Napokkal a zárás előtt is politikai vita kereszttüzébe került a téli olimpia.
HIRDETÉSNéhány nappal a zárás előtt is politikai viták támadtak a pekingi olimpiáról, miután az egyik kínai tisztviselő "hazugságként" utasította el az ujgur muszlim lakossággal szembeni jogsértésekről szóló állításokat.
Jan Zsiarong, a pekingi játékok szóvivője azt is kijelentette, hogy Tajvan Kína része. Bár Tajvan egy demokratikus, önkormányzott állam, Peking a saját területének részeként tekint rá. Az elmúlt évben Kína fokozta azon igyekezetét, hogy elszigetelje a szigetet nemzetközi szövetségeseitől.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság többször is kijelentette, hogy a játékoknak politikamentesnek kell lenniük.
Jan azután nyilatkozott, hogy Mark Adams NOB-szóvivőt egy sajtótájékoztatón megkérdezték, résztvesz-e Tajvan a vasárnapi záróünnepségen. A kínai szóvivő közölte: "Csak egy Kína van".
Később közbelépett, amikor egy riporter a NOB-nak szegezte kérdését, használnak-e a ruhákhoz Hszincsiang régióból származó anyagokat. Emberi jogi csoportok ugyanis azzal vádoltak meg néhány textilipari vállalatot, hogy Hszincsiangból szerzik be anyagaikat, figyelmen kívül hagyva a térség ujgur lakosságával szembeni elnyomó intézkedéseket. Jan Zsiarong közölte:
Washington az ujgurokkal szembeni bánásmóddal kapcsolatos vádakra hivatkozva diplomáciai bojkottot hirdetett a pekingi téli olimpia ellen. Az Egyesült Államokhoz csatlakozva később több más ország, köztük Új-Zéland, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Japán és Kanada is bejelentette, hogy nem küld diplomáciai képviselőket a játékokra.
Az ujgur muzulmán vallási kisebbség tagjainak bebörtönzést Kína a terror elleni harccal indokolja. Az elmúlt években több mint egymillió embert vettek őrizetbe, miután egy kis számú szélsőséges robbantásos merényletet és késes támadásokat hajtott végre. Az ujgurok közül sokan átnevelőtáborokba kerültek, ahol brutális kínzások mellett, sokszor szó szerint beléjük verik, hogy mit jelent jó kínainak lenni.