Az Európai Bizottság szerint jelenleg az unió és Oroszország kapcsolatai épp ellentétes irányban haladnak, mint ami egy ilyen befektetéshez szükséges.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság nem tudott érdemben reagálni arra, hogy Orbán Viktor az uniós szankciók ellenére is folytatná a Paks 2 nukleáris beruházást. A testület szóvivője szerint azonban az orosz-uniós viszony jelenleg épp az ellenkező irányba halad. Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviselője szerint a projektnek vége van és ezt illene a magyar kormánynak is beismernie.
Vasárnap délután, a közmédiának adott interjúban jelentette be Orbán Viktor azt, hogy szerinte az Oroszország elleni szankciók dacára is folytatni kell a Paks 2 beruházást. Ezt az ügyet ki kell hagyni a szankciós kérdésekből, máskülönben ennek Magyarország fizeti meg az árát - közölte a miniszterelnök. A beszámolók szerint a kormány legfőbb érve az orosz-magyar nukleáris beruházás mellett az, hogy 2032-2037 között be kell majd zárni a most működő négy blokkot, ezért addigra mindenképpen szükség lesz egy alaperőműre az ellátás biztonságának garantálásához.
Jávor Benedek, volt EP-képviselő, aki lényegében az orosz-magyar szerződés megkötése óta tiltakozik a beruházás ellen, úgy látja, hogy a paksi beruházás már lényegében megbukott. Budapest brüsszeli képviselője a facebook-oldalán arról írt, hogy az uniós pénzügyi szankciók miatt uniós tiltólistára került a projektet finanszírozó VEB bank, korlátozzák az EU és Oroszország között a technológiai exportot és importot, ráadásul a két fél együttműködésének felszámolása zajlik most, ami a gyakorlatban megvalósíthatatlanná teszi a beruházást.
A bevezetett pénzügyi (a paksi projektet finanszírozó VEB Bank tiltólistára kerülése) és technológiai export-import korlátozások csakúgy, mint az általános geopolitikai kockázatminimalizálás jegyében az orosz együttműködések felszámolása mind politikailag, mind praktikusan megvalósíthatatlanná teszik a beruházást.
- fogalmazott Jávor Benedek.
Az ügyről megkérdeztük az Európai Bizottságot is, amely az elmúlt években jóváhagyta a paksi projekt létesítési terveit és a földmunkák megkezdését is engedélyezte az építési területen. A bizottságtól azt kérdeztük, hogy a szankciók és az orosz-európai feszültség fényében hogyan viszonyulnak Brüsszelben ahhoz, hogy orosz nukleáris reaktorok épüljenek az Európai Unió területén.
"Attól tartok, ezt a különleges kérdést most nem tudom megválaszolni, azonban azt látjuk, hogy az Oroszországgal folytatott kapcsolataink lényege épp az ellenkező irányba tart" - mondta Eric Mamer bizottsági szóvivő. Majd hozzátette, jelenleg egy azonnali válságra, Ukrajna megtámadására próbál választ adni az Európai Unió és nem zárta ki azt, hogy később normalizálódik a helyzet.
"Bízunk abban, hogy láthatunk majd javulást, bízunk abban, hogy az orosz csapatok visszatérnek majd a bázisaikra, és sikeresek lesznek a béketárgyalások. Ebben az esetben más színben nézhetnénk a hosszútávú kapcsolatokat is.
Közben a beruházó Roszatom azt közölte, a feszültség ellenére is az ütemterv szerint haladnak a munkálatok. A projekt elé azonban újabb akadályt gördíthet az Európai Parlament állásfoglalása, amelyről kedden szavaznak majd a képviselők.
A Népszava által publikált részletek szerint ugyanis a parlament azt szeretné, ha egyik fél sem fektethetne be a jövőben a másik területén. Vagyis kvázi tilalom alá esne a paksi beruházás is. Igaz, az Európai Parlament állásfoglalásának nem lesz jogilag kötelező érvénye a tagállamok felé, vagyis az csak egy ajánlás marad.