], hogy a jelenlegi politikai környezetben egyetlen körzetben sem lehetnek biztonságban" - mondta erről John Billings, a Republikánus Kongresszusi Bizottság (NRCC) ügyvezető igazgatója.

Az eredményhez hozzájárul az is, hogy májusban egyedül Texasban volt 5% felett a munkanélküliségi ráta, míg az ország más nagyobb körzeteiben jóval kedvezőbben alakult. Flores sikeréhez az erőteljes abortuszellenes hangvétel is hozzájárult, de ugyanerre a puskaporra más államokban nem feltétlenül lehet számítani, sőt több helyen kifejezett hátrányt jelenthet a republikánus helyi jelöltnek. 

A 'Trump vagy Biden?'-kérdés még mindig napirenden van

Jelen állás szerint a szavazók többsége sem Donald Trumpot, sem Joe Bident nem kívánja elnöknek 2024-ben, ami erőteljes szemléletváltást jelez mindkét táborban. A republikánusok mindössze 9%-a mondja, hogy az ország jó irányba tart, de ez a szám a demokratáknál sem átütő a maga 36%-ával. Az elnök politikája mögött tehát nem fedezhető fel masszív társadalmi támogatottság. A faji csoportokban a 'jó irányt' leginkább a feketék érzékelik (33%), majd a hispánok (21), ám a fehérek körében ez a mutató már 20% alatt áll.

Azt nem lehet biztosra venni még, hogy Joe Biden letesz 2024-es újrajelölésének lehetőségéről. A Wall Street Journal tudomása szerint létezik ilyen terv, és inkább a bejelentés időzítésével tétováznak. Az őszi félidős választások eredményét mindenképpen megvárják, és bármilyen közlés csak az új erőviszonyok ismeretében történhet, valószínűleg jövő tavasszal. Ami Donald Trumpot illeti, róla egyik legközvetlenebb bizalmasa, Steve Bannon biztosra veszi, hogy ismét jelölteti magát. 

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a szüntelen nyomást, ami Donald Trumpra nehezedik a Capitolium elleni tavaly januári ostrom vizsgálata során. A meghallgatásokon újabb és újabb rá nézve előnytelen tényezők kerülnek elő, és az összkép tovább romolhat, ha sor kerül Mike Pence volt alelnök beidézésére is. A demokrata vizsgálók őt tartják annak a koronatanúnak, aki igazolhatja, hogy Trump utasítást adott a választási eredmények kihirdetésének blokkolására.

Bident illetően is táplálnak indulási reményeket egyesek, akik szerint az elnökre azért van továbbra is szükség, mert a párt még mindig nem termelte ki a John Kennedyhez, Bill Clintonhoz vagy Barack Obamához hasonló üstökösöket, akik képesek voltak erős republikánus ellenfelek legyőzésére. Noha 2024-ben Biden már 82 esztendős lesz és soha senkit nem választottak meg ilyen idősen az USA elnökévé, a demokraták körében nem látszik olyan új ütőképes személy, mint például Missouri rendkívül aktív republikánus szenátora, Josh Hawley (42).  

Charlie Riedel/AP
Hawley és Harris - a legvalószínűbb ellenfelek 2024-benCharlie Riedel/AP

A demokrata tervezők számára az is dilemma, hogy a pártban többen már most megpróbálnák félretolni Kamala Harris alelnököt, ha Biden úgy döntene, hogy nem indul 2024-ben. Ha az elnök addig meghal, lemond, leváltják vagy képtelenné válik hivatala viselésére, akkor Harris automatikusan elnökké lép elő. Az nem kérdés, hogy ő lenne a legesélyesebb a demokrata előválasztáson, viszont saját közvéleménykutatási számai alig jobbak az elnökénél (41 mellette, 52 ellene), és ilyen startpozícióból nehéz nyerni.

A demokratáknak vegyes az érzülete arról is, hogy Harris milyen erősen tudna vezetni egy kampányt, mert sokan túl indulatosnak, mások meg felületesnek tartják, aki nem szeret adatokkal és elemzésekkel bíbelődni. Kaliforniai főügyész korában a parancsosztogatáshoz szokott hozzá, ezért induló stábjának kulcsemberei otthagyták vagy elküldte őket, rájuk kenve a saját felkészületlenségének következményeit. 

Harris számára versenyhátrány, hogy elvileg ő a felelős a déli határszakasz és az illegális migráció kezeléséért, de ebben semmilyen látható eredményt nem ért el. A bevezetőben említett új texasi képviselőnő, Mayra Flores többször is negatív példaként emlegette kampányában Harris tehetetlenkedését a migráció ügyében. Egyik megfogalmazásában "egyszerűen haszontalannak" nevezte.  

Eddig nem látott szerepe lesz a közösségi médiának, és Elon Musk is bele fog szólni

Novemberre óriási lesz a jelentősége a Twitter birtoklásáért folyó küzdelemnek, ami még nem dőlt el véglegesen. A demokrata kampánytervezőket a víz veri ki a gondolattól, hogy Elon Musk a korlátlan szólásszabadság jegyében visszaengedné a felületre a volt elnököt, aki nem kis mértékben twitteres aktivitásának is köszönheti 2016-os győzelmét. A Fehér Ház szoros figyelemmel követi a platform iránti küzdelmet, sőt a Kongresszus több demokrata tagja egyenesen megtiltatná az adásvételt. A republikánusok viszont fél győzelemként köszöntenék, mert ha Trump nem is indul, de bejegyzéseinek mozgósító hatása meghatározó lehet.

Némiképp más a helyzet a Facebooknál, ahol jelenleg mintegy 60 munkatárs figyel a választásokra, ami nem mondható túl nagy létszámnak, tekintve a hamis hírek várható mennyiségét. Maga Mark Zuckerberg nem konzultál velük, hanem egy meg nem nevezett személyre bízta a feladatot. A vezérigazgató az utóbbi időben nem konzultál polgárjogi csoportokkal, de a pártokkal sem. A választás már nem Zuckerberg úr legfőbb gondja – mondta a Meta több alkalmazottja. Ehelyett arra koncentrál, hogy cégét a metaverzum szolgáltatójává alakítsa át, amit a növekedés következő nagy szakaszának tekint.

Addig is harcok folynak egész nyáron

A nyár a pártok belharcainak sorozatával folytatódik. Alabamában, Arkansasban, Georgiában, Virginiában és Washington D.C.-ben előválasztások zajlanak, amelyek már tisztább előrejelzéseket adhatnak az őszi félidős esélyekről.

Nem lesz sétagalopp a nyári menetelés republikánusoknak sem. Az sem vehető biztosra, hogy a Donald Trump által támogatott jelöltek automatikusan elvihetik kongresszusi és kormányzói jelöltségeket, így Georgiában vagy Alabamában sem. Utóbbi helyen egy nem-trumpista jelölt lett a favorit, és a volt elnök kénytelen volt 'áthelyezni' támogatását a másik aspiránsra.

A demokraták megtarthatják a szövetségi főváros vezetését, és Georgiában jó esélye van Bee Nguyennek, hogy ő legyen az állam első ázsiai származású női államtitkára.

AP Photo
Nguyen (középen) szintén történelmet írhatAP Photo

Biden ott van a kapitányi hídon, de most már a kormánykerékhez is nyúlnia kell

2022 első fele csalódások sorozatát hozta az amerikaiaknak, és nem csak a kormány, hanem általában a washingtoni elit viselkedését látva. A feszültség legfőbb kiváltó oka az ijesztően növekvő infláció, amihez a Legfelsőbb Bíróság súlyosan korlátozó új abortusz-döntése szintén hozzá fog járulni. Ennek kapcsán a demokrata szavazók erős aktivizálódása várható. A Fehér Ház tömeges megmozdulásokkal számol, és felkészül olyan kormányzati lépésekre, mint a gyógyszeres abortusz megkönnyítése, vagy a korlátozó államok elleni eljárások megindítása.

Erős ellentéteket okoz a fegyvertartással kapcsolatos véres eseménysorozat is. Ebben a kérdésben nem jó előjel a korlátozáspártiak számára, hogy a Legfelsőbb Bíróság a minap eltiltotta New York államot attól, hogy korlátozza vagy megtiltsa a polgárok rejtett fegyverviselését. Ilyen sors vár Kalifornia és New Jersey eddigi szigorúbb szabályozására is. Jelenleg az amerikaiak körülbelül negyede él olyan államokban, amelyeket érinthet, ha megtámadják saját fegyvertartási szabályaikat. A mostanihoz hasonló újabb döntések szintén megnehezítik az elnök politikáját, ami a fegyvertartás szigorítására szólít fel.

Nagy szavazói csoportok fejezik ki szolidaritásukat Ukrajnával, ugyanakkor úgy gondolják, hogy az elnök túlságosan belemerül a háborúval kapcsolatos kérdésekbe, és nem ad konkrét válaszokat a közelgő amerikai valóságról, ami nem tűnik rózsásnak.

Itt a medvepiac a maga borzalmaival?

A Biden-kormányzat az első másfél évben rendkívüli módon kiköltekezett (COVID, infrastruktúra-törvény, nemzeti újjáépítés), és most nehezen tud átütő gazdaságélénkítő lépéseket tenni. Még pénzügyminisztere, a korábbi FED-elnök Janet Yellen is beismeri, hogy nem jól kalkulálta az infláció méretét és hatásait. Ugyanakkor bizakodó abban, hogy nem ront be egy többéves, tartós recesszió, hanem két negyedéves romlással számol, de hangsúlyozza, hogy az infláció megfékezése nélkül a helyzet valóban rosszabbodhat. 

A negatív közhangulatot erősíti, hogy a reakcióképes kormányzati gazdaságpolitika bemutatása késlekedik, ami a 'medvepiac' képét vetíti fel, vagyis hogy a negatív fejleményekre való spekulálás széttépi a tőzsdéket, és a szélbe hajigálja a megtakarításokat. Ezt a kifejezést akkor használják, ha a részvénypiac legalább 20 százalékkal esik folyamatosan, ami most megtörtént, és ez recessziót jelez. Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint az USA-nak több éven át 5% fölötti munkanélküliségre lenne szüksége ahhoz, hogy a keresleti oldal által is gerjesztett infláció enyhülhessen. Eközben a kincstári hozamok is lefelé tartanak, ahogy a fellendülés esélyei halványulnak.

A nemzetet kétellyel tölti el, hogy Biden képes-e kezelni a gazdaságot. Még a demokratáknak is mindössze 45 százaléka adott jó gazdasági osztályzatot az elnöknek – ez ijesztő csökkenés az elnökváltó szakaszhoz képest, amikor a kormánypártiak 80 százaléka úgy gondolta, hogy az elnök érti a gazdaságot. Az infláció 40 éves rekordot döntött meg a hónap közepén, a Dow Jones ipari index pedig másfél év után először esett 30 ezer alá. Ez éles figyelmeztetés a kormánynak a januári 36 500 után. Az üzemanyagárak szívós emelkedése pedig kifejezett pánikhangulatot vált ki rengeteg amerikai családnál, akiknél az autózás a napi megélhetés kérdése.

A kialakult helyzet és a félelmek miatt szinte törvényszerű a használtautó-piac rohamos növekedése. A vásárlók növekvő érdeklődését az üzemanyag-megtakarítás és az alacsonyabb törlesztés generálja. A kisebb fogyasztású pár éves japán személyautók és kisteherautók iránti kereslet 9,3%-kal nőtt az Egyesült Államokban április óta. A jelenség egyébként globális méretű, és pillanatnyilag az ezermilliárdos értéket ostromolja. 

Joe Biden rendszeresen közöl optimista gazdasági véleményeket, és ennek tükrében hozna átmeneti intézkedéseket, például az üzemanyagokra kivetett adók csökkentését vagy akár tartós felfüggesztését is. Ezt mielőbb át akarja vinni a Kongresszuson. Az elnök igénye az, hogy függesszék fel a 18 centes illetéket, amit a központi kormány vet ki, és az államok is csökkentsék a helyi üzemanyag-adókat, mielőtt a gallononkénti ár 6 dollár felett stabilizálódik, ahonnan nagyon nehéz lesz a visszafordulás. Főleg akkor, ha az ukrajnai háború világgazdasági hatása tartósul. 

Marta Lavandier/AP
Töltőállomás Miamiban, 2022 június 17-énMarta Lavandier/AP

Viszont Biden adókedvezményét a képviselőház vezető demokratái is szkepticizmussal fogadják. Nancy Pelosi házelnök és mások megkérdőjelezték, hogy ez a politika valóban megtakarításokat eredményez-e a benzinkutaknál, és nem inkább extra nyereséget tölt az olajtársaságok zsebébe. Májusban a demokraták még úgy döntöttek, hogy nem építik be a benzinárak csökkentését a törvénytervezetükbe, és még Steny Hoyer, a képviselőház többségi frakcióvezetője sem tudta megmondani, hogy jelenthet-e valódi megkönnyebbülést az adóterhek csökkentése.

A gazdasági hanyatlás nem csak közeleg, de már itt dübörög – legalábbis az amerikaiak többsége szerint. A júniusban közzétett Gazdasági Derűlátási Index szerint 56% érzi úgy, hogy a recesszió már elkezdődött, és csak 25% látja ellenkezően. A pesszimista vélekedés májusban még csak 48% volt.  

A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy az infláció és az emelkedő árak jelentik a legfontosabb kérdéseket a legtöbb amerikai számára, és tízből nyolcan azt mondják, hogy a gazdaság kulcskérdés lesz annak eldöntésében, hogyan szavaznak a félidős választásokon. "Ha az infláció nem enyhül, akkor a demokraták olyan választókkal szembesülnek, akikre közben anyagi nyomást gyakorolnak" - mondja Brandon Rottinghaus, a Houstoni Egyetem politológia professzora. "Ez soha nem kedvező pozíció egy hivatalban lévő pártnak."

Mégis, Will Weissert, az AP munkatársa szerint „az elnök jóslatai a Demokrata Párt rózsás politikai jövőjéről egyre merészebbek” – írja. A beszédekben, adománygyűjtéseken, vagy a barátokkal és szövetségesekkel folytatott diskurzusokon olyan értékelésekkel áll elő, melyek ellentmondanak az ország valóságának, miközben maga is elismeri, hogy „tényleg nagy az esés, a világjárvány, a gázárak emelkedése és a kiugró infláció miatt".

Miért létfontosságú november?

A történelem azt mutatja, hogy még a legjobb teljesítményt nyújtott amerikai elnökök is szenvedtek el vereségeket a mandátum félidejében rendezett időközi választásokon, ami nagyon megnehezítette a további kormányzást. Ennek oka az, hogy bár az elnöki hatalom igen széles, alapvető gazdasági, pénzügyi döntéseket nem lehet átvinni a Kongresszus által alkotott törvények nélkül. Nem egyszer megtörtént, hogy félidőben az elnök pártja kisebbségbe került a törvényhozásban, és a Fehér Ház választhatott a béna kacsa vagy a súlyos engedmények között, miként történt Bill Clinton második mandátuma idején is.

Egy beszorított elnök nehezen tud lényegi döntéseket hozni, kivéve a Fehér Ház jogkörébe sorolt intézkedéseket. Mivel azonban ezeknek gyakran van pénzügyi hatása, elnöki rendeletekkel nem lehet tartósan kormányozni. Republikánus kongresszusi többség esetén számolni kell azzal is, hogy a jobboldal különleges vizsgálatokkal próbálja majd ellensúlyozni a capitoliumi nyomozást, például az afganisztáni kivonulás vagy Hunter Biden ügyében.

AP Photo
Az elnök és a First Lady húsvétkorAP Photo

Amerikában sokat számít a közvélemény szemében az elnöki stílus, és annak folyamatossága. Ebbe a vállalások és jelszavak teljesítése is beletartozik. Amikor Joe Biden még csak a kampányát folytatta, megígérte, hogy diákhitel-könnyítést fog bevezetni. Ez az ígéret azonban még mindig nem vált valóra, és az elnök rendre csak visszatér a problémához, ami gyengíti a párton belüli támogatottságát, mert nem érzik a határozott és erős vezetés súlyát. Márpedig ősszel és helyben a választók rajtuk fogják számon kérni az elnök elmaradt ígéreteit.

A The Wall Street Journal három munkatársa szerint az elnök óvatosságra való hajlama egyre erőteljesebben mutatkozik meg. Ezt a stílust még szenátorként és Obama alelnökeként csiszolgatta, de mára már idegtépő lett olyan kérdésekben, ahol a gyors reakció rendkívül fontos. Legtöbbször az afganisztáni kivonulás idővesztegetését idézik fel példaként, de Ukrajna óta arra is rámutatnak, hogy a tavaly nyári genfi Biden-Putyin csúcstalálkozó óta az amerikai elnök jószerivel tétlenül szemlélte a sokak számára nyilvánvaló orosz inváziós előkészületeket, miközben a republikánusok preventív szankciókat követeltek. 

A demokraták nyilvánosan is, és a magánszférában is csalódottságukról beszélnek amiatt, hogy a Fehér Ház nem lép fel elég gyorsan számos politikai fronton. A pusztító őszi vereség elkerülése érdekében Bidennek most mindent meg kell tennie, hogy több politikai győzelmet is besöpörjön a félidős választások előtt, és ezzel végre kinyissa az esernyőt a helyi képviselő-, kormányzó- és szenátorjelöltek felett. 

Ha viszont az aktívabb 'elnöki védelem' elmarad és a jelölteknek folyton az elnök politikáját kell magyarázniuk vagy képviselniük, akkor könnyen visszatér a trumpi korszak hangulata a Kongresszusba, még ha Trump nélkül is.

Ennek a hangulatváltásnak a jele két demokrata szenátor magatartása a múlt év vége óta (Krysten Sinema és Joe Manchin), akik nem álltak át a republikánusokhoz, de több kérdésben is blokkolták az elnök kongresszusi javaslatait, főként azokat, amik jelentős költségvállalással jártak volna. Mindezt nem csak elvi-eszmei okokból teszik, hanem fél szemmel saját körzetük ingadozó szavazóira pislantva. Ha az elnök nem dob néhány nagyot szeptember vége előtt, akkor az ilyen típusú demokratákból még több is lesz majd, és gyakorlatilag kitermel olyan utódokat, akiket nem szeretne.

AP Photo
Krysten Sinema és Joe ManchinAP Photo

Biden legközelebbi politikai tanácsadói közül csak kevesen olyan harciasak a kilátásokat illetően, mint az elnök. A Fehér Házban és annak hatókörében készített interjúk során az a meghatározó előérzet állt össze, hogy a demokraták elveszítik az irányítást a Kongresszus felett, a párt számos vezető jelöltje is vereséget szenved, és elbuknak kormányzói helyeket is. Kérik és várják Biden támogatását, de egyelőre hiába, mint tavasszal is a virginiai kormányzóválasztás során, amit el is buktak, miközben ugyanott Donald Trump gőzerővel támogatta favoritját. 

Szó sincs még a demokraták teljes összeomlásáról, mert vannak szép számmal kitartó és hithű párttagok is. Ilyen Jim Clyburn képviselő is (Dél-Karolina), aki azt mondja, hogy „Jelenleg Bidennel vagyok, másodikként pedig Harrisszel, hiszen ő kettejüket választottuk, és ez a kettő a szívemben egyet jelent." A kérdés persze az, hogy a 2020-as demokrata választótömeg vajon mekkora része érzi majd ugyanezt a hűséget most novemberben, majd pedig 2 év múlva még egyszer.