A Financial Times három forrása szerint még pénteken befagyaszthatják a két orosz politikus vagyonát. Magyarország részéről Szijjártó Péter vesz részt azon a brüsszeli ülésen, ahol erről dönthetnek.
Befagyasztaná az Európai Unió Vlagyimir Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov vagyonát a Financial Times értesülése szerint. Az újabb Oroszország elleni szankciókat az uniós külügyminiszterek péntek délutáni brüsszeli csúcstalálkozóján hozhatják meg. Ez azt jelenti, hogy Szijjártó Péternek is döntenie kell arról, támogatja-e a szankciókat barátja, Szergej Lavrov ellen.
Befagyasztaná az EU az orosz elnök és a külügyminisztere Európában lévő vagyonát - írja a Financial Times három brüsszeli forrásra hivatkozva. Az uniós külügyminiszterek tanácsa ma délután hagyhatja jóvá a szankciós csomagot. A büntetőintézkedések között vannak az orosz bankszektort és az ipart érintő lépések is. Putyin és Lavrov európai vagyonának befagyasztása jelképes lépés lehet, hiszen nekik valószínűleg nincsenek vagyontárgyaik vagy számláik Európában. A két vezető beutazási tilalom alá sem kerül majd, mert az EU szeretné fenntartani velük a párbeszéd lehetőségét.
A Külügyminiszterek Tanácsában Magyarországot az a Szijjártó Péter képviseli, aki december 30-án Szergej Lavrovtól Moszkvában átvette a "Barátságért" kitüntetést a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért. Ez a legmagasabb kitüntetés, amelyet külföldi állam polgár megkaphat Oroszországtól. Szijjártó Péter egyébként rendszeresen a barátjaként hivatkozik Lavrovra. Szijjártó a legutóbbi Facebook-üzenetében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország az egység pártján áll az unióban, vagyis azt szeretné, ha egység lenne a szankciókról is.
Eközben az Európai Uniót egyre többen bírálják azért, mert az Oroszország elleni szankcióknál a legélesebb lépéseket elkerülte. Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke a twitteren azt írta, a német, az olasz és a magyar kormánynak szégyellnie kell magát azért, mert megvétózták a határozott lépéseket.
A legkeményebb szankció az lett volna, ha felfüggesztik Oroszország tagságát a nemzetközi bankközi átutalási rendszerben, a SWIFT-ben, ez azonban Németország és Franciaország ellenkezése miatt elmaradt.
"Nagy hatása lett volna annak, ha Oroszország nem tudna aktívan részt venni a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Ez nagyon megnehezítené az orosz bankok helyzetét, hiszen elvágnák őket a külső finanszírozásról. Egy ilyen lépés sokat segített volna” – mondta Fabian Zuleeg brüsszeli elemző.
Az Európai Unió nem döntött a gáz, illetve az olajimport elállításáról sem. Vagyis lényegében az energiahordozók vásárlásával tovább finanszírozzák az orosz hadműveleteket. Az EU most a középutas megoldást választotta, amely inkább hosszabb távon kerül majd sokba Oroszországnak.
"Idővel lesz hatásuk a szankcióknak. Azonban nem állítják meg azt, amit Oroszország tesz most Ukrajnában. Ez azonban így is alapvető változást jelent abban, ahogy Európa Oroszországhoz viszonyul” – mondta Micheal Martin ír miniszterelnök.
A pénzügyi szankciók az orosz bankszektor 70 százalékát érinthetik. Exportkorlátozásokat vetetettek ki egyes félvezetőkre és repülőgép-alkatrészekre is.