Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Az előzetesen várt 7,45%-kal szemben 7,9% volt az infláció januárban – közölte a KSH. Ezzel 2007 augusztusa óta nem látott szintre emelkedett az áremelkedési ütem Magyarországon.
Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek - olvasható a KSH jelentésében. Az úgynevezett éves maginfláció (tehát a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól mentes mutató) 7,4 százalékos volt januárban.
Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a cukoré 11,0 százalékkal nőtt tavaly januárhoz viszonyítva.
Windisch László, a KSH elnökhelyettese úgy kommentálta a váratlanul magas adatokat, hogy "a magas infláció nem egyedi, országspecifikus, hanem globális jelenség." Felidézte, hogy Észtországban és Litvániában 12 százalék körüli inflációt mértek januárban; Belgiumban és Szlovákiában 8 százalékot meghaladó drágulás volt. A magyar adat a holland és lett adattal egyezik nagyságrendileg - közölte az MTI szerint.
A januári magas adatban nagy szerepe volt az élelmiszerárak 10 százalék körüli áremelkedésének - ismertette. Hozzátette: az élelmiszerekre a kormány által bevezetett árstop a februári inflációs adatban fog majd tükröződni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is főként az élelmiszerek, kisebb részben az iparcikkek és a piaci szolgáltatások árindexének növekedésének tudja be a magas inflációt.
Az Európai Bizottság ugyanakkor úgy látja, a magyarországi hatósági árak alig mérséklik az inflációt, előrejelzésük szerint a kormány árbefagyasztó intézkedései ellenére is nőni fog az infláció idén. A dokumentum Magyarországra vonatkozó részéből ugyanakkor kedvező növekedési adatok olvashatóak ki.
Az unió egészében egyébként 3,9 százalékos, az eurózónában pedig 3,5 százalékos inflációt várnak idén.