Rendkívül okos, éles eszű, de meglehetősen kíméletlen – így vélekednek Brüsszelben Várhelyi Olivér biztosról, akit a háta mögött az uniós bővítés Voldemortjának, főgonoszának tartanak, mert nem az EU, hanem Orbán politikáját képviseli.
HIRDETÉSA biztosok kollégiumának „egy csapatként” kell működnie, szögezte le Ursula von der Leyen az Európai Bizottság megalakulásakor, még 2019-ben. A testületbe – összeférhetetlenség miatt – az első magyar jelölt, Trócsányi László nem került be, az utána javasolt Várhelyi Olivér pedig csak az írásbeli „pótvizsgát” követően kapta meg a szükséges támogatást. Nyers modora miatt már akkor fenntartásokkal kezelték jelölését, pedig szakmai felkészültségét sokan elismerik. Két évvel később már „az uniós bővítés Voldemortjának”, főgonoszának nevezte egy brüsszeli diplomata, aki szerint Várhelyi „budapesti urainak utasításait követi”, és nagyrészt figyelmen kívül hagyja a csatlakozásra váró országok jogállamisággal kapcsolatos problémáit. A bővítési biztos Orbán meghosszabbított karja az Európai Bizottságában – állítja a testület munkatársa, míg egy másik szerint Várhelyi „nem tégla”, hanem nyíltan és leplezetlenül folytatja Orbán politikáját a bizottságában. A magyar miniszterelnök eközben megerősítette, hogy sem Berlin, sem Brüsszel „nem csinálhat” Balkán-politikát a magyarok ellenében, de még nélkülük sem.
Várhelyi „elképesztően durván beszél a beosztottakkal” – idézett egy volt magyar tisztviselőt a Politico nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország uniós nagykövetét javasolta biztosi posztra 2019 szeptemberében.
„Hatalmas megtiszteltetés és kiváltság, hogy a bizottság magyar tagjának jelöltek” – köszönte meg a fénykép tanúsága szerint a kormányfőnek a felterjesztést Várhelyi Olivér.
A tisztség várományosa eredetileg Trócsányi László volt, az igazságügyi miniszter azonban elbukott a kiválasztáson. Az Európai Parlament jogi bizottsága a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége közötti összeférhetetlenség miatt nem találta alkalmasnak arra, hogy ellássa feladatát az Európai Bizottságban.
Kijelölt utóda szitkozódott, felemelte a hangját, és az „érzelmi terror” légkörét teremtette meg hivatalában – ezt állította a névtelenséget kérő magyar alkalmazott.
Ezzel párhuzamosan az uniós diplomaták, valamint jelenlegi és korábbi magyar tisztviselők Várhelyi Olivért, a karrierdiplomatát és korábbi bizottsági tisztségviselőt roppant intelligensnek, és az uniós kérdésekben rendkívül jártasnak tartották.
Több volt magyar beosztott szerint azonban a vezetői stílusa nyers volt: a munkatársakkal ordibált, és néha alpári hangot ütött meg. Több diplomata szerint Várhelyi a nagyköveti találkozókon is harciasabb megközelítést alkalmazott, mint a más országokat képviselő kollégái. A viselkedés nem illeszkedett az Európai Bizottság megválasztott elnökének, Ursula von der Leyennek a nyilvánosság előtt kifejtett elképzeléseibe, aki „nyílt, befogadó és együttműködő munkamódszerről” írt a jelölteknek küldött megbízólevelében, amit „a bizottságban, valamint a másokkal való kapcsolatokban” tervezett meghonosítani.
Ursula von der Leyen leszögezte – mindezt még 2019-ben –, hogy a biztosok kollégiumának „egy csapatként” kell működnie, és „nem lehet helye a viselkedésünkkel vagy integritásunkkal kapcsolatos kétségeknek”.
Várhelyi hajlamos kiabálni és káromkodni a magyar állandó képviselet munkatársaival – ezt mondta egy másik, volt magyar tisztviselő, és hozzátette, hogy a nagykövetnek néha „kedve támad megalázni beosztottjait”. A brüsszeli Rue de Trèves-en lévő magyar állandó képviseleten „általában jó a munkakörnyezet”, de a volt tisztviselő szerint „az a 30 perc, amit az ember [a megbeszéléseken] vele tölt, a hangulatingadozásától függően nagyon rútul tud végződni”. Egy harmadik volt magyar tisztviselő szerint Várhelyi „kíméletlen” diplomata, aki arról híresült el, hogy „keresi” a konfliktusokat. Egy negyedik megjegyezte, hogy Várhelyi „nem egy könnyű személyiség”.
Ugyanakkor egy még alkalmazásban levő magyar tisztviselő „túlzásnak” minősítette a Várhelyi viselkedésére vonatkozó panaszokat, és azt mondta, hogy a régóta hivatalban lévő diplomata nem szidalmazza munkatársait. Ő is névtelenséget kért, viszont elmondta, hogy Várhelyi „nagyon éles eszű” és „nagyon céltudatos” diplomata, aki magas követelményeket támaszt munkatársaival szemben. A legjobb eredmények érdekében nyomás alatt tartja nemcsak kollégáit, hanem saját magát is. „Nem egyszerű vele együtt felkészülni” – mondta a tisztviselő, de hozzátette: mindazonáltal „együtt tudunk élni” vezetési stílusával. Egy másik, szintén még alkalmazásban levő magyar tisztviselő eközben „barátságosnak, szívélyesnek és kollegiálisnak” nevezte a munkakapcsolatát Várhelyivel.
Uniós köztisztviselőként a magyar vezetés prioritásainak hűséges támogatója hírében állt
Hivatalos életrajza szerint az 1972-ben született Várhelyi Olivér a dániai Aarlborg Egyetemen szerzett mesterfokozatot az európai jogi tanulmányok szakán, majd jogi diplomát szülővárosában, a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Az ügyvédi vizsgáját 2005-ben tette le.
Az ipari és kereskedelmi minisztériumában kezdte pályafutását, majd 1996-ban a külügyminisztériumba került, ahol végigjárta a ranglétrát. Magyarország uniós képviseletén dolgozott még a csatlakozás előtt, később pedig a misszió jogi szolgálatának vezetőjeként, állandó képviselőhelyettesként, végül pedig állandó képviselőként tevékenykedett Brüsszelben. Egy ideig az Európai Bizottság belső piaci főigazgatóságának munkatársa volt. Köztudomású, hogy az uniós szakpolitikai ügyek alapos ismerője, viszont az uniós diplomaták körében korántsem népszerű.
„Rendkívül okos, éles eszű, és meglehetősen kíméletlen” – mondta egy magas rangú uniós diplomata. A nagyköveti találkozókon „arrogánsan bánik még a kollégáival is, és gyakran lekezelően viselkedik” – így jellemezte egy másik uniós diplomata, aki azt is megjegyezte, hogy Várhelyi „nagyon csúnyán beszél az Európai Parlamentről és a bizottságról, még a bizottság tisztségviselői előtt is”.
Uniós köztisztviselőként is a magyar vezetés prioritásainak hűséges támogatója hírében áll. Nagykövetként Brüsszelben „okos fickónak” tartották, aki „nagyon közel áll Orbánhoz” – mondta egy harmadik uniós diplomata.
Semlegességéről kellett meggyőznie a törvényhozókat
Az illiberális demokráciát hirdető magyar miniszterelnökhöz fűződő kapcsolatát is vizsgálták, amikor Várhelyi eljutott az Európai Parlamentben a megerősítési eljárásig.
Az uniós intézmények már akkor élesen bírálták a magyarországi jogállamiságot, és Orbán Viktor moszkvai kapcsolatait. Várhelyinek meg kellett győznie a törvényhozókat arról, hogy hiteles ítésze a nyugat-balkáni demokratikus normáknak, és semleges tárgyalópartnere az Oroszországgal nehéz kapcsolatokat ápoló országoknak. Budapest azzal utasította el a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat, hogy azokat olyan liberális politikusok fogalmazták meg, akiknek nem tetszik a magyar kormány keményvonalas, migrációellenes politikája.
Az Európai Parlament külügyi bizottságának tagjai egy háromórás meghallgatás után végül mégsem adtak zöld utat Várhelyi Olivér kinevezésének a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosi posztra. A szükséges kétharmados támogatás helyett csupán 30 támogató szavazatot kapott, 48-an pedig ellenezték megbízatását – pedig azt állította, hogy „biztosként nem fogad el semmilyen utasítást semmilyen kormánytól”.
„Egy olyan állam, amely elnyomja az ellenzéket, szinte teljesen ellenőrzi az országos médiát, [...] ráadásul a korrupciót eltűri és a kisebbségeket diszkriminálja, teljesítené a csatlakozáshoz szükséges a koppenhágai kritériumokat?” – ez volt a Várhelyinek szegezett kérdések egyike.
HIRDETÉSA jelölt egyértelmű nemmel válaszolt.
Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint ez azt jelenti, hogy Várhelyi nem engedné be az EU-ba az orbáni Magyarországot.
A szóbeli válaszok nem elégítették ki bizottság tagjait, akik pótkérdésekre kértek írásos válaszokat, és csak ezek után hagyták jóvá kinevezését.
A magyar miniszterelnök ekkoriban az állami rádióban azt nyilatkozta, hogy személyesen Soros György próbálta meghiúsítani Várhelyi kiválasztását, amit Orbán az előző tíz év legnagyobb diplomáciai sikerének nevezett.
Tisztségében történő megerősítése után Várhelyi Olivér lett a felelős az Európai Uniónak a nyugat-balkáni, a törökországi és az úgynevezett keleti partnerség országaival – Ukrajnával, Grúziával, Moldovával, Fehéroroszországgal, Örményországgal és Azerbajdzsánnal – fenntartott kapcsolataiért. Feladatai közé tartozik a déli szomszédokkal – köztük Líbiával, Algériával és Tunéziával – folytatott kapcsolatok irányítása, valamint az együttműködés a hatékony migrációkezelés érdekében.
HIRDETÉSA magyar kormánynak már akkor sem volt felhőtlen a viszonya Ukrajnával – részben a Moszkvával ápolt szoros kapcsolatai miatt, valamint azért, mert Budapest, a szövetség többi tagjának megdöbbenésére, megvétózta a NATO-Ukrajna testület üléseit. A vétó oka hivatalosan az ukrán nyelvtörvény miatti aggodalom volt, amely az Orbán-kormány szerint aláássa a kárpátaljai magyar ajkú kisebbség jogait. A kritikusok szerint azonban a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel kialakított kapcsolata miatt fúrta meg Ukrajna integrációs szándékait.
A nyugat-balkáni országokkal kialakult kapcsolatok sem voltak gördülékenyek, kivált azok után, hogy Magyarország 2018-ban politikai menedékjogot adott Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek, Orbán szövetségesének, akinek hazájában börtönbüntetését kellett volna megkezdenie korrupció vádjával. Az Orbán-kormányhoz közel álló üzletemberek balkáni médiavállalkozásokba fektettek be – ezt sem nézték jó szemmel a térségben.
Magyarország első számú jelöltjének, Trócsányinak címzett eredeti megbízólevelében von der Leyen arra kérte, hogy „ténykedjen a strukturális és intézményi reformok felgyorsításán, nagy hangsúlyt fektetve a jogállamiság alapjaira, a gazdasági fejlődésre és a közigazgatási reformokra” a Nyugat-Balkánon. A demokrácia szószólói a régióban megkérdőjelezték, hogy egy olyan jelölt, aki szoros kapcsolatban áll a jogállamiság aláásásával vádolt Orbán-kormánnyal, alkalmas-e erre a feladatra. Ugyanakkor az EU néhány szomszédja örömmel nyugtázta, hogy Magyarország vette át a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tárcát.
Orbán Viktor egyes balkáni szövetségesei egyenesen üdvözölték a hírt, hogy az osztrák Johannes Hahnt egy magyar biztos váltja. „Fontos, hogy valaki a régióból kerül a posztra, kiegyensúlyozott megközelítéssel, olyan valaki, aki őszinte barátja a térségnek” – jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök már Trócsányi jelölését követően. Lelkesedését a Budapesttel szoros együttműködést ápoló, nacionalista boszniai szerb vezető is visszhangozta. „Nagyon fontosnak tartom, hogy Magyarországról érkezett, mert ott érzékenyek a Balkán iránt” – mondta Milorad Dodik.
Egyes diplomaták Brüsszelben is úgy vélték, hogy Várhelyi tárgyi- és helyismerete előnyös lehet. Várhelyi „jól ért a bővítéshez és a szomszédságpolitikához” – idézett a Politico egy uniós diplomatát.
HIRDETÉSAz uniós bővítés Voldemortja
Két évvel később Várhelyi megítélése Brüsszelben merőben megváltozott.
Jóllehet a magyar diplomatának az a feladata, hogy minden leendő tagjelöltről egyöntetű értékelést készítsen, mégis egy ország tagságát erőlteti, Szerbiáét, noha Belgrád a demokráciát figyelő szervezetek szerint a kulcsfontosságú kérdésekben nemhogy nem tudott előrelépést felmutatni, hanem néhány kérdésben egyenesen meghátrált – írta tavaly októberben a Politico.
A lap azt állította: Várhelyi Olivér megközelítése a Nyugat-Balkánnal és Törökországgal kapcsolatban nem áll összhangban sok uniós ország nézetével, ráadásul szögesen ellentétes a bizottsági elnök 2019-es kinevezésekor adott utasításával.
– írta von der Leyen a Várhelyinek címzett megbízólevelében.
A bővítési biztos álláspontja egyetlen uniós kormány álláspontjával azonos, a sajátjával – jegyezte meg az amerikai politikai szaklap európai kiadása.
HIRDETÉSA magyar miniszterelnök többször is elutasította az uniós intézmények jogállamisággal és demokráciával kapcsolatos nézeteit, kivált akkor, amikor a saját kormányát érte kritika. Eközben támogatja Magyarország déli szomszédjának, annak Szerbiának a csatlakozási törekvéseit, amelyet szövetségese, Aleksandar Vučić elnök irányít. Mindkét férfit széles körben vádolják tekintélyelvű irányítással.
Várhelyi erőfeszítései mindenesetre nemigen változtatnak Szerbia vagy bármely más ország csatlakozási kilátásain. A bővítéssel kapcsolatos végső döntéseket ugyanis az EU-tagok hozzák meg, és ők – a keserű tapasztalatok után – egyelőre nem lelkesednek a tagság felvizezéséért.
Várhelyi álláspontja viszont árthat a bizottság tekintélyének az uniós kormányok körében, egészében véve pedig az Európai Unió hitelességének a Nyugat-Balkán vezetői körében. A térség mellesleg kulcsfontosságú stratégiai jelentőségű az unió számára, ahol Oroszország, Kína, Törökország és az Öböl-menti országok egyaránt befolyásuk növelésére törekszenek.
A bővítési biztos a Politico kérdéseire adott írásos válaszaiban a többi között megjegyezte, hogy ő felügyelte a tagjelölt országok értékelésére szolgáló bizottsági módszertan átalakítását, amely nagyobb hangsúlyt fektet a jogállamiságra.
Az Európai Bizottság más tisztviselői, uniós diplomaták és az Európai Parlament tagjai azonban nem dőltek érvelésének.
HIRDETÉSVárhelyi „aláássa a Bizottság hitelességét a partnerek és a tagállamok szemében” – mondta egy bizottsági tisztviselő, aki az európai biztos bírálatának szakmai következményeitől tartva névtelenséget kért.
Egy uniós diplomata szerint Várhelyi olyan beszédeket mondott az uniós nagyköveteknek és minisztereknek, amelyek „a tagállamok szemszögéből nem egyeztethetők össze a valósággal”.
„Az uniós bővítés Voldemortjának” nevezte egy másik diplomata, aki szerint Várhelyi „követi budapesti urainak utasításait, törleszkedik az autoriter vezetőkhöz, és nagyrészt figyelmen kívül hagyja a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket”.
Hogy érthető legyen a súlyos hasonlat: Voldemort a Harry Potter-sorozat főgonosza.
Orbán embere Brüsszelben
A magyar uniós bővítési biztos, Várhelyi Olivér hivatott képviselni Brüsszel politikáját. De a Nyugat-Balkánon Orbán Viktor szekerét tolja – írta nemrégiben a Deutsche Welle, amely megjegyezte, hogy a magyar miniszterelnök nemrég ismét megalázta az Európai Uniót, amikor a hatodik oroszellenes szankciócsomagjáról szóló vitában azzal fenyegetőzött: megvétózza, ha Kirill, az orosz ortodox egyház feje nem kerül le a szankciós listáról. Brüsszel a csomag mielőbbi lezárása érdekében engedett Orbán követelésének, noha a pátriárka szinte szent háborúként legitimálta Ukrajna lerohanását.
HIRDETÉSOrbán évek óta az orránál fogva vezeti az EU-t. Gyakran vált ki Európa-szerte felháborodást – mint ezúttal Putyin-párti álláspontjával. Az egyik terület azonban, ahol Orbán szinte észrevétlenül tevékenykedik, az EU bővítési és szomszédságpolitikája. Magyarország 2019-ben kapta meg az ezért felelős tárcát, amely az egyik legfontosabb az Európai Bizottságban. Vezetője Várhelyi Olivér. Az 50 éves jogász, diplomata és Orbán régi bizalmasa kifelé lojális uniós biztosként mutatkozik. Valójában azonban Orbán bővítéssel és szomszédságpolitikával kapcsolatos elképzeléseinek cinkosa – írta a német médium.
Magyarország miniszterelnöke az egyik legerősebb szószólója a nyugat-balkáni országok gyors EU-csatlakozásának. Baráti kapcsolatokat ápol a régió autokratáival, mindenekelőtt a szerb elnökkel. Közös vonásuk, hogy nem érdekeltek a tényleges jogállami reformokban és a nevükhöz méltó demokráciában. Ha a csak névlegesen reformorientált nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia, gyorsan uniós taggá válna, az Orbán számításai szerint erősítené saját pozícióját az unióban, és gyengítené brüsszeli ellenfeleit.
Orbánnak és bizalmasának, Várhelyinek ez a bővítési politikája eddig nem foglalkoztatta a szélesebb európai nyilvánosságot, ugyanis a reális bővítési forgatókönyv az elmúlt években egyre távolabbinak. Orbán stratégiai játszmái a nyugat-balkáni térségben inkább bosszantónak tűntek, de nem okoztak különösebb aggodalmat.
Mindez megváltozott Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával. A Kreml régóta destruktív és destabilizáló politikát folytat néhány nyugat-balkáni országban. Az erőszak kiterjedésétől való félelem arra késztette az EU-t és különösen a német diplomáciát, hogy ismét megkülönböztetett figyelmet szenteljen a nyugat-balkáni országoknak. Annalena Baerbock külügy- és Christine Lambrecht védelmi miniszter az elmúlt hetekben már jártak a régióban, Olaf Scholz német kancellár pedig a minap követte őket. Több figyelem, új együttműködés, a valódi reformpolitikák és képviselőik támogatása, a nacionalizmus és a szeparatizmus elleni kezdeményezések: az elképzelés szerint ezzel megakadályozhatnák, hogy a nyugat-balkáni országok eltávolodjanak az EU-tól.
Ezzel azonban a német diplomácia szembekerült Orbán nyugat-balkáni politikájával és bizalmasának, Várhelyi Olivérnek a tevékenységével. Az EU bővítési biztosa nem hiányolja a reformokat a régióban. Ugyanakkor Várhelyi olyan autoriter vezetőket dicsér, mint a szerb elnök vagy montenegrói kollégája, akik állítólag sikeres integrációs politikát folytatnak. A bővítési biztos időnként a nyugat-balkáni potentátok lobbistájának tűnik.
HIRDETÉSEgy, a Várhelyi köréhez tartozó, magát megnevezni nem kívánó uniós alkalmazott a Deutsche Wellenek elmondta, hogy a bővítési biztos és kabinetje az elmúlt években rendszeresen hatástalanította a Szerbiával szembeni kritikákat a felkészültségi jelentésekben. „A kritikus megállapításokat, például a szerbiai médiaszabadságról, törölték a jelentéseinkből, a gyenge értékeléseket jobbakra cserélték” – állította az uniós tisztviselő.
A hangsúly a politikai mércékről, például a jogállamiságról a beruházási politika irányába tolódott el. A reformok végrehajtása helyett a Várhelyi-kabinet gyakran csak annyit sorolt fel, hogy a csatlakozni kívánó országok formálisan mit értek el a törvényhozásban. „Joggal mondhatjuk, hogy a bővítési biztos Orbán meghosszabbított karja az Európai Bizottságában” – mondta a testület munkatársa.
A diagnózist egy olyan, nyugat-balkáni szakértőként ténykedő politikai tanácsadó is megerősítette, aki hosszú ideje uniós alkalmazott. „Várhelyi nem tégla” – mondta a német portálnak. „Nem rejtőzködik, hanem nyíltan és leplezetlenül Orbán politikáját folytatja a bizottságában”. Viola von Cramon, az Európai Parlament zöldpárti képviselője hasonló kritikát fogalmaz meg a bővítési biztossal szemben: „Várhelyi nyíltan közeledik a nyugat-balkáni térség azon szereplőihez, akik nyilvánvalóan nem demokraták, de akikre Orbánnak szüksége van saját politikájához”.
Az év elején von Cramon volt az egyik kezdeményezője annak a tiltakozó levélnek, amelyet harminc uniós parlamenti képviselő írt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek. Belső uniós vizsgálatot követeltek azok után, hogy a bővítési biztos és a boszniai szerbek politikai vezetője, Milorad Dodik ellentmondásos négyszemközti megbeszélést folytatott. Dodik évek óta megkérdőjelezi Bosznia-Hercegovina államiságát, és többször fenyegetőzött az ország szerb részének az elszakadásával. Várhelyi a jelek szerint tavaly év végén megállapodott Dodikkal a boszniai szerbek szeparatista kezdeményezéseinek időzítéséről.
Ursula von der Leyen nem válaszolt a levélre. „Orbán támogatása nélkül nem lett volna a bizottság elnöke” – magyarázta Viola von Cramon, aki úgy gondolja, hogy a bővítési portfóliót semmiképpen sem lett volna szabad Orbánnak adni.
HIRDETÉSA magyar miniszterelnök azonban nem hagy kétséget afelől, hogy meghatározó szerepet kíván játszani az az unió bővítési politikájában.
„Se Berlin, se Brüsszel nem csinálhat Balkán-politikát a magyarok ellenében, de még nélkülünk sem. Nem fogadunk el olyan brüsszeli döntéseket, amelyek ellentétesek Magyarország érdekeivel” – mondta Orbán februári évértékelőjében.