Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Akkora a legnagyobb baktérium, mint három betű egy pénzérmén

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
Thiomargarita magnifica baktériumok egy pénzérme mellett - mikroszkóp alatti felvétel
Thiomargarita magnifica baktériumok egy pénzérme mellett - mikroszkóp alatti felvétel   -   Szerzői jogok  Tomas Tyml/ The Regents of the University of California, Lawrence Berkeley National Laboratory via AP

A világ legnagyobb baktériumát fedezték fel egy karibi mangrove mocsárban. Míg a legtöbb baktérium mikroszkopikus méretű, ez akár szabad szemmel is látható.

A vékony fehér szálnak tűnő Thiomargarita magnifica baktérium körülbelül akkora, mint egy emberi szempilla. Ötezerszer nagyobb a legtöbb ismert baktériumnál.

Ötezerszer nagyobb, mint más baktériumok

Olivier Gros/ The Regents of the University of California, Lawrence Berkeley National Laboratory
Thiomargarita magnificaOlivier Gros/ The Regents of the University of California, Lawrence Berkeley National Laboratory

"Messze a legnagyobb eddig ismert baktérium" - mondta Jean-Marie Volland, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium tengerbiológusa, aki a társszerzője volt a felfedezésről csütörtökön a Science folyóiratban megjelent tanulmánynak.

A másik szerző, Olivier Gros, a Francia Nyugat-Indiai és Guyanai Egyetem biológusa 2009-ben találta meg az első példányát ennek a baktériumnak a Guadeloupe-szigetek mocsarában, egy mangrove víz alatti leveleire tapadva.

Ember számára nehezen megközelíthető az élőhelye

Pierre Yves Pascal/ The Regents of the University of California, Lawrence Berkeley National Laboratory
A Thiomargarita magnifica élőhelyePierre Yves Pascal/ The Regents of the University of California, Lawrence Berkeley National Laboratory

Gros akkor még nem tudta, hogy baktériumról van szó, csak a későbbi genetikai vizsgálat mutatta ki, hogy az organizmus egyetlen baktériumsejt. A Thiomargarita magnifica 0,9 centiméter hosszúságú.

Petra Levin, a St. Louis-i Washington Egyetem mikrobiológusa, aki nem vett részt a kutatásban "elképesztő felfedezésnek" nevezte a baktérium azonosítását. 

Mint hozzátette, ez felveti a kérdést, hogy hány ilyen óriásbaktérium élhet még a világban, és emlékeztet minket arra, hogy nem szabad alábecsülnünk a baktériumokat.

Szerkezete szokatlan a baktériumoknál

Olivier Gros/ The Regents of the University of California, Lawrence Berkeley National Laboratory
Thiomargarita magnificaOlivier Gros/ The Regents of the University of California, Lawrence Berkeley National Laboratory

Gros a baktériumot osztrigahéjakhoz, sziklákhoz és üvegpalackokhoz tapadva is megtalálta a mocsárban. A kutatók szerint a sejtnek olyan szerkezete van, amely szokatlan a baktériumoknál. 

Az egyik legfontosabb különbség, hogy egy membránnal körülvett központi sejtszervecskével, vakuólummal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy egyes sejtfunkciók ebben az ellenőrzött környezetben történjenek, ahelyett, hogy az egész sejtben zajlanának.

Hugo Bret/Lawrence Berkeley National Laboratory via AP
A guadaloupe-i mangrove drónrólHugo Bret/Lawrence Berkeley National Laboratory via AP

"Ez a nagy központi sejtszervecske, vakuólum segít a sejtnek abban, hogy megkerülje a fizikai korlátokat, ami a sejtek méretét illeti" - magyarázta Manuel Campos, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ biológusa, aki nem vett részt a tanulmányban.

A kutatók elmondták: még nem tudják biztosan, hogy a baktérium miért ilyen nagy. Volland elmélete szerint az alkalmazkodás lehet az oka: a nagy méret segíthet elkerülni, hogy kisebb organizmusok megegyék.