Az Európai Parlament rendkívüli, egynapos plenáris ülésének témája kedden az Ukrajna elleni orosz támadás volt. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán parlament elnöke is felszólalt.
HIRDETÉSSzilárd támogatásukról biztosították Ukrajnát az EP-képviselők az Európai Parlament keddi rendkívüli ülésén. Azt is kijelentették, hogy támogatják, hogy az ország szorosabbra fonja kapcsolatát az Unióval. A vitán felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán Verhovna Rada (parlament) elnöke, Ruszlan Stefancsuk. Az EP állásfoglalást fogadott el az Ukrajna melletti kiállásról és Oroszország elítéléséről.
Az Európai Parlament kedden rendkívüli plenáris ülést tartott Brüsszelben az Oroszország által Ukrajna ellen indított katonai támadásról. A vitában részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán Verhovna Rada (parlament) elnöke, Ruszlan Stefancsuk, élőben jelentkeztek be Kijevből. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az EU kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, Josep Borrell is felszólalt.
A Parlament elnöke, Roberta Metsola a vita megnyitásakor kijelentette: „Ma Putyin háborújának sötét árnyékában vagyunk itt. Egy olyan háborúéban, amelyet nem mi provokáltunk ki. Amit nem mi kezdtünk. Felháborító támadás ez egy önálló, független ország ellen. Az Európai Parlament nevében a lehető leghatározottabban elítélem az orosz katonai agressziót Ukrajna ellen, és kifejezem szolidaritásom azokkal, akik szenvednek és életüket vesztik.”
Zelenszkij: Az Uniónak bizonyítania kell, hogy Ukrajna mellett áll
A vitába Ukrajnából „rakétacsapások szünetében” bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: a Parlamentnek és az Unió vezetőinek „most kell bizonyítania, hogy az Unió Ukrajna mellett áll”.
„Ma azoknak az ukránoknak a nevében beszélek, akik az életükkel fizetnek az ország védelméért.”
Zelenszkij a Harkivot ért rakétatámadás kapcsán elmondta: „Itt van az ország legnagyobb tere, amelyet Szabadság térnek neveznek. Ma reggel két rakéta csapódott be erre a Szabadság térre, és több tucatnyian életüket vesztették. Ezt az árat fizetjük a szabadságunkért. Mindegy, hogy hívták előtte, mostantól az összes ukrán város minden terét Szabadság térnek hívják.”
„A jogainkért, a szabadságunkért, az életünkért, és most a túlélésért küzdünk. Azért is, hogy egyenlő rangú felek legyünk Európában. Ezért most bizonyítsák, hogy velünk vannak” - mondta az ukrán elnök a képviselőknek.
„Ukrajna a civilizált világ határát védi, és ha Ukrajna elesik, senki nem tudja, hol állnak meg az oroszok” - fogalmazott az ukrán parlament házelnöke. Ruszlan Stefancsuk elmondta: Hozzátette, hogy úgy lehet a legjobban támogatni Ukrajnát, hogy „valóban elismerik európai törekvéseinket”.
VIDEÓ: a teljes vita visszanézhető
„Ukrajna brutális lerohanása igazolhatatlan, nélkülöz minden előzményt és megvetendő hazugságokon alapul, és egyetlen dolog miatt történik: mert a Majdan téren az ukránok a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek” - mondta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, Vlagyimir Putyin orosz elnök támadását „geopolitikai terrorizmusnak” nevezve.
Michel ígéretet tett, hogy megvizsgálja a „komoly, szimbolikus és politikai jelentőségű, és álláspontom szerint legitim” kérést arra vonatkozóan, hogy az Unió Ukrajnát tagjelölti státuszba emelje.
„Eljött az igazság pillanata Európa számára. A jogállamiság és a fegyverek uralma, a jogon alapuló világrend és a puszta agresszió csap össze. Nem tekinthetjük adottnak a biztonságunkat, hanem dolgoznunk kell érte -jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. "Ha Putyin célja az Unió, a NATO és a nemzetközi közösség megosztása volt, akkor pont az ellenkezőjét sikerült elérnie" - szögezte le.
„A békéhez ketten kellenek, a háborúhoz elég egy is, ahogy Putyin elnök bemutatta. Azért kell nagymértékben növelnünk az elrettentő kapacitásunkat, hogy megelőzhessük a háborút” - mondta Josep Borrell, az Unió külpolitikai vezetője. „A jogállamiság védelme és a kereskedelmi kapcsolatok erősítése nem lesz elég ahhoz, hogy a világon béke uralkodjon” - tette hozzá.
A képviselők azt kérték az EU-tól, hogy adjon tagjelölti státuszt Ukrajnának. Azonban ez jogilag nem kötelező érvényű döntés.
"Vannak olyan pillanatok az életben, amikor bátorságot kell meríteni és nagy lépést kell tenni előre. Ha megnézzük az előző bővítéseket, a politikai döntéseknek mindig közük volt a biztonsághoz és a szabadsághoz" - mondta Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő
Az állásfoglalást többen azért nem szavazták meg, mert az további fegyverszállítmányokat sürgetett Ukrajna számára. Ez háborúhoz vezethet.
"Ez a háború elszabadulásához vezethet, amely így nemzetközi konfliktussá, egy valódi nagy európai háborúvá válhat más országok részvételével" - mondta Martin Schirdewan német EP-képviselő.
Az Európai Parlament állásfoglalása kimondta, hogy az EU és Oroszország között tiltani kellene a nukleáris együttműködést és az orosz bankok uniós befektetéseit is. Ez Magyarország esetében érintheti a paksi beruházást és a Nemzetközi Beruházási Bank működését. Az állásfoglalásnak azonban nincs kötelező jogi érvénye.