Brüsszel tanácstalan a paksi beruházás folytatása ügyében, később térnének vissza az ügyre

Az Európai Bizottság nem tudott érdemben reagálni arra, hogy Orbán Viktor az uniós szankciók ellenére is folytatná a Paks 2 nukleáris beruházást. A testület szóvivője szerint azonban az orosz-uniós viszony jelenleg épp az ellenkező irányba halad. Jávor Benedek, Budapest brüsszeli képviselője szerint a projektnek vége van és ezt illene a magyar kormánynak is beismernie.

Vasárnap délután, a közmédiának adott interjúban jelentette be Orbán Viktor azt, hogy szerinte az Oroszország elleni szankciók dacára is folytatni kell a Paks 2 beruházást. Ezt az ügyet ki kell hagyni a szankciós kérdésekből, máskülönben ennek Magyarország fizeti meg az árát - közölte a miniszterelnök. A beszámolók szerint a kormány legfőbb érve az orosz-magyar nukleáris beruházás mellett az, hogy 2032-2037 között be kell majd zárni a most működő négy blokkot, ezért addigra mindenképpen szükség lesz egy alaperőműre az ellátás biztonságának garantálásához.

Jávor Benedek, volt EP-képviselő, aki lényegében az orosz-magyar szerződés megkötése óta tiltakozik a beruházás ellen, úgy látja, hogy a paksi beruházás már lényegében megbukott. Budapest brüsszeli képviselője a facebook-oldalán arról írt, hogy az uniós pénzügyi szankciók miatt uniós tiltólistára került a projektet finanszírozó VEB bank, korlátozzák az EU és Oroszország között a technológiai exportot és importot, ráadásul a két fél együttműködésének felszámolása zajlik most, ami a gyakorlatban megvalósíthatatlanná teszi a beruházást.

A bevezetett pénzügyi (a paksi projektet finanszírozó VEB Bank tiltólistára kerülése) és technológiai export-import korlátozások csakúgy, mint az általános geopolitikai kockázatminimalizálás jegyében az orosz együttműködések felszámolása mind politikailag, mind praktikusan megvalósíthatatlanná teszik a beruházást.

- fogalmazott Jávor Benedek.

Az ügyről megkérdeztük az Európai Bizottságot is, amely az elmúlt években jóváhagyta a paksi projekt létesítési terveit és a földmunkák megkezdését is engedélyezte az építési területen. A bizottságtól azt kérdeztük, hogy a szankciók és az orosz-európai feszültség fényében hogyan viszonyulnak Brüsszelben ahhoz, hogy orosz nukleáris reaktorok épüljenek az Európai Unió területén.

"Attól tartok, ezt a különleges kérdést most nem tudom megválaszolni, azonban azt látjuk, hogy az Oroszországgal folytatott kapcsolataink lényege épp az ellenkező irányba tart" - mondta Eric Mamer bizottsági szóvivő. Majd hozzátette, jelenleg egy azonnali válságra, Ukrajna megtámadására próbál választ adni az Európai Unió és nem zárta ki azt, hogy később normalizálódik a helyzet.

"Bízunk abban, hogy láthatunk majd javulást, bízunk abban, hogy az orosz csapatok visszatérnek majd a bázisaikra, és sikeresek lesznek a béketárgyalások. Ebben az esetben más színben nézhetnénk a hosszútávú kapcsolatokat is. 

Közben a beruházó Roszatom azt közölte, a feszültség ellenére is az ütemterv szerint haladnak a munkálatok. A projekt elé azonban újabb akadályt gördíthet az Európai Parlament állásfoglalása, amelyről kedden szavaznak majd a képviselők. 

A Népszava által publikált részletek szerint ugyanis a parlament azt szeretné, ha egyik fél sem fektethetne be a jövőben a másik területén. Vagyis kvázi tilalom alá esne a paksi beruházás is. Igaz, az Európai Parlament állásfoglalásának nem lesz jogilag kötelező érvénye a tagállamok felé, vagyis az csak egy ajánlás marad.