rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Transparency: Magyarország továbbra is az egyik legkorruptabb állam az EU-ban

euronews_icons_loading
Minden eddiginél fontosabb lesz az uniós források hatékony felhasználása
Minden eddiginél fontosabb lesz az uniós források hatékony felhasználása   -   Szerzői jogok  Jens Meyer/AP
Betűméret Aa Aa

Magyarország továbbra sem képes kitörni a korrupció csapdájából, sőt, az Európai Unión belül immár Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen osztozik - derül ki Transparency International csütörtökön nyilvánosságra hozott Korrupció Érzékelési Index felméréséből.

Az idén 26. alkalommal elkészített, a világ legátfogóbb korrupciós felmérése 180 országot rangsorol. Magyarország 44 ponttal a 69., Bulgáriával, Romániával, a Dél-afrikai Köztársasággal, Jamaicával és Tunéziával holtversenyben (az egytől 100-ig terjedő skálán a magasabb pontszám kevésbé korrupt országot jelent - a szerk.).

Transparency International
Korrupció Érzékelési Index az EU tagállamaibanTransparency International

Az eredmények alapján Magyarország továbbra sem képes kitörni a korrupció csapdájából - derül ki a Transparency International Magyarország országjelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, január 28-án mutattak be Budapesten.

A korrupciós helyzetet súlyosbítja, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására.
Transparency International Magyarország

A felmérésben szereplő 180 országot nézve Magyarország közepesen korruptnak tekinthető. Azonban a CPI szerint sokkal rosszabb a helyzet mint a közvetlen régiós versenytársainknak minősülő Visegrádi Négyek többi országában: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést. Az elmúlt évhez képest ez a különbség csökkent, az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest, csak a magyar pontszám stagnált.

Minden eddiginél fontosabb lesz az uniós források hatékony felhasználása

A jelentés kitér arra, hogy "a 2014-2020-as költségvetési időszakban Magyarország alacsony hatékonysággal használta fel az uniós gazdaságfejlesztési támogatásokat, az egyajánlatos közbeszerzések aránya pedig különösen magas volt".

Magyarország a 2021 – 2027. időszakban minden eddiginél több uniós forrást fog kapni (körülbelül 40,6 milliárd eurót). Ezért különösen fontos, hogy Magyarország a most kezdődött támogatási ciklusban hatékonyabban használja fel az EU-pénzeket – emelik ki.

Korrupciós válságot okozott a koronavírus-járvány

A Transparency International berlini központjának elemzésében kiemelik, hogy a koronavírus-járvány kezelése még a jól teljesítő országoknak is kihívást jelentett, amely sok esetben a járványügyi beszerzések átláthatatlanságához vezetett.

A COVID-19 okozta krízis nem csak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk.
Delia Ferreira Rubio
Transparency International globális elnöke

A felmérésből kiderül, hogy a vizsgált 180 ország többségében az elmúlt évtizedben nem javult a korrupciós helyzet, az országok kétharmadának pontszáma továbbra is 50 pont alatt van.

"Felgyorsult a demokratikus kulisszák lebontása"

"Magyarországon a koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását" - írják a jelentésben.

Ide sorolják:

  • a rendeleti kormányzás bevezetését, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak.
  • az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének az elvonását, a
  • az adatigénylések megválaszolásának a határidejének a növelését
  • az Alaptörvény a közpénz fogalmát újradefiniáló módosítását.

"Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány kétségtelenül szükségessé tette a 2020-as költségvetés átalakítását, a járványkezelésre fordítható forrásokat sok esetben nem hatékonyan, a kormánypárt holdudvarába tartozó oligarchák és klientúra megsegítésére használták fel, míg a leginkább rászoruló csoportok a kelleténél jóval kevesebb közvetlen segítséget kaptak" - mutat rá a jelentés.

Dánia és Új-Zéland az élen

A legkevésbé korrupt ország a felmérés szerint Dánia és Új-Zéland (88 ponttal), őket követi holtversenyben Finnország, Svájc, Svédország és Szingapúr. Ezekben az országokban pártatlanul működnek az állami intézmények, a végrehajtó hatalom tevékenysége átlátható és elszámoltatható, és nyilvánosak a közpénzköltések.

A legkorruptabb két ország holtversenyben Dél-Szudán és Szomália (12 pont).

Több EU-s tagállam előtt volt Magyarország évekig

2009-ben 46.volt Magyarország. Csehország, Lettország, Szlovákia, Olaszország, Görögország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Bulgária is mögötte állt az akkori EU-tagállamok közül, és az azóta EU-tag Horvátország is.

A Fidesz-kormányzás első évéről szóló jelentésben az 50. helyre csúszott vissza, Lengyelország és Litvánia mögé. 2011-ben tovább csúszott lefelé, az 54. volt.

2012-ben vezették be a mostani pontozást, Magyarország visszaugrott a 46. helyre 55 ponttal, megelőzve ismét Litvániát, de Lengyelország mögött maradva.

2013-ban egy hellyel és egy ponttal lejjebb került, Litvánia pedig visszaelőzte.

2014-ben ugyanúgy 54 ponttal a 48. helyre csúszott egyet, és Lettország megelőzte.

2015-ben hárompontos vesztességgel 50., holtversenyben Horvátországgal és Szlovákiával.

2016-ban már 50 pont alatt, 48 ponttal az 57. Horvátország és Szlovákia is elhagyta.

2017-ben már a 66. helyre esett vissza 45 ponttal, egyedül Bulgária szerepelt Magyarországnál rosszabbul az EU-ból.

2018-ban két helyet javítva a 64. helyre került 46 ponttal. Az EU-ban Bulgáriában és Görögországban volt rosszabb a helyzet.

2019-ben 44 ponttal hat helyet csúszva Romániával holtversenyben a 70. volt a felmérés rangsorában.

A korrupciós érzékelési index (CPI) a közszektor korrupcióját méri a gazdaság, a társadalom, illetve az állami intézményrendszer korrupció fertőzöttsége alapján. 12 nemzetközi intézmény 13 kutatására támaszkodva készítik, szakértők és üzletek megkérdezésén alapul.