Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

NATO-főtitkár: évtizedek óta ez a legkomolyabb biztonsági válság

Access to the comments Kommentek
Írta: Méabh Mc Mahon
euronews_icons_loading
NATO-főtitkár: évtizedek óta ez a legkomolyabb biztonsági válság
Szerzői jogok  euronews

Vegyi fegyverekről, katonai segítségnyújtásról és háborús bűnökről is beszélt Jens Stoltenberg a Global Conversation című műsorunkban. A NATO főtitkárát Meabh McMahon kérdezte.

Meabh McMahon (euronews):Legutóbb erőteljes egységet mutatott a NATO. Segíthet ez megállítani a háborút Ukrajnában?

Jens Stoltenberg: Igen. Segíteni fog, sőt, már most is segít, hogy támogatásunkról biztosítsuk Ukrajnát. Szerintem Putyin elnök alábecsülte a NATO és az Európai Unió egységét és erejét, azokét, akik hisznek a demokráciában, a jogállamiságban és a nemzetközi szabályokon alapuló rendben. Hiszen egységesek vagyunk, és példa nélküli szankciókat vezettünk be Oroszország ellen, miközben Ukrajnának támogatást biztosítunk, amely segít nekik az orosz erők elleni védekezésben.

MM:Putyin elnök háborús bűnös?

JS: Amit láthattunk, hogy civilek ellen is indítottak támadást, civil infrastruktúrát is ért támadás, iskolák, kórházak ellen, és minden szándékos támadás civil célpontok ellen háborús bűn. Szerintem ezért különösen fontos, hogy a Nemzetközi Háborús Bíróság vizsgálatot indított, hogy a felelősöket el lehessen számoltatni. És ez is csak azt erősíti, hogy ennek a háborúnak véget kell vetni, Putyinnak holnap be kellene fejeznie ezt a háborút: véget vetni a háborúnak, visszahívni a hadsereget, és erőfeszítéseket tenni a diplomáciai rendezés érdekében.

MM:Ezen a héten a NATO üléséhez Zelenszkij elnök is csatlakozott virtuálisan, és azt mondta, hogy a NATO-fegyverek egy százalékát akarja. Ez megvalósítható?

JS: Ami megvalósítható, az az, hogy a NATO-szövetségesek megtesznek mindent, amit tudnak, hogy támogatást adjanak Ukrajnának: pénzügyi támogatást, humanitárius támogatást, és katonai támogatást is. Ellátjuk Ukrajnát fejlett páncéltörő fegyverekkel, légvédelmi rendszerekkel. És arra is emlékezzünk, hogy a NATO-szövetségesek képezték sok éven át az ukrán hadsereget, katonák tízezreit, akik most a frontvonalban harcolnak. Szóval az ukrán hadsereg sokkal jobban felszerelt, sokkal jobban kiképzett, és sokkal erősebb, mint 2014-ben volt, az első orosz támadás idején. De elsősorban az Ukrán Hadsereg Védelmi Erőinek bátorsága az, amely a csatatéren különbséget jelent. A NATO szövetségesek támogatása alapvető tényező abban, hogy ellen tudjanak állni az orosz erők támadásának. És már látható az általunk biztosított fegyverek és támogatások hatása.

MM:Ezen a héten a NATO bejelentette, hogy aktiválja Közös Vegyi, Biológiai, Radiológiai és Nukleáris Védelmi Munkacsoportot. Mekkora horderejű ügyről van szó? Mennyire kell aggódnunk?

JS: Nos, aggódunk, ugyanakkor azt üzenjük Oroszországnak, hogy a vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek bármilyen alkalmazása alapvetően megváltoztatja a konfliktus természetét. Ez a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése lenne, ami messzemenő következményekkel jár. Szóval ez egy nagyon komoly dolog. És ez egy újabb ok, amiért ennek a háborúnak véget kell vetni, mert ez egy veszélyes háború. Ez egy komoly biztonsági válság. Ezért szankciókat vezetünk be Oroszországgal szemben. Támogatást nyújtunk Ukrajnának, de fokozzuk a NATO-csapatok készültségét és jelenlétét is Európa keleti részén.

MM:És ez a védelmi munkacsoport képes lesz Ukrajnát és más, nem NATO-tag szövetségeseket megvédeni egy esetleges vegyi támadástól?

JS: A katonai parancsnokainknak van néhány lehetőségük a NATO-erők védelmére, és nekünk több NATO-erőnk is van a szövetség keleti részén. Ezenkívül lehetőségeink vannak arra is, hogy segítsünk a polgári hatóságoknak a vegyi vagy biológiai fegyverek, vagy azok hatásai elleni küzdelemben. És támogatást nyújtunk Ukrajnának, ha védőfelszerelésekről és egyéb eszközökről van szó, hogy megvédjék magukat a vegyi vagy biológiai fegyverekkel szemben.

MM:Mindez természetesen pénzbe fog kerülni, és látunk olyan NATO-tagokat, aki a zsebükbe nyúlnak. Például a belgák azt mondták, egy milliárd eurót szánnak védelmi költségekre. Mibe fog ez kerülni az adófizetőknek? És ez a háború eltarthat egy darabig.

JS: A biztonságunk valóban nincs ingyen, és sok mindent láttunk az elmúlt években, különösen a 2014-ben kezdődött feszültség óta. Láttuk, hogy Oroszország haderőt vet be Ukrajna ellen, először illegálisan annektálja a Krím-félszigetet, aztán destabilizálja Ukrajna keleti részét, Donbaszt, és most teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. Mindeközben Oroszország a NATO-t is fenyegette, felszólította, hogy távolítsa el az infrastruktúráját és a haderejét a szövetség keleti térségéből. Tehát több pénzt kell a biztonságunkra fordítani. Jó hír, hogy a NATO-szövetségesek éppen ezt teszik. 2014 áprilisában hoztunk egy döntést, hogy növeljük a védelmi kiadásokat. Azóta ezt minden NATO-tag megtette. Összesen 270 milliárd plusz forrást tettünk bele, és ez erősebbé tett minket, látjuk, hogy bővültek a képességeink. Ez az egyik oka annak, hogy jelentősen több haderőt tudtunk telepíteni a szövetség keleti részén, és egyre nagyobb légierőnk van, hogy biztosan ne legyen félreértés Moszkvában, ha a NATO készenlétéről van szó: megvédünk minden NATO-szövetségest az "egy mindenkiért, mindenki egyért" elve alapján. Ezzel pedig nem provokáljuk a konfliktust, hanem megelőzzük azt.

MM:Biden elnök itt járt a héten, és javasolta, hogy Ön maradjon a pozíciójában még egy évet. Bár Ön már hamarosan váltott volna a norvég nemzeti bank élére, hogy érinti ez? Készen áll még egy évre?

JS: Megtisztelőnek érzem, hogy újabb egy évre kértek fel a NATO főtitkáraként, különösen most, egy extrém súlyos biztonsági válság közepén, és  biztosíthatom, hogy továbbra is egységesen fogunk kiállni, ezt bizonyítottuk is ezen a héten a NATO csúcstalálkozón, ez pedig inspirál engem, hogy továbbra is teljes mértékben a feladatomra fókuszáljak, mint a NATO főtitkára.