A magyar gazdaság valós állapotáról nehéz lesz addig bármit is mondani, amíg a rezsicsökkentés és az élelmiszerár-stop takarja a valódi helyzetet.
HIRDETÉSCsupán tizenkét napja tart az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború - de már ez az alig két hetes periódus is drámai változásokat hozott a világgazdaságban - legyen szó árfolyamváltozásokról, tőzsdéről, olajárról, vagy élelmiszerről. Magyarország régiós országként és Ukrajna szomszédjaként az EU-s országok közül sokkal érzékenyebben reagál a fentiekre - jól mutatja mindezt a 400 forintos euróárfolyam, vagy épp a magyar gabona exportjának betiltása. Cikkünkben azt vettük végig, mi történt eddig, és a háború folytatása esetén mi várhat rövidebb távon Magyarországra?
Nem enyhül az orosz-ukrán háború, ez pedig Magyarországot és a magyar gazdaságot is rosszul érinti: a befektetők szabadulnak meg a régiós devizáktól és helyette dollárba mentik át a pénzüket. Ez a kockázatkerülés megviseli a forint árfolyamát, mely újabb és újabb történelmi mélypontokra került az elmúlt napokban, majd hétfőn átvitte a 400-as árfolyamot is. Alábbi cikkünkben pontokba szedve próbáltuk összefoglalni, mi történt az elmúlt bő tíz napban a magyar gazdaságban és hogy ez mit jelenthet a jövőre nézve.
Zuhanórepülésben a forint árfolyama
A külföldi befektetők rendkívül érzékenyen reagáltak az elmúlt hétvége fejleményeire - aki teheti, kivonul a bizonytalannak ítélt forintból (és a többi régiós valutából) és inkább az értékállónak tartott dollárba teszi át a pénzét. Ennek megfelelően a dollár árfolyama folyamatosan erősödik. Míg egy hónappal ezelőtt, február 6-án még csak 309 forintot kértek egy dollárért a devizapiacon, addig hétfő délelőtt a forint-dollár árfolyam kis híján elérte a 368-as árfolyamot, ahonnan 360-ra csökkent kora délutánra.
A forint-euró árfolyama is átlépte a még soha nem látott, 400 forintos árfolyamot. Hétfőn reggel még 380 körül kezdte a napot a forint, majd nagyon hamar elérte a 400-as határt. Kora délután bekapcsolódtak az amerikai szerepők is a kereskedésbe és igyekeztek megvenni az eséseket a különböző eszközosztályokban, ami erősítette a forintot, melynek jegyzése most éppen 391,5 forint körül jár. Ez még így is több, mint 12 százalékos gyengülés az egy hónappal ezelőtti értékekhez képest. A következő időszak piaci mozgásai eldönthetik, hogy ez az alulteljesítés mennyire lesz tartós. Bár hosszútávú előrejelzésekbe egyelőre nem mernénk bocsátkozni, de a trendeket elnézve az tűnik valószínűnek, hogy ha a háború nem enyhül, addig a forint is nyomás alatt marad, és a 400-as árfolyam hosszú távon még tovább romolhat. Egy esetleges fegyverszünet azonban megfordíthatja a trendet és a forint is visszapattanhat.
Esik a magyar tőzsde
Eközben a tőzsdéken folytatódik az esés - európai szinten is jelentős mínuszokat lehet látni - a francia és német tőzsdeindex értéke a január 5-i csúcsához képest több mint 20 százalékot zuhant. A BUX több mint 32 százalékos mínuszban van a november 5-i csúcsához képest.
A magyar tőzsdén az OTP van a figyelem középpontjában, amely ismét a részvényenkénti 10 000 forintos ár alá került és 8 százalékos mínuszban van a jegyzés, sőt, a 9400 forintos lokális mélypont által jelölt támasz is veszélybe került.
Az egyébként is sérülékeny feltörekvő piacokon belül a kelet-közép-európai régiót kiemelten sújtja a háború a földrajzi közelség és az átlagosnál sokkal nagyobb gazdasági kitettség miatt. A nagy nyugati – elsősorban amerikai – befektetési alapok, hedge fundok jelentős veszteséget szenvedtek el orosz eszközeiken, melyeket most nem tudnak eladni a különböző korlátozások miatt. Így a folyamatosan halmozódó veszteségüket megpróbálják más piacokon kompenzálni, nekik pedig kapóra jött az egyébként is sérülékeny kelet-közép-európai régió.
Liszt és étolaj - elszállhatnak az árak
Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre és napraforgóolaj-termelője. Nem csoda, hogy az ország ellen indított háború miatt a búza ára 14 éve nem látott magasságokba emelkedett - de az étolaj, illetve bármilyen növényi olaj ára is drasztikusan emelkedni fog.
Magyarországon jelenleg kormányzati árstop alatt tartják az árakat - de amint ez májusban lejár, akár 25-30 százalékos drágulás is jöhet a kiskereskedelemben - nyilatkozta a hvg-nek Raskó György közgazdász, volt államtitkár. Raskó szerint a cukor és a liszt ára is nagyon föl fog menni, egy liter jó minőségű étolajért pedig akár 1000 forintot is kérhetnek a kiskereskedők - ami azzal járhat, hogy a fogyasztók inkább állati vagy egyéb zsírra térnek át.
Ezzel összefüggésben a múlt héten a magyar kormány bejelentette: minden gabona kivitelét megtiltják Magyarországról, miután a gabona ára az ukrán helyzet miatt emelkedésnek indult a tőzsdéken. Az olaszok, akik nagyrészt az ukrán gabonaszállítmányokra támaszkodnak, egészen konkrétan azzal számolnak, hogy a búza ára az egekbe szökhet - ők a kenyér és tésztatermékek 30 százalékos drágulásával és sok pékség csődjével kalkulálnak. A múlt héten tartott kormányinfón Gulyás Gergely azonban arról beszélt: ha kell, még egy Magyarországnyi embert el tudunk látni, miután a kedvező termés miatt 22 millió embernek elég gabonatartalékkal rendelkezik az ország.
Csúcsokat dönt az olajár a világban, itthon mégsem változik a benzinár
A háború kitörése óta félelmetes folyamatok zajlanak az olajpiacon, a világ legfontosabb nyersanyagának árfolyama évtizedes csúcsokat döntöget. Hétfő reggel a Brent árfolyama a hordónkénti 135, a WTI árfolyama pedig 125 dollár közelébe emelkedett - előbbi idén már 60, utóbbi 55 százalékkal került feljebb.
Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia mögött. Az EU és az USA által bejelentett korábbi szankciók mellett az extrém árfolyammozgások másik oka, hogy az amerikai képviselőház vizsgálja annak lehetőségét, hogy törvényt fogadjanak el az orosz kőolaj és egyéb energiatermékek importjának betiltásáról az ukrajnai háború miatt, ezzel még inkább elszigetelve Oroszországot a globális gazdaságban. Eközben a világ nagy olajkitermelőinek nincs érdemi puffere.
Az olajár emelkedésének így bőven van még tere, egyes befektetők pedig már arra készülnek, hogy március vége előtt eléri a 200 dolláros hordonkénti árat. Szakértők szerint Európának nincs sok választási lehetősége, és rövid távon valószínűleg sokkal többet kell majd fizetnie az olajért, a gázért.
Magyarországon azonban az üzemanyagok árplafonjának bevezetése miatt az átlagfogyasztó mindebből nem sokat érez - a kérdés az, mi történik majd, ha a kormány megszünteti a hatósági árat. Az olaj világpiaci ára ugyanis folyamatosan emelkedik, a forint pedig gyengül a dollárral szemben (is), melynek eredményeként már most 15-20 százalékkal többet kellene fizetnünk a benzinért és a gázolajért az árplafon nélkül. Kérdés, hogy kivezetik-e, és ha igen, mikor az árstopot.
Gázárak az egekben, sokba kerül a rezsiharc
A három legfontosabb európai gázszállítási útvonalon továbbra is küldik az oroszok a gázt, sőt az ukrán-szlovák határon szokatlanul sok gázt küldenek a háború kitörése óta Nyugatra, de ezzel együtt is az egekben ragadtak a gázárak Európában.
Oroszország történelmileg az Európai Unió legnagyobb földgázszállítója. A 2006-os és 2009-es Oroszország-Ukrajna-Európa gázvita, majd a 2013-2014-es ukrán válság nyomán kialakult feszültséget követően az Európai Unió igyekezett csökkenteni az orosz földgázimporttól való függőségét - de az orosz gáz még így is az Európai Unió gázfogyasztásának mintegy 40 százalékát adja.
Mivel a 15 évre szóló, magyar-orosz gázszerződés is tisztán TTF-alapú jelentős időbeli késleltetéssel, a rezsiharc miatt a magyar lakosság számára olcsón adott gáz és a drasztikusan dráguló beszerzési költség közötti különbség egyre nagyobb terhet ró az államra - ezt maga Orbán Viktor is elismerte március elején, mikor úgy fogalmazott: a rezsicsökkentés fenntartása pénzbe kerül a költségvetésnek. A fogyasztók azonban ezt jelenleg közvetlenül nem érzékelik.
Bár az Európai Bizottság elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy az orosz gáz nélkül is túléljük ezt a telet, mégis, a jövőben szükséges új útvonalakon biztosítani a kieső mennyiségeket. Ilyen megoldás lehet a Transz-Adria-csővezeték (TAP), mely Azerbajdzsánból Európába szállít gázt, és melynek kapacitásai növelhetőek, vagy a Spanyolország által importált és fogyasztott gáz csaknem 45 százaléka, mely a Maghreb-Europe vezetéken, és a MedGaz tengeralatti vezetéken érkezik Algériából. Egy friss görög-bolgár-román megállapodás szerint 2022 őszétől lehetőség lesz arra, hogy a görög Alexandrúpoli kikötővárosban működő LNG-terminál felől is hozzáférhessen Magyarország is az amerikai cseppfolyósított földgázhoz.
HIRDETÉSA Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián átmenő Brua vezetéken keresztül más országok is hozzáférhetnek majd az energiaforráshoz.