Uniós vétójog eltörlése, közös hadsereg, energiaunió, szociális minimum – egyebek mellett ezekre tettek javaslatot a polgárok a Konferencia Európa jövőjéről végére.
Az európai parlamenti képviselő az uniós polgárok javaslatairól szóló egyéves eseménysorozat részleteit foglalta össze az Euronews riporterének a Global Conversation c. műsorban. Uniós vétójog eltörlése, közös hadsereg, energiaunió, szociális minimum – egyebek mellett ezekre tettek javaslatot a polgárok a Konferencia Európa jövőjéről végére.
Április 29-én és 30-án volt az Európa jövőjéről szóló konferencia utolsó plenáris ülése, melynek résztvevői 49 részletes javaslatot fogadtak el. A javaslatok az éghajlatváltozástól az egészségügyön és a migráción át az EU globális szerepvállalásáig egy sor különböző témát felöleltek. Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállami parlamentek képviselői egyetértésüket fejezték ki a javaslatokkal kapcsolatban. A plenáris ülésen részt vevő polgárok is kifejtették, milyen álláspontra jutottak a javaslatokról.
A plenáris ülést megelőzően egy éven át folytak azok az egyedülálló megbeszélések és tanácskozások, amelyek keretében a részt vevő és egymással együttműködő uniós polgárok véleményt cseréltek arról, milyen Európában szeretnének élni. A résztvevők között mindegyik uniós tagállam polgárai képviseltették magukat.
Guy Verhofstadt EP-képviselő végigkövette az egyéves folyamatot, amelynek részleteiről Zsíros Sándor, az Euronews riportere kérdezte.
Euronews, Zsíros Sándor: Hogy látja a folyamatot: siker, félsiker vagy kudarc volt?
Guy Verhofstadt, a Konferencia Európa jövőjéért európai parlamenti felelőse:Azt gondolom, hogy amikor egy évvel ezelőtt elkezdtünk, nem sokan hittek az Európa jövőjéről szóló konferencia hatékonyságában. Itt volt a koronavírus, és most már egy óriási válság is az ukrajnai háborúval. És mindannyian láttuk, hogy ezt az Európai Uniót meg kell reformálni, hogy túlélje a holnap világát – mert az más világ lesz –, hogy megvédjük a polgáraink érdekeit, és hogy az eddiginél gyorsabban, határozottabban léphessünk fel.
Euronews: Melyek a legérdekesebb javaslatok?
Guy Verhofstadt:Például az egyik legfőbb javaslat a vétójog megszüntetése az Európai Unióban. Tehát, hogy hagyjunk fel az egyhangú szavazással és a döntéshozatali folyamattal. Mert emiatt mindig túl kicsit és túl későn tudott lépni az Európai Unió. Ez volt a helyzet a gazdasági válságnál. Ez volt a helyzet a migrációs krízisnél. Ez volt a helyzet a koronavírusnál is. És még ma is probléma a háború miatt. Vagyis azt kell tennünk, hogy ezt eltöröljük, és bevezetünk egy egyszerű többségű vagy egy minősített többségű rendszert minden egyes uniós témában, és akkor a korábbinál gyorsabban cselekedhetünk.
Euronews: Ehhez szerződésmódosításra van szükség. Milyen esélyt lát arra, hogy ez meglegyen?
Guy Verhofstadt:Csak azt tudom mondani, hogy az Európai Parlament felvállalja ennek a felelősségét. Tehát kérni fogjuk a szerződésmódosítást.
Euronews: És mi a helyzet a szociális ügyekkel? Munkahelyek, lakhatás, egészségügy. Mit mondanak a polgárok?
Guy Verhofstadt: Azt akarják, hogy Európa ebben is rendelkezzen hatáskörrel, hogy az Európai Unió egész területén legyen egy szociális alap, egy szociális minimum, amelyet Európa hoz létre és garantál. A migrációval kapcsolatban a polgárok javaslatát a konferencia plenáris ülése el is fogadta, hogy legyen egy egész stratégia, amely európai szinten rendezi a migrációs kérdéseket, beleértve a legális migrációt, az illegális migráció elleni küzdelmet, megoldást a menekülteknek, háborús menekülteknek, stb.
Euronews: Önnek személy szerint mi a kedvenc javaslata?
Guy Verhofstadt:Az én kedvenc részem egész biztosan az Európai Unió közös hadereje. Hogy legyen egy közös védelmi politikánk, mert látszik ennek hiánya az ukrajnai háborúban. Tudni kell, hogy nagyjából 240 milliárd eurót költünk Európában védelemre. Négyszer többet, mint az oroszok. De ha megnézzük a mai helyzetet, akkor nem vagyunk képesek arra, hogy valamit tegyünk ez ügyben, főleg nem amerikai barátaink segítsége nélkül. Tehát számomra a legnagyobb pénzpazarlás az Európai Unióban a 27 hadsereg fenntartása újra és újra, miközben a hatékonyság elmarad.
Euronews: Az elmúlt évtizedben a demokrácia és a jogállamiság kérdése kiemelt helyet foglalt el az EU napirendjén. A konferencia során, amikor erről beszélt például Lengyelország és Magyarország, illetve Európa többi részének vezetőivel vagy polgáraival: volt-e közös nevező ebben a kérdésben?
Guy Verhofstadt:A jogállamiságot nem olyan nehéz megérteni. De az a gond, hogy néhány országban a hatalmon lévők, akiknek többségük van a parlamentben, azt gondolják, hogy mindent megtehetnek, amit akarnak, hiszen többségük van. És ez nem jogállamiság. Ami lényeges, hogy a konferencián, a polgárok javaslatai alapján, arról is döntöttünk, hogy megváltoztatjuk a szerződést, hogy ez működjön. Mert nem tudjuk elkerülni, hogy az európai családnak ne legyen néhány olyan tagja, aki azt hiszi, hogy a pénz fontos, de az értékek nem.
Euronews: Az elmúlt két hónapban háború dúlt Ukrajnában. Ez hogyan változtatta meg az emberek felfogását Európáról? Tudott erre reflektálni a konferencia?
Guy Verhofstadt:A legtöbb polgári panelbeszélgetést még a háború kezdete előtt tartottuk. De láthattuk, hogy a konferencia következtetései összhangban vannak az ukrajnai háború által előállt kihívásokkal. Beszéltünk az egyhangú szavazás megszüntetésével külpolitikai ügyekben, védelemben. Beszéltünk egy energiaunió mielőbbi létrehozásáról, ami jelenleg nincs Európában. Nincs közös energiavásárlás, az energiamixről még mindig nemzeti szinten születnek a döntések.
Euronews: A polgárok szerint milyen irányt kell vennie Európának? Több Európa vagy kevesebb Európa?
Guy Verhofstadt:A polgárok ezt nem így vitatták meg, ahogy Ön fogalmaz. Ön újságíró, mindent kategorizál. Politikusként én is ezt teszem. Valaki jobboldali vagy baloldali, több Európát akar vagy kevesebbet, euroszkeptikus vagy eurofil. A polgárok ezt teljesen másképp látják. Abban nagyjából mind egyetértenek, hogy szeretik Európát. Úgy gondolják, hogy Európa sok problémára megoldást jelent. De nem szeretik azt, ahogy ma működik. Nem hiszik, hogy a mai Európai Unió az ő vágyaikat képviselné. És ez közös felfogása minden polgárnak, azoknak is, akik magukat euroszkeptikusoknak vagy eurofilnek nevezik. És ez a nagy lecke. Az emberek szeretik Európát, európai álmaik vannak. Valóban azt gondolják, hogy a kontinens jövője az Európai Unió kezében van. De sokat kritizálják azt, ahogy ma működik, vagy éppen nem működik.
Euronews: Európa nacionalista és populista erői máris azzal támadják a konferenciát, hogy az az európai föderalizáció egyik eszköze. Hogy látja ezeket a kritikákat, és meghallgatták-e ezeket a véleményeket a konferencia ideje alatt?
Guy Verhofstadt:Természetesen, hiszen a jelenlévő polgárok között voltak olyanok, akik kritikusabbak vagy szkeptikusabbak voltak Európával kapcsolatban. Mind ott voltak. De a végén közös nevezőre kellett jutniuk, közös javaslatokat megfogalmazni. Én úgy láttam, hogy az elején a szélsőjobboldali pártoknak tetszett a konferencia. Aztán látták a javaslatokat maguktól a polgároktól, és azt kezdték mondani: „ó, mi nem ezt akartuk”. Már nem tetszik. De szerintem ez nem tisztességes a polgárokkal szemben. A polgárok elmondták a véleményüket, komolyan kell vennünk, és be kell építenünk ezeket.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia hivatalosan május 9-én – Európa-napon – zárul Strasbourgban, amikor a konferencia vezető testületének társelnökei benyújtják a javaslatokat tartalmazó végleges jelentésüket az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökének. Ezt követően mindhárom intézmény meg fogja vizsgálni, hogyan tud saját hatáskörén belül és a Szerződésekkel összhangban hatékony követő intézkedéseket hozni a javaslatokkal kapcsolatban.