Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Transparency: Magyarország az EU második legkorruptabb állama

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Völner Pál magyar igazságügyi államtitkár, akit tízmilliós kenőpénzek elfogadásával vádolnak
Völner Pál magyar igazságügyi államtitkár, akit tízmilliós kenőpénzek elfogadásával vádolnak   -   Szerzői jogok  MTI/Krizsán Csaba

Az európai térség még mindig a legjobb helyen áll a Transparency International (TI) idei Korrupció Érzékelési Indexén (CPI), de a fejlődés stagnál. A Covid járvány során elhanyagolt vagy visszavont elszámoltathatósági és átláthatósági intézkedéseket ugyanis továbbra sem állították helyre, a közbeszerzési botrányok nyomán pedig csökken a közbizalom.

Még a legjobban teljesítő országok is a visszaesés aggasztó jeleit mutatják, a régiót továbbra is megrázzák a korrupciós leleplezések - olvasható a szervezet idei, 27. jelentésében, amely ismét 180 országot rangsorol. A szervezet külön kiemeli, hogy főként Magyarország, Lengyelország és Szlovénia esetében nyilvánvalóak a nem megfelelő korrupcióellenes fellépés hosszú távú következményei.

Súlyos korlátozások

Az uniós országok közül Magyarország - tavalyhoz hasonlóan - továbbra is az utolsó előtti helyen áll 43 ponttal (ez egy pontos visszaesés tavalyhoz képest), csak Bulgária maradt el tőle egy ponttal. Az elmúlt tíz évet tekintve feltűnő, hogy Magyarország 12 helyet esett vissza ez idő alatt.

Magyarország leszakadása a régiós országokhoz képest is tovább folytatódott: az elmúlt tíz évben a 11 közép- és kelet-európai uniós ország között az ő pontszáma esett a legnagyobbat, miközben Észtország és Lettország teljesített a legjobban, 10-10 pontos növekedéssel.

A teljes listát tekintve Magyarország a 73. helyen végzett az összesen 180 országot vizsgáló világrangsorban (2020-ban még a 69. helyen végzett).

A Transparency jelentése kiemeli: Magyarország súlyosan korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát, a kormányzó Fidesz kiterjesztette befolyását a hatalom minden ágára, parlamenti többségét felhasználva arra, hogy a kormányt felhatalmazza az alapvető jogok korlátozására a szükségállapot idején.

A kormányzat tovább korlátozta a független intézmények azon képességét, hogy a végrehajtó hatalmat ellenőrzés alatt tartsák - állítja a TI. Hozzátéve, hogy "az uniós helyreállítási forrásokat is átláthatatlan módon ítélték oda, a kormányhoz közel álló vállalkozások és önkormányzatok részesültek belőlük a legnagyobb arányban".

Az uniós pénzekről a TI tavaly is megállapította: "a 2014-2020-as költségvetési időszakban Magyarország alacsony hatékonysággal használta fel az uniós gazdaságfejlesztési támogatásokat, az egyajánlatos közbeszerzések aránya pedig különösen magas volt".

"State capture"

A nemzetközi indexszel együtt a TI Magyarország közzétette a korrupció hazai helyzetéről szóló ún. Fekete Könyv második kötetét is. Mint közleményükben írják, a 180 oldalas kiadvány "a jogállami rombolásról, a korrupciónak a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásáról, a közbeszerzési rendszer és az uniós pénzosztó gépezet rendszerszintű visszaéléseiről, továbbá a média politikai érdekek mentén történt gyarmatosításáról" közöl tanulmányokat.

A szervezet állítása szerint "a szinte korlátlan hatalommal rendelkező kormánypártok, és a hozzájuk szorosan kötődő üzleti-haveri körök az elmúlt évtizedben szisztematikusan elfoglalták a magyar közélet minden szegletét, ezzel teljessé téve az állam foglyul ejtését ('state capture').

A végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott állami szervek, amilyen például a versenyhivatal, a médiahatóság vagy a számvevőszék, mára a kormány politikai és gazdasági igényeinek a kiszolgálóivá váltak.

A Transparency Magyarország úgy látja, "a NER-ben a korrupció büntetőjogi üldözése is a politikai érdekek foglyává vált, az ügyészség gyakran futni hagyja a hatalom számára kényes ügyek elkövetőit."

A kötetbe egyébként Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár vesztegetési ügye – a nyomdai átfutás miatt – már nem fért bele. "Az, hogy az ügyészség több mint 80 millió forintnyi kenőpénz elfogadásával gyanúsítja a korábbi államtitkárt, az elmúlt évtizedek legmagasabb szintet elérő, az ügyészség látókörébe került korrupciós botránya" - írja a jelentés.

Amerika is visszaesett

Javult a helyzet Olaszországban és Görögországban (e két állam az elmúlt tíz évben 14 illetve 13 helyezést javított), rontott azonban az Egyesült Államok, amely 67 ponttal a 27. a listán: egy évtized óta először fordult elő, hogy az ország már nincs a 25 legjobb ország között.

Egyes országok a kleptokrata uralkodók vagy a szervezett bűnözés által illegálisan szerzett pénzek számára nyújtanak menedéket - figyelmeztetnek az index szerzői. Így az olyan államok, mint Nagy-Britannia és az USA, világszerte elősegítik a korrupciót és a hatalommal való visszaélést.

A szervezet megállapítja: nemzetközi szinten folytatódik az a tendencia, hogy a jogállamiságot és a demokratikus intézményeket csorbító, valamint az emberi jogokat megsértő államokban érzékelhető a leginkább a korrupció. "Ha a korrupcióval nem törődnek, az emberi jogok és a demokrácia is sérül."