A finn külpolitikai államtitkát megerősítette: országuk szuverén állam, Moszkva nem állhat a NATO-csatlakozás útjába.
HIRDETÉSFinnország szuverén állam, döntéseit a biztonsági környezetük valós idejű értékelése alapján hozzák meg, nem pedig az orosz fenyegetések alapján - mondta Kai Sauer, Finnország kül- és biztonságpolitikai államtitkára.
A finn államtitkár az EU Observernek elmondta: "ez minden szuverén nemzet joga." A politikus azután nyilatkozott erről, hogy a svéd és a finn lapok is hétfőn megírták: május közepén várható hivatakos bejelentés arról, hogy Svédország és Finnország is kéri felvételét a NATO-ba.
Bár a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta mindkét észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, a két ország korábban kifejezetten ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt.
Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i megindulásával azonban határozott változás következett be a két ország NATO-politikájában, és mindkét ország közvéleményében.
A Kreml azonnal reagált, mondván, egyiküknek sem javasolja ezt a megoldást. Ellenkező esetben Oroszország "kénytelen lesz válaszlépéseket tenni saját biztonsága érdekében", így például mérlegelik atomfegyverek telepítését a balti államok közvetlen szomszédságába.
Ha Finnországot is felveszik a szervezetbe, akkor Oroszországnak újabb 1270 kilométernyi közös határa lesz egy NATO-tagállammal.
"Általánosságban elmondható, hogy Finnország és Svédország nem fogyasztója, hanem szolgáltatója a biztonságnak, biztonságot és stabilitást nyújtanak a térségben" - fogalmazott Sauer. A megújult orosz fenyegetés felelevenítette az emlékeket arról, amikor Finnország utoljára szembeszállt a szovjet agresszióval, az 1940-es években, az úgynevezett téli háborúban - írja az EU Observer.
"Vannak tanulságai a téli háborúnak a modern idők számára, például annak a lehetősége, hogy egy kisebb nemzet túlélése az igaz ügytől és a nemzeti egységtől függ. De vannak különbségek is: akkor egyedül voltunk, ma több partnerségünk is van" - mondta a finn külügyi államtitkár.
Egy NATO-tisztviselő az EUobservernek megerősítette, hogy ha a két északi állam benyújtja csatlakozási kérelmét, akkor "nagyon gyorsan" elbírálják a pályázatukat, hiszen mindkét ország fegyveres erői és közigazgatása már most is megfelel a NATO-előírásoknak, például a technikai interoperabilitás, az információbiztonság és a demokratikus felügyelet terén. "Nem lesz probléma" - mondta.