Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Elon Musk - egy magánember, aki képes megzavarni az egész világot

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
Néhány húzása mindent felborít
Néhány húzása mindent felborít   -   Szerzői jogok  AP

Az Első Számú Közellenség úgy kell, mint egy falat kenyér, és ennek legújabb típusa a 'technológiai oligarcha', akit korlátozni és fegyelmezni kell, beszorítva a politikai struktúra valamelyik ellenőrizhető polcára. Legfeljebb pár tucat személyről és néhány vállalatról van szó, akiknek befolyása globális lett az elmúlt 20 évben. Sokan az info-cégek hatalmának megnyirbálásával oldanák meg a kultúrháborús konfliktusokat, és a nemzeti érdekek védelmében a trösztellenes törvényeket alkalmaznák a technológiai monopóliumok felszámolására. Ezzel remélik visszaadni a politikai szuverenitást a kormányoknak, akár George Orwell látomását is segítségül hívva, bár ennyire talán még nem rossz a helyzet.

Megingott egy újabb Berlini Fal, de le is dől majd?

A napi 230 millió látogatóval büszkélkedő Twitter mikroblog körül kirobbant vélemény- és indulatcunami oka nem a vállalat tulajdonosváltása, hanem a felvásárló filozófiája. Korunk egyik legzabolátlanabb elméje a modern iparágak szinte minden szegmensében jelen van, az elektronikus fizető-rendszerektől a villanyautózáson és az agyba ültetendő chipeken át az űrhajózásig, és sokakat nagyon zavar, hogy most a világ működését befolyásoló újabb eszközhöz jut. Ezek együttesével olyan hatást lehet gyakorolni a legfontosabb folyamatokra, amire sok kormány sem képes. 

„A szólásszabadság a működő demokrácia alapköve, a Twitter pedig egy digitális várostér, ahol az emberiség jövője szempontjából létfontosságú kérdésekről vitatkoznak” – írta Musk az üzletet bejelentő nyilatkozatában, amiben megígérte, hogy megnyitja a platform algoritmusait, és kivégzi a hamis híreket terjesztő forrásokat. Ezzel ledől a cenzúra egyik Berlini Fala  – foglalja össze az ügy lényegét David Sacks internetes nagyvállalkozó. Új ellen-elit jött létre, kesztyűt hajítva a hagyományos tájékoztatási és propagandarendszerek arcába, melyek  száz éve megszabják a tömegek véleményét és gondolkodásmódját.

Sok minden szabadabb lesz, de a felelősség is megnő

Az információs háború nem most kezdődött, de mostantól lesz totális

Az új techno-elit legfőbb ellensége maga a pártpolitikai intézményrendszer. Ennek egyik jelentős alakja Barack Obama egykori elnök, aki áprilisban a Stanford Egyetemen tartott beszédében  fokozott szabályozást sürgetett az interneten, hogy megakadályozzák a mérgező tartalmak terjedését, mert azok rombolják az amerikai demokráciát és aláássák az állampolgárok hitét a politikai rendszerben. „Amint elveszítik bizalmukat a vezetőikben, a mainstream médiában, az alkotmányos intézményekben, a játéknak vége" – mondta volt elnök. 

A sajtószabadság Világnapján (idén május 3-án, Uruguayban) a jelmondat az, hogy az újságírás jelenleg digitális támadás alatt áll. Az új eszközök lehetőségei hatalmasak, de a vele járó veszélyek is fokozott óvatosságra intenek, mondja az UNESCO. A világsajtót ma is nagyban vezérlő Egyesült Államokban az 1791-ben megalkotott és máig tabuként tisztelt garancia szerint az állam nem korlátozza a szólás és a sajtó jogát, vagyis a szabad polgárokra bízza, hogy kinek és mit hisznek el, és egyben biztosítja a véleményük kialakításához szükséges információk megismerésének lehetőségét. 

Mégis, a Riporterek Határok Nélkül nevű szakmai szervezet rangsorában az USA csak a 42. helyen áll, messze elmaradva az észak-európai államok vagy Németország mögött. A lehangoló jelenség okát sokan az amerikai közösségi platformok túlzottan megnövekedett súlyára vezetik vissza.

AP Photo
Nem teljesen egybevágó nézetekAP Photo

Obamához képest Joe Biden óvatosabban fogalmaz. 2016 óta most először rendezték meg újra a Fehér Házi tudósítók vacsoráját, ahol a hangulatot az Alkotmány és a sajtószabadság szelleme lengte körül. Bár a megújult vírusveszély miatt az elnök a vacsorát kihagyta és csak beszédet tartott, annak hangvétele a sajtó iránti tiszteletet mutatta. Az ilyenkor kötelező viccelődések és ugratások mellett az elnök kijelentette, hogy „az első alkotmánykiegészítés rendkívüli védelmet biztosít a szabad sajtó számára, de ezzel súlyos kötelezettség is jár, hogy az igazságot keressétek, ne pedig a lázítást vagy csak a pőre szórakoztatást”. 

Az ünnepélyesség tréfás oldásaként az elnök még megjegyezte, hogy öröm számára együtt lenni olyan emberekkel, akiknek az elfogadottsága még az övénél is alacsonyabb.   

Az új elit célja a hatalom 'visszavásárlása'

A 2016-os különféle populista mozgalmak közös vonása a technokrata elittel szembeni fellépés volt. Ebben nem látszott lényegi különbség Bernie Sanders vagy Donald Trump között. Céljuk az volt, hogy a közönség lehetőleg az ő beszédeikből, illetve a hozzájuk igazodó hagyományos nagy eszközökből (mainstream) tájékozódjon. Hillary Clinton nagyobb interjúi a CNN-en zajlottak, és hasonló képet mutattak Donald Trump szereplései a Fox News felületén. 

Végül 3 milliós szavazattöbbsége ellenére is Clinton veszített, mert ellenfele sokkal erőteljesebben épített a közösségi médiára, és elsősorban a Twitterre. Ezzel az eszközzel találta meg a billegő államok szavazóit, míg Clinton inkább a nagy televíziókban költötte a pénzt hirdetésekre. Viszont később Trump sem úszhatta meg, hogy úgy száműzzék a platformról, mintha csak egy névtelen troll lett volna. A közösségi média megnyerte első nagy menetét a hagyományos tájékoztatási rendszerrel szemben, és sem a Clinton-, sem a Trump-klán nem szerezte vissza hagyományos tájékoztatási privilégiumait, és valószínűleg már nem is fogja. 

A parádés menetelés története

Musk és más milliárdosok, akik az ellen-elitbe tömörülnek, most azt tesztelik, hogy mi történik, ha egyszerűen 'visszavásárolják' a közbeszéd nagy intézményeit, sosem látott függetlenséghez jutva, és újraírva a tájékoztatás szabályait. Ezzel nagyobb felhatalmazást adnak az átlagos felhasználóknak, és immár közvetlenül veszélyeztetik az intézményi elit érdekeit.

A vállalkozás nagyságrendje lenyűgöző

Noha a világ leggazdagabb személyeként tartják nyilván, de Elon Musknak sincs a mellényzsebben 44 milliárd dollárja egy ilyen méretű akcióra. A vételár fedezete egy pénzügyi mix, amiből 13 milliárd a Morgan Stanley által vezetett bankcsoport rendes befektetési hitele. Ennél jóval keményebb összetevő a Teslára felvett további 12,5 milliárd, mert ehhez 60 milliárdnyi részvényt kellett zálogba helyeznie fedezetül.

A hatalmas mixben 21 milliárd a készpénz. Ennek forrása rejtélyes egyelőre, mert nem tudni, hogy Tesla részvények eladásából származik-e, és/vagy megszabadul a Dogecoin érdekeltségeitől. Az is lehetséges, hogy külső partnereket vonz be, felhígítva ezzel saját részesedését a Twitterben. A készpénzes tétel a felvásárlás gyönge pontja, azért is, mert a bejelentés falrengető ütést mért a Tesla részvényekre, súlyosan megcsapolva a vezérigazgató privát befektetéseit is. 

Az ügylet nagyságrendjét érzékelteti, hogy ekkora keretből Musk egy teljes évig tudná finanszírozni Olaszország védelmi költségvetését, vagy például Ausztráliáét, aki éppen nukleáris tengeralattjárók beszerzésén töri a fejét.

SIPRI/EURONEWS
Már egy magáncég is lehet erősebb, mint sok ország hadseregeSIPRI/EURONEWS

Érzékletes az az összevetés is, hogy a Twitter vételára azonos Joe Biden legutóbbi klímavédelmi csomagtervének értékével.

A legnagyobb izgalom a cenzúra és a tiltások körül feszül

Egyre többen képviselik azt a nézetet, hogy valódi sajtószabadsághoz szükséges technikai és pénzügyi feltételeket az államoknak kellene biztosítani, hasonlóan a közszolgálati intézményekhez. Például ahogy a mentőszolgálat mindenkit ellát, függetlenül attól, hogy az illető kire szavazott. A feladat az lenne, hogy a vélemények szabad közlése és megismerése ne rendelődjön alá politikai vagy pénzügyi feltételeknek. Ezért a Nagy Kérdés nem a Twitter tulajdonjoga vagy pénzügyi sorsa, hanem a szerep, amit a platform be fog tölteni, immár a világ egyik vezető hírszolgáltatójaként. 

A washingtoni törvényhozók ebben az ügyben mereven kétpártiak. A republikánusok szövetségesként köszöntik Muskot és abban bíznak, hogy a változások a jobboldalnak kedveznek majd. „Elon Musk segít legyőzni a Big Tech főnököket, és a digitális nyilvánosság terét vissza kell adnia nekünk” – mondja Andy Biggs arizonai republikánus képviselő. A texasi Ted Cruz szenátor szó szerint elismételte Musk szavait, hogy a platform teljes potenciálja végre felszabadul a szólásszabadság és a nyílt diskurzus érdekében.

Baloldalról erősen tartanak attól, hogy az enyhítések visszaállítják a züllést és az agressziót. „Mindig aggodalomra ad okot, ha egy oligarcha birtokolja a város közterét. Úgy gondolom, hogy nagyon oda kell figyelnünk arra, hogyan kezeljük” – mondta erről Jeff Merkley demokrata oregoni szenátor. „Ez az alku veszélyes a demokráciánkra. Az olyan milliárdosok, mint Elon Musk, más szabályok szerint játszanak, és saját javukra koncentrálják a hatalmat. Vagyonadóra és szigorú szabályokra van szükségünk ahhoz, hogy elszámoltathatóvá tegyük a Big Tech-t” – véli erről Elizabeth Warren massachusettsi szenátor.

Az eladás után nagy eséllyel helyreállítanak majd egy sor olyan fiókot, amelyek visszaéléseket, zaklatásokat és a Twitter szabályainak ismételt megsértését követték el. Megkezdődik a versenyfutás a mélypontért.
Angelo Carusone
a Media Matters for America elnöke

A Musk hatalomátvételétől aggódó civil szervezetek azt hangsúlyozzák, hogy az ilyen nagy befolyású platformok felelőssége nem csak abban áll, hogy teret engedjen a szólás szabadságának, de hogy védje is meg azokat, akik ellen ezt a jogot agresszíven használják fel, és akik elszenvedik a faji, szexuális vagy vallási gyűlöletbeszédet.

A Media Matters összeállított egy listát a tiltott Twitter-felhasználókról, köztük a capitoliumi lázadás egyik szervezőjéről, Ali Alexanderről és prominens QAnon-figurákról, akik a kritikusok szerint veszélyt jelentenek, ha visszakerülnek a platformra. „Ezek az emberek szervezettek” – mondja Jessica González, a Free Press igazgatója. „Egy kifinomult és összehangolt erőfeszítésről van szó, aminek célja a tömeg radikalizálása, ehhez források teremtése, az erőszak normalizálása” – tette hozzá.

Musk és a szélsőbal konfliktusának üde színfoltja volt nemrég, amikor Alexandria Ocasio-Cortez (AOC), a demokraták New York-i üdvöskéje eleresztett egy oldalvágást az 'ego-problémákkal küszködő' tech-milliárdosnak. A szóváltás természetesen a Twitteren zajlott, ahol Musk szépen megkérte AOC-t, hogy fejezze be az ütlegelését, mert ő nagyon félénk. A képviselőnő azzal védte ki a dolgot, hogy ő Mark Zuckerbergre, a Facebook fejedelmére célzott, nem pedig Muskra. 

Ütik egymást, de még elviselhetően

Ilyen adok-kapokból még sok lesz a következő hónapokban, bár egyre kevésbé viccesen.

A Fehér Ház tényleg Orwell nyomdokaiba lép?

„Nem számít, ki a Twitter tulajdonosa vagy üzemeltetője. Az elnököt már régóta aggasztja a közösségi platformok hatalma az életünk felett, és hogy ezeket felelősségre kell vonni a károkért, amit okoznak" – fogalmazott Jen Psaki, az elnöki hivatal sajtószóvivője. Ez a merevség nem előzmény nélküli, mert már Donald Trump idején téma volt Elon Musk gyakori beavatkozása a politikai és tőzsdei folyamatokba, olykor a büntetőjog határait is súrolva.

Ötlet is van az állami aktivitásra, bár nem feltétlenül a legtalpraesettebb. Konzervatív politikusok és kommentátorok bírálják és csúfolják a Biden-kormányzatot, amiért új hivatalt (Dezinformációs Tanács) hoz létre a valótlan hírek elleni hajszára, és ezt összehasonlítják George Orwell 1984-es disztópikus regényének dermesztő főhatóságával. A testület megalakulását Alejandro Mayorkas belbiztonsági államtitkár jelentette be a kongresszus illetékes bizottságának, és a Fehér Ház megerősítette a kezdeményezést. 

AP Photo
Messze nem ugyanaz, de vitathatóAP Photo

Tom Cotton arkansasi republikánus szenátor volt az első, aki (persze a Twitteren) elítélte a hivatal létrehozását és Orwell látomásához hasonította. „A szövetségi kormánynak nem dolga igaz-ügyi hatóságot létrehozni. Vannak ügyészei, digitális nyomozói, van NSA-je és megvan mindene, hogy megvívjon a digitális tér rendellenességeivel. A Dezinformációs Tanács alkotmányellenes, nem méltó Amerikához, ezért törvényjavaslatot fogok benyújtani ennek megállítására."

A kritikusoknak nem tetszik az iroda élére kiválasztott személy, Nina Jankowicz sem, aki korábban a tekintélyes Wilson Center nemzetközi munkatársa volt. 2020-ban írta meg a 'Hogyan veszítsük el az információs háborút Oroszországgal, hamis hírek és a konfliktus jövője' címmel, és kritikusai szerint az elnök fiának lekötelezettje, aki azt képviseli, hogy Hunter Biden rejtélyes laptopja és annak tartalma az Oroszország által folytatott dezinformációs kampány része volt. 

Bárhogy is, az orwelli összehasonlítások hatására a bejelentés után a "Ministry of Truth" hashtag a legmagasabb trendet érte el a Twitteren, mivel nem csak politikusok kapcsolódtak össze az új irodával. Szinte az összes valamirevaló republikánus közszereplő megszólalt rajta, és természetesen a nehézsúlyú trumpista georgiai képviselő, Marjorie Taylor Greene sem hiányozhatott, aki már átnevelő táborokról beszél. 

Apropó Greene - mi lesz a számkivetettekkel?

Kérdés, hogy ha egyszer Musk szélesebb szólásszabadságot hirdet, akkor megengedi-e a kitiltott felhasználók visszatérését, akár 'próbaidőre', akár véglegesen. Természetesen elsősorban Donald Trump volt elnök blokkolása és korábbi tweetjeinek visszaállítása a leggyakoribb téma. Donald Trump a Capitolium ellen intézett támadás után veszítette el személyes felhasználói jogosultságát a felületen (valamint a Facebookon és más platformokon is), de hivatalos elnöki fiókjának korábbi bejegyzései érintetlenek. Azt viszont nem használhatja tovább, mert a jog (POTUS) átszállt Joe Bidenre. Trump első reakciója az, hogy nem kívánná újra használni a mikroblogot, hanem saját platformján, a Truth Socialon marad, de tanácsadói szerint ezt adott esetben még átgondolja. Főként azért, mert újbóli megjelenése a Twitteren hatalmas lökést adna a republikánus esélyeknek a kongresszusi helyek újraosztásáért vívott novemberi időközi választásokon.

Az enyhítő változások érinthetik a kongresszusi republikánus jobbszárny vezető alakját, Marjorie Taylor Greene georgiai képviselőnőt is, akinek üzeneteit a Twitter rendre sarabolja, és aki többször is megízlelhette az ideiglenes kitiltás gyötrelmét. 

AP Photo
A legnevesebb kitiltottak - Donald Trump, Marjorie Taylor Greene, Steve Bannon, Milo Yiannopoulos, Anders Behring BreivikAP Photo

Más érvelések szerint – melyek észszerűségéhez nem fér kétség – Trump korábbi üzeneteinek elérhetősége nem csak aktuálpolitikai, hanem fontos históriai kérdés is. Az elnök 2012-től egészen kitiltásáig ötezernél több tweetet közölt, és ezek hiánya fájó a korabeli események, előzmények és okok kutatásakor. Az elnök gyakran a Twitteren közölt meghatározó jelentőségű döntéseket, például az Észak-Koreával és Kínával szembeni szankciókat, Irán elleni biztonsági intézkedéseket, vagy vezető tisztségviselők leváltását (FBI, Fehér Ház, Pentagon, Külügyminisztérium). Ezekre kétségtelenül nagy szükség volna annak a feszült korszaknak az elemzésekor.

Nem Musk fogja vezetni a platformot

Az új tulajdonos eleve jelezte, hogy kissé távolabb fog állni a napi döntésektől és nem vesz részt az igazgatóság munkájában. Erre több jó oka is van.

Az egyik az, hogy továbbra is szükség van aktív részvételére a Teslában, a SpaceX-ben, az infrastruktúra-fejlesztő Boring Companyban és sok más vállalatban. Bernie Sanders szenátor, akivel jó ideje civakodó viszonyban van, már többször felrótta neki, hogy nem az űrre és az űrhajózásra kellene fordítania a figyelmét, hanem inkább a földi problémákra, mire Musk válasza az volt, hogy ő az emberiség jövőjére koncentrál, ami viszont multiplanetáris gondolkodást követel meg. Ez a felfogása a Twitter megszerzése után sem fog változni, tehát a főcsapás marad a SpaceX és az emberi gondolkodást támogató Neuralink, amitől sok agykutató hideglelést kap, mások viszont az emberiség túlélésének egyik kulcsát látják benne  – a robotok és a mesterséges intelligencia túlhatalmával szemben.

A még elvégzendő hivatalos és üzleti ügyek lezárásáig nagyobb változások a platformon nem várhatók. Ha mégis történik jelentős személycsere a közeljövőben, az már jelezni fogja a szolgáltatásban várható alapvető újításokat.

A másik ok az, hogy Musk számára – a Tesla miatt – politikai fejfájást fog jelenteni egyre szorosabb kapcsolata a Kínai Népköztársasággal. Musk az emberi jogok kínai állapotainak ellenére és a tisztességes munkavégzés feltételei nélkül bővíti ezeket a kereteket, legújabban a sanghaji Gigafactory 3 megépítésével, aminek révén éves termelését kétmillió járműre növelheti. 

AP/Chinatopix
Elon Musk a Tesla 3 első kínai modelljének bemutatóján, 2021, SanghajAP/Chinatopix

Musk, mint népirtó...?

A Tesla kínai nyomulását nehéz lesz összehangolni a totális szabadság meghirdetett eszméjével. Annál is inkább, mert főként Kínához köthető a techno-nacionalizmus erősödő hulláma, aminek lényege egy adott állam vagy nemzet érdekeinek kíméletlen megjelenítése a globális tájékoztatásban, akár mások kárára is. A techno-nacionalizmus arra törekszik, hogy versenyelőnyt szerezzen maga és kliensei számára, és ezt geopolitikai haszonra váltsa. Terjedése olyan mértékben törheti meg a nemzetközi rendszert, amilyenre az USA és a Szovjetunió közti hidegháborús rivalizálás óta nem volt példa.

Ez a szemlélet a technológiai innovációt és képességeket a nemzetbiztonság alá rendeli és gazdasági versenyelőnyként használja a globális térben. A feladat az állam erőteljes és erőszakos beavatkozását követeli meg az 'opportunista vagy ellenséges' nem állami szereplőkkel szemben, vagyis teljesen eltér a Musk által hirdetett felfogástól. Már tavaly akadt olyan vélemény, hogy Musk gyakorlatilag a népirtást támogatja Kínában. Ezt olyan jelentős személy fogalmazta meg, mint Marco Rubio floridai szenátor, a republikánusok egyik esélyes jelöltje 2024-ben, egyben a Kína-ellenes vonal főszereplője az amerikai Kongresszusban. 

Hasonló véleményt hangoztat Scott Paul, az amerikai autógyártók szövetségének vezetője, aki szerint a Tesla kínai viselkedése egyszerűen gyalázatos. Ez a sarkos vélemény kissé egyoldalú, mert figyelmen kívül hagyja, hogy a Ford és a General Motors mellett további amerikai gyártók is jelen vannak a kínai autóiparban, az európai és japán gyártókról nem is beszélve. Ugyanakkor tény az is, hogy a Tesla szinte varázsütésre lett a messze legnagyobb amerikai szereplő a Kínai Népköztársaságban. 

A 'Kína-szindróma' mellett megfontolásra szorulnak olyan éles kérdések is, hogy például az Izrael megsemmisítését hirdető Ali Khamenei iráni vallási vezetőnek, vagy az ukrajnai háborút népszerűsítő erőknek fiókjai léteznek a Twitteren, miközben másokat kisebb vétkekért is tiltanak vagy korlátoznak.

Ördögök a részletekben

Az izgalmak közepette egy sor olyan kérdés is felmerül, amik már korábban is izgatták a platform használóit. Musk új funkciókkal szeretné bővíteni a terméket és nyílt forráskódúvá alakítani az algoritmusokat a bizalom növelése érdekében. Le akarja törni a spamrobotokat, és tervezi minden személy hitelesítését.

Némelyik elgondolás éles vitákat vált ki, főként a civil és jogvédő csoportok részéről. Az olyan egyszerű ellenőrzések, mint a CAPTCHA, valószínűleg kijátszhatók spamrobotokkal, míg a szigorúbb személyi azonosítás sokat ronthat a bizalmi alapon, amiért a Twitter keményen megdolgozott. Kivált, ha a kormányok netán arra kényszerítik a szolgáltatót, hogy osszák meg velük ezeket az adatokat. 

A Twittert rengeteg olyan személy és szervezet használja, akik számára az azonosíthatóság szó szerinti halálos veszélyt jelenthet. Ez különösen igaz az autoriter rendszerek vagy a terrorszervezetek ellen küzdőkre, a menekültekre vagy az LMBTQ-mozgalmak aktivistáira.

Persze ugyanez fordítva is igaz, mert egy szigorúbb személyi ellenőrzés alatt gyöngülhetnek az elnyomó rendszereket támogatók, a terrorcsoportok és a szervezett bűnözés lehetőségei is. 

Nick Ut/AP
Az Associated Press irodája Los Angelesben - a Twitter már a hírügynökségek számára is hírforrásNick Ut/AP

A vállalat több mint 5000 alkalmazottjának többsége a liberális szellemiségű San Franciscóban dolgozik, egy olyan platformon, ami korábban a tartalommoderálás agresszív módjáról volt ismert, sokkal inkább, mint például a Facebook. Várható, hogy a szólásszabadság Musk-féle változata nem vág majd egybe a korábbi megközelítéssel, és ez nem csak ideológiai, de gyakorlati összeütközésekkel is jár. 

Az USA kimagaslóan legerősebb GDP-termelő állama és Elon Musk között az évek során tucatnyi vita, per, ütközés és szóváltás zajlott, kezdve a munkaügyi marakodásokkal és az adókedvezményekkel, folytatva a Tesla-járművek biztonsági előírásaival és megtetézve ezeket a COVID-19 során nyújtott információs szolgáltatásokkal. A felek viszonya kétértelmű, és még az sem vehető teljesen biztosra, hogy a Twitter Kaliforniában marad. 

Musk tavaly azzal (is) a címlapokra került, amikor Texasba helyezte át a Tesla központját, mert szerinte Kalifornia túlburjánzott bürokráciája miatt a feltételek már nem elég kedvezők. Gavin Newsom demokrata kormányzó erre azzal válaszolt, hogy a milliárdos sikerei jókora részét Kaliforniának köszönheti. „Érdekes lenne megtudni a részleteket arról, hogy Kalifornia mennyit áldozott a Teslába azzal a több száz milliós adókedvezménnyel, amit a cégnek nyújtottunk” – mondta a kormányzó, aki viszont jelentős kampánytámogatást kapott Musktól, és idén februárban vissza is vert egy leváltási kísérletet. 

Musk legújabb rohama Kalifornia ellen sikeres volt. Egy Delaware-i bíró április végén a javára ítélt egy 13 milliárd dolláros perben, a kaliforniai SolarCity részvényfúziójának kapcsán. A perben Musk két unokafivére, Peter és Lyndon Rive is részesek voltak, és most jogot kaptak vállalataik egyesítésére, ami ellen pedig a Tesla részvényesei tiltakoztak.

Az Európai Unió is nyugtalan

Mi több, kifejezetten fenyegető. Az EU arra figyelmezteti Muskot, hogy a Twitter túl laza moderálása miatt akár be is tilthatják a platformot Európában. Thierry Breton, a Bizottság belső piacért felelős tagja emlékeztetett arra, hogy a 'szólásszabadság-abszolutizmus' nem feltétlenül esik egybe az uniós irányelvekkel. 

„Mindenkit szívesen látunk és nyitottak vagyunk, de a mi feltételeink szerint. Elon, vannak szabályok. Szívesen látunk, de ez a mi házirendünk. Itt nem a te szabályaid lesznek érvényesek" – mondta Breton a Financial Timesnak. Breton volt az egyik motorja a digitális szolgáltatásokról szóló új uniós jogszabálycsomagnak, melyet nemrég fogadtak el, és ami szigorúbb szabályokat vezet be arra nézve, hogy a technológiai óriások hogyan moderálják a tartalmakat a platformjaikon. 

Breton szerint a Twitter igazgatótanácsának meg kell felelnie az európai törvényeknek olyan kérdésekben, mint a mértékletesség, az átláthatóság és a gyűlöletbeszéd. Ha a Twitter nem tartja be az előírásokat, az EU éves bevételének 6%-ára büntetheti a céget, legrosszabb esetben pedig akár teljesen megtilthatja európai működését. A szabálycsomag olyan lehetőségeket is tartalmaz, amelyek algoritmusaik megnyitását követelhetik a felügyelet számára.

„Musk úr jól tudja mindezt. Már megismerhette az autóiparra vonatkozó európai szabályokat, és biztos, hogy gyorsan fog alkalmazkodni a digitális szolgáltatásokról szóló törvényhez is" – enyhített kissé rideg hangnemén az uniós biztos. 

Twitter
A legbővebb hírforrás UkrajnárólTwitter

Hogy végül mindez milyen eredményt hoz, az jórészt a felek makacsságán is múlik, csak még nem tudjuk, hogy melyikén. Azért sem, mert a Twitter közreműködése az európai polgárok tájékoztatásában nem csak fontos, de jószerivel nélkülözhetetlen, ha csak az ukrajnai háború eseményeit nézzük, amiben a platform immár főszereplőnek számít.