Közös nyilatkozatot adtak ki az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői, melyben arra kérik az uniós állam- és kormányfőket, hogy mielőbb adják meg Ukrajnának, Moldovának és Grúziának is az EU-tagjelölti státuszt.
HIRDETÉSKözös nyilatkozatot adtak ki az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői, melyben arra kérik a június 22-23-24-én ülésező uniós állam- és kormányfőket, hogy mielőbb adják meg Ukrajnának, Moldovának és Grúziának az EU-tagjelölti státuszt.
Az Európai Parlament weboldalán közzétett nyilatkozatban kiemelik, hogy „Európai szomszédunk, Ukrajna ellen kegyetlen és agresszív háborút folytatnak", és hogy az Uniónak ilyenkor egyszerre kell bátran és elszántan cselekednie, illetve jövőképet mutatnia. Hozzáteszik, hogy az EU-nak egyszerre kell olyan megbízható partnerként és hitelt érdemlő geopolitikai szereplőként fellépnie, amely méltó elveihez és értékeihez azáltal is, hogy szolidaritást vállal azokkal, akik ugyanezekért az európai eszmékért állnak ki. Megjegyzik, hogy éppen ezért kell segíteni az ukránokat a vágyaik elérésében, miszerint egy szabad, demokratikus és virágzó országban szeretnének élni, és hozzáteszik, hogy méltányolják, hogy ezeket a törekvéseket magáénak érzi Grúzia és Moldova.
A képviselőcsoportok vezetői nyomatékosan kérik, hogy egy érdemeken alapuló eljárás keretében elsőként adják meg Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak az EU-tagjelölti státuszt, a továbbiakban pedig összpontosítsanak arra, hogy mellettük Grúzia is megkaphassa ugyanezt. Emlékeztetnek: az EU a jövőben is elkötelezett a nyugat-balkáni országok iránt."
Ukrajna, Grúzia és Moldova elnöke 2021 júliusában közös nyilatkozatot írt alá, hogy országaik szándékoznak az Európai Unió tagjává válni. Hangsúlyozták, hogy céljaik közösek, és nem akarnak visszatérni a múltba. „Készek és eltökéltek vagyunk arra, hogy küzdjünk európai jövőnkért, hogy elkerüljük a belső megosztottságot és a külső provokációk jelentette veszélyt” – mondta Szalome Zurabisvili grúz elnök.
A tavalyi eseményen részt vett Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke, aki mérföldkőnek nevezte a találkozót.
Ukrajna, Moldova és Grúzia idén március elején nyújtotta be tagsági kérelmét az Európai Unióhoz.
Március óta napirenden
Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök 2022. március 1-én írta alá Ukrajna EU-csatlakozási kérelmét, és közölte, hogy országa mielőbb szeretne az Európai Unió tagja lenni. Zelenszkij azt mondta, véleménye szerint a folyamat egy speciális, gyorsított eljárás keretében véghezvihető. Leszögezte: kiemelt céljuk az európai közösséghez tartozni, és szeretnének egyenrangúak lenni minden európaival.
Április 18-án az ukrán elnöki hivatal közölte, hogy kitöltötték az európai uniós tagjelölti státusz elnyeréséhez szükséges kérdőívet, ami az első, legfontosabb lépés az uniós csatlakozás irányába.
Olaf Scholz német kancellár május közepén arról beszélt a német parlamentben, hogy Ukrajna nem válhat gyorsított eljárásban az Európai Unió tagjává, a közösségnek viszont a jövőben is is gyors és pragmatikus módon kell segítenie az ukrán hadsereget. Scholz közölte, hogy a továbbiakban is készek fegyverekkel támogatni Ukrajnát az Oroszország elleni küzdelemben.
Június 8-én Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke arra buzdította az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az EU döntéshozóit, hogy segítsék Ukrajnát az európai uniós tagjelölti státusz elnyerésében.
A képviselőcsoportok vezetői egy nappal később adták ki az erre vonatkozó, fentebb idézett nyilatkozatot.
A NATO-ból nem kérnek, az EU-t szeretnék
Moldova március 7-én jelentette be, hogy a NATO-hoz nem, de az Európai Unióhoz szeretne csatlakozni, az ukrajnai orosz invázió miatt ugyanis rendkívül nagy nyomás alatt érzi magát. Natalia Gavrilita miniszterelnök az Euronews-nak adott interjújában sürgős segítséget kért, hogy Európa legszegényebb országában megbirkózhassanak a menekültek tömeges érkezésével, és hozzátette, hogy feszültséget éreznek az ország biztonsága terén.
Moldova tisztában van vele, hogy integrációjuk útja hosszú és bonyolult, de úgy vélik, hogy a jelöltség elfogadása azt jelképezné a polgárok számára, hogy szívesen látják őket a szabad világban.
Májusban az Európai Unió közölte, hogy katonai támogatást tervez nyújtani az Oroszország által magát fenyegetve érző Moldovának, miután a hivatalosan hozzá tartozó, Dnyeszteren túli szakadár köztársaságban több támadás történt az utóbbi hetekben.
Még két év telt volna el
Grúzia euroatlanti törekvéseit az ország alkotmányában rögzítették, EU-csatlakozási kérelmüket viszont csak 2024-ben akarták kezdeményezni. Az ukrajnai orosz invázió azonban elég volt ahhoz, hogy Moldovához és Ukrajnához hasonlóan ők is beadják a kérelmüket. Grúziának a másik két országhoz hasonlóan társulási megállapodása van az Európai Unióval.