Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kazahsztán: orosz katona az eltelt évtizedekben önként sosem távozott, ha valahol megvetette a lábát

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Egy terrorelhárítási rendőr őrizetbe vesz egy tüntetőt Almatiban, 2022. január 8-án
Egy terrorelhárítási rendőr őrizetbe vesz egy tüntetőt Almatiban, 2022. január 8-án   -   Szerzői jogok  AP Photo/Vasily Krestyaninov

Az üzemanyagárak miatt kezdődött a kazahok tiltakozása az év elején, a háttérben azonban az általános elégedetlenség állt. „_Sal, ket!_”, azaz „_Takarodj, öreg!_” – üzenték az országot 26 éven át vaskézzel irányító, már leköszönt Nazarbajevnek. Utóda, Tokajev kazah elnök az alkalmat kihasználva tiszteletbeli tisztségéből is eltávolította a volt államfőt, és az általa kinevezett kabinetet. Államcsínyről beszélt, amit a jelek szerint ő hajtott végre orosz segítséggel. Tokajev könyörtelen tűzparancsot adott ki saját fegyvereseinek, óvatosságból azonban az orosz katonákat is behívta. Ahol pedig ők megvetik a lábukat, nehezen távoznak. Legalábbis az utóbbi évtizedek tapasztalata szerint.

A nyugati zavargások szításához mesterien értő Vlagyimir Putyin orosz elnök kazah kollégájának a felkérésére csapatokat küldött a közép-ázsiai Kazahsztánba, hogy elfojtsa a volt Szovjetunió térségében felbukkanó fenyegető tüzek sorozatából a legújabbat. A területet Moszkva saját befolyási övezetének tekinti, és nehezen tudta nyugton tartani.

„Ma felhívással fordultam a KBSZSZ-államok vezetőihez, hogy segítsenek Kazahsztánnak a terrorfenyegetés leküzdésében. Valójában ez nem is fenyegetés, hanem a területi integritás aláásása, illetve – ami a legfontosabb – támadás a polgáraink ellen. akik arra kérnek engem, mint államfőt, hogy sürgősen segítsek nekik” – jelentette be Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök január 5-ei televíziós beszédében.

Nyolc nappal a tiltakozássorozat kezdete után a történteket államcsínykísérletnek minősítette. Azt mondta a volt szovjet államok katonai szövetségének vezetőinek, hogy az akciót „egyetlen központ” koordinálta, de nem nevezte meg a felelősöket. A „terroristák” elleni hajtóvadászat folytatódik, és Kazahsztán hamarosan bizonyítékot szolgáltat a nemzetközi közösségnek a történtekről közölte Tokajev.

Az orosz elnök szerint Kazahsztán a nemzetközi terrorizmus célpontja volt, de bizonyítékkal nem támasztotta alá állítását. Oroszország soha nem fogja megengedni a forradalmakat a térségben – jelentette ki Vlagyimir Putyin. Szerinte az elmúlt napok erőszakos cselekményeiben részt vevők egy részét külföldön képezték ki, de erre sem szolgáltatott bizonyítékot.

Tudósítók szerint a közelmúltbeli erőszakos cselekmények a hatalmi eliten belüli hatalmi harchoz köthetők. A hatóságok szerint a helyzet mára stabilizálódott, a csapatok folytatják a „tisztogató” műveleteket, és őrzik a stratégiai létesítményeket. A rendkívüli állapot és az országos kijárási tilalom továbbra is érvényben van. A belügyminisztérium szerint országszerte csaknem 8000 embert vettek őrizetbe.

Miközben a kazahsztáni zavargások újból felfedték a Kreml által a rend fenntartásában megbízott erőskezű vezetők sebezhetőségét, Oroszország újabb lehetőséget kapott arra, hogy újra megerősítse befolyását a volt szovjet területen, márpedig ez Putyin egyik legkedvesebb hosszú távú célja – állapította meg a New York Times.

A kazah gyásznapon ülésező KBSZSZ az 1992-ben létrejött Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének a rövidítése, gyakorlatilag az egykori Varsói Szerződés zsugorított változata. A NATO-nak megfelelő központ székhelye természetesen Moszkva, tagjai pedig a volt szovjet köztársaságok: Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Örményország és Tádzsikisztán.

Az orosz vezetésű katonai szövetség 2500 orosz és belarusz katonájának kazahsztáni bevetése az erőszakos tiltakozások ellen az eltelt mindössze két év alatt a negyedik alkalom volt, hogy Moszkva a szomszédos államokban – Fehéroroszország, Örményország és Ukrajna után Kazahsztánban is – az erejét fitogtassa. Ebben persze az is közrejátszott, hogy ugyanezeket az országokat a Nyugat is már régóta próbálja behálózni.

Nagy-Oroszország vagy Kis-Szovjetunió

Sokkoló, hogy egy „nagynak és erősnek tűnő” ország ilyen gyorsan a zűrzavar peremére sodródott – idézte a lap a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének egyik megbízott igazgatóját. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a Kelet és Nyugat között egyensúlyozó volt szovjet köztársaságokban, Ukrajna kivételével, ha „bumm, berobban egy válság, akkor Oroszországhoz fordulnak” – mondta Makszim Szucskov.

Márpedig ha egyszer megérkeznek az orosz csapatok, ritkán, de inkább soha nem mennek haza. A három évtizeddel ezelőtt „békefenntartóként” Moldávia szakadár régiójába és Grúzia abháziai térségébe irányított orosz csapatok még mindig ott állomásoznak.

A kazahsztáni zavargások „komoly válságnak tekinthetők, Oroszország pedig abban érdekelt, hogy lehetőséggé alakítsa át – véli Szucskov.

Vajon hány bozót lobbanhat lángra Oroszország határai mentén, mielőtt hasonló tűzvész gyulladna ki otthon?

„Ha valami ilyesmi megtörténhet Kazahsztánban” – hangoztatja Scott Horton, a Columbia Egyetem jogi professzora, aki két évtizeden át adott tanácsokat kazah és más közép-ázsiai országok tisztviselőinek –, „akkor ez minden bizonnyal Oroszországban is előfordulhat”.

Más elemzők arra emlékeztetnek: Putyin lelkendezve tapsol az európai és amerikai zavargásoknak, elvégre a demokrácia kudarcának a bizonyítékai.

Az Oroszország küszöbén tapasztalható zavargásokban azonban a rövid távú lehetőségek dacára sem leli örömét. Mindezek ellenére Horton szerint „Putyin kiválóan játszik vagy remekül blöfföl még a gyenge lapokkal is”.

Nem először.

Az orosz dominancia helyreállítása

Miután 2020 augusztusában felajánlotta, hogy „átfogó segítséget" nyújt a szomszédnak, a lassan három évtizede uralkodó belarusz elnöknek, Aljakszandr Lukasenkának a masszív tüntetéshullám leállítására, Putyin úr „békefenntartókat” küldött, hogy megállítsák az Örményország és Azerbajdzsán közötti, vitatott területért dúló kegyetlen háborút.

Oroszország több mint százezer katonát állomásoztatott az Ukrajnával közös határán, hogy nyomást gyakoroljon a NATO-hoz közeledő Kijevre kacérkodásának feladására.

A Kazahsztánba menesztett katonák között vannak a 45. brigád tagjai, az elit Szpecnaz, vagyis különleges műveleti erők egysége, amely az egykor lázongó, de mára brutálisan megfékezett kaukázusi térségben, a csecsenföldi háborúban szerezte hírnevét. A dandárt vetették be Dél-Oszétiában is, Grúzia egyik régiójában, amelyért az ország Oroszországgal vívott 2008-as háborújában harcoltak; továbbá az Oroszország által 2014-ben annektált Krímben; majd Szíriában.

Hogy a magabiztos fellépés mennyire járul hozzá Putyin régóta kitűzött céljához, az orosz dominancia helyreállításához a volt szovjet érdekszféra nagy területe felett, arról heves viták folynak.

Ukrajnában ugyanis épp az ellenkező hatást váltotta ki: az ország nagy részén az addig jobbára oroszbarát lakosságot esküdt ellenséggé változtatta. Az egykori szovjet térségen kívül is feszültté tette a légkört. Az oroszellenes héják malmára hajtotta a vizet. Svédországban és Finnországban feléledt a korábban szunnyadó vita arról, hogy csatlakozzanak-e a NATO-hoz, vagy legalábbis szorosabbra fonják az együttműködést.

Ki lőtt először?

Miközben az ásványkincsvagyon létrehozott egy középosztályt, elviselhetetlenre nyílt az olló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. Az országot 28 éven át elnökként irányító, volt kommunista vezető Nurszultan Nazarbajev mesésen gazdaggá tette rokonait és barátait. A tekintélyelvű államfő utasítására Asztanába költöztették a fővárost, egy modern metropoliszt hozva létre néhány lakótelepből. Az építkezés Nazarbajev álma volt, ezért a világ legnevesebb tervezőirodái húztak fel olyan felhőkarcolókat, amelyeket később nem használt senki se. A várost később – a ,,bölcs vezető" után – átkeresztelték Nur-Szultánra. A régi parlament épületében pedig létrehoztak egy Nazarbajev emlékmúzeumot úgy, hogy a 2019-ben leköszönt elnök még ma is él, sőt nemrégig komoly befolyást gyakorolt a napi politikára.

Kazahsztánban az átlag fizetés körülbelül 245 ezer tengének, 180 ezer forintnak felel meg. A lakosság zöme tenge-hitelből tengeti életét, a nemzeti valuta folyamatos elértéktelenedése miatt bére nagy része a törlesztésre megy el. A kormány eddig meg sem kísérelte megállítani a pénzromlást vagy kisegíteni a hiteleseket.

Az olajmezők jóvoltából az üzemanyag ára rendkívül alacsony. Egy liter 95-ös benzin nagyjából 150 forintba kerül, az alacsonyabb oktánszámú pedig még olcsóbb. A vidékiek azonban sokszor ezt sem tudják megfizetni, ezért autóikat cseppfolyós autógázzal működtetik. A gáz gyúlékony: most egy forradalmat robbantott be.

A tüntetéshullám a Kaszpi-tenger melletti, poros nyugati Mangisztau tartomány egyik olajkitermelő városból, Zsanaozenből indult. A kazah kormány január elsején az üzemanyagok – Magyarországhoz hasonlóan – maximált árát feloldotta, ami után azonnal csaknem a duplájára, 120 tengére (100 forintra) ugrott literenként. A helyieknek ez volt az utolsó csepp a pohárban, azonnal a kormányzat épülete elé vonultak, és azt követelték, hogy a politikusok osszanak vissza többet az energiahordozók eladásából származó milliárdos vagyonból. A zsanaozeni emberek amúgy is szívósak: 2011-ben napokig tüntettek az olajipari munkások elbocsátása ellen. Akkor a rendőrök 15 tiltakozót lőttek le.

Az árak elszabadulása volt az utolsó csepp a pohárban. Az indulatokat az évek óta szunnyadó általános elégedetlenség váltotta ki. Okát Nazarbajev testesítette meg.

„_Sal, ket!_”, azaz „Takarodj, öreg!”

Kazahsztán első és erős embere, Nurszultan Nazarbajev évtizedeken át erőszakkal tiporta el az uralmát megkérdőjelező kihívásokat. Amikor 2019-ben lemondott az elnöki tisztségről, egy közeli szövetségesét választotta utódjául, a színfalak mögül azonban ő gyakorolta a hatalmat – állítják a Wall Street Journal által megszólaltatott, névtelenséget kérő diplomaták.

Napokig rejtély övezte, hogy az egyre véresebb összecsapások során hová lett. Feltűnő volt, hogy a politikai színpadon nem hallatta a szavát. A 81 éves Nazarbajev a fővárosban, Nur-Szultanban tartózkodik, ahol a szövetségesek hívásait fogadta. Felszólította a kazahokat, hogy támogassák politikai örökösét, a jelenlegi elnököt, Kaszim-Zsomart Tokajevet – közölte január elején szóvivője.

Ez utóbbi, utóda, közben megpróbálta leveretni a felkelést, feltétel nélküli, könyörtelen tűzparancsot adott ki a kazah csapatoknak, és katonai segítséget kért Oroszországtól.

Emellett arról sem feledkezett meg, hogy Nazarbajev befolyását minél inkább mérsékelje, sőt megszüntesse.

Január 5-én Tokajev menesztette Nazerbajevet az ország biztonsági tanácsának elnöki tisztségéből, és ezzel megfosztotta legfontosabb hivatalos funkciójától – holott erre élete végéig kapott megbízást. Most maga tölti be a tisztséget.

Tokajev Nazarbajev fontos szövetségeseit is eltávolította a kormányból, köztük a nagyhatalmú belbiztonsági ügynökség vezetőjét, aki Nazarbajev alatt miniszterelnökként szolgált. Karim Maszimovot hazaárulás gyanújával őrizetbe vették, és helyére Tokajev saját elnöki biztonsági főnöke került.

Ugyanezen a napon Tokajev feloszlatta kabinetjének Nazarbajev által kijelölt minisztereit, őket okolva a zavargásokért. Diplomaták szerint a Nazarbajev és a Tokajev mellé felsorakozott táborok versengenek egymással egy olyan országban, ahol a hatalomhoz való közelség és a családi kapcsolatok a kegyek és zsíros állások útját egyengetik.

„A hatalomváltás körüli politikai válság már régóta esedékes volt” – véli a moszkvai Közgazdasági Egyetem volt szovjet köztársaságok szakértője. „Akár ez az oka, akár a következménye az erőszaknak, Nazarbajev sorsa nem világos” – mondta Vaszilij Kasin.

A megfigyelők szerint Tokajev megkísérel elhatárolódni egyre népszerűtlenebb elődjétől. A hét elején összegyűlt tömegek dühösen skandálták, hogy „_Sal, ket!_”. A „Takarodj, öreg!” utalás a volt elnökre.

Moszkva megbízik az utódban

Nazarbajev évtizedeken át személyesen alakította az ország politikai rendszerét. A hatalom egy kis létszámú és gazdag elit kezében összpontosult, amely az ország jól képzett biztonsági szolgálatainak a védelmét élvezte.

Nazarbajev legidősebb lánya, Dariga 2020-ig a kazah felsőház elnöke, az ország második legbefolyásosabb tisztségének viselője volt. Másik lánya, Dinara és férje az ország egyik legnagyobb üzleti birodalmát hozta létre.

A kazahsztáni választásokon Nazarbajev rendre a leadott szavazatok több mint 80 százalékát nyerte el. Akkor is visszaverte a kihívásokat, amikor az országban fokozódott az elégedetlenség.

Az olajárak 2008-as visszaesését követően Nazarbajev és családja gazdagsága miatt egyre fokozódott a közfelháborodás, ami tüntetések sorozatát eredményezte. Ezeket erőszakkal elfojtották. A már említett, 2011-es zsanaozeni vérontás után 2014-ben a tenge, a nemzeti valuta értékének csökkenése miatt törtek ki tüntetések, 2016-ban pedig az emberek azért vonultak az utcára, hogy ellenezzék a szerintük a kínai befektetőknek kedvező földreformot.

AP Photo
A leköszönő Nazarbajev, és kijelölt utóda, Tokajev, 2019-ben még kezet fogtakAP Photo

Tokajev alatt a kormány politikája nem változott, és sok kazahsztáni életszínvonala változatlanul hanyatlott. A tüntetések folytatódtak, és idővel politikai fordulatot vettek. Az aktivisták liberálisabb politikai rendszert követeltek, és az ellenzéki pártok részvételét a választásokon. Megkérdőjelezték Nazarbajev folyamatos szerepvállalását, és kifogásolták a változások lassú ütemét.

„A gazdasági tüntetések politikai tüntetésekké alakultak át” – mondta a Cambridge-i Egyetem szociológusa és Kazahsztán-szakértője. „Az emberek azt tapasztalták, hogy az elnök távozása után nem változott a rendszer” – magyarázta Diana T. Kudaibergenova. Ezek ellen a tiltakozások ellen is kemény kézzel lépett fel a kormány, amit ezúttal már az utód vezényelt le.

„Tokajev határozottan kézben tartja a helyzetet” – mondta Rakhim Osakbajev, egy Nur-Szultan-i elemzőcég igazgatója.

Az orosz jelenlét viszont azt igazolja, hogy Moszkva hajlandó támogatni Tokajevet – hangoztatja a moszkvai Közgazdasági Egyetem szakértője.

„Tokajev megbízható vezető, akinek a rendszer biztonsága és stabilitása az érdeke. Kezdettől fogva világos volt, hogy Moszkva a jelenlegi vezetőt fogja támogatni” – jegyezte meg Kasin.

Amikor még a kazah elnök az amerikai külügyminisztere hátát paskolta

A Szovjetunió felbomlása után függetlenné vált öt közép-ázsiai köztársaság közül messze Kazahsztán a legnagyobb és a leggazdagabb: több mint 2,7 millió négyzetkilométeres területe Nyugat-Európáéhoz mérhető, a 19 millió lakost sem elérő népessége azonban még a kétszerese sem a majdnem harmincszor kisebb Magyarországnak. Kőolaj-, földgáz-, urán- és nemesfémkészletei viszont elképesztően nagyok.

Ráadásul amikor három évtizede kivált a Szovjetunióból, természetes kincsei mellett a világ negyedik legnagyobb nukleáris fegyverkészletével rendelkezett. A potenciálok és kockázatok vonzották Washingtont, így az akkori külügyminiszter az új országba sietett, hogy megpróbálja megszilárdítani a kapcsolatokat. James Baker vodkát kortyolgatott a szaunában Nurszultan Nazarbajevvel, és még arra is ráállt, hogy vendéglátója a vérkeringés serkentése érdekében egy zsenge gallyal paskolja a hátát.

„Kapcsolja nekem az Egyesült Államok elnökét” - viccelődött a biztonságiakkal az akkori moszkvai amerikai nagykövet, aki jelen volt a rendhagyó diplomáciai találkozón. „A meztelen külügyminisztert épp a kazah elnök veri” – évődött Robert Strauss.

AP Photo/Peter Dejong
James Baker 1991-ben Kazahsztánban, a jobbján Nurszultan NazarbajevAP Photo/Peter Dejong

A Szovjetunió felbomlása után Nazarbajev azzal szerzett barátokat a Nyugaton, hogy lemondott a Szovjetuniótól örökölt atomfegyverekről. Az ezt követő években az amerikai olajipari nagyvállalatok beengedésével erősítette meg a kapcsolatokat, amelyeknek engedélyezte, hogy megcsapolják az ország olajtartalékait.

„Sok szempontból jól indult az együttműködés. Tekintélyelvű uralma enyhébb volt, mint másutt” – emlékezik vissza az Egyesült Államok korábbi kazahsztáni nagykövete. Nazarbajev azonban az idő múlásával felhagyott a reformokkal. Autoriter hatalma autokratikus uralommá vált, miközben a jövedelmi egyenlőtlenségek egyre fontosabb kérdéssé váltak az átlagos kazahok számára – mondta William Courtney.

„Az Egyesült Államok büszke arra, hogy az Ön országát barátjának nevezheti” – ezt üzente Joe Biden elnök még tavaly szeptemberben Kaszim-Zsomart Tokajevnek, és ebben persze az is szerepet játszott, hogy a Chevron és az Exxon Mobil olajmezőket üzemeltetett a végtelen kazah pusztaságban.

Ez alatt az idő alatt azonban mindvégig verték az embereket – nemcsak játékosan, a szaunában –, hanem kegyetlenül a fogdákban és az utcán. Az Amnesty International szerint az elnyomás enyhébb, mint más közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban, például Türkmenisztánban és Üzbegisztánban, mégis széles körben elterjedt „a kínzás és más rossz bánásmód a büntetés-végrehajtási intézményekben”.

Az emberi jogok sosem nyomtak a latban, amikor az Egyesült Államok, kivált pedig térségbeli fő riválisai, Oroszország vagy Kína indult harcba egy szovjet utódállam vagy más nemzet kegyeiért.

Az orosz bevonulás fokozhatja az oroszellenességet

Muktár Abljazov kazah mágnás száműzetésbe kényszerült, miután összeveszett korábbi pártfogójával, Nazarbajevvel. Számára a jelenlegi tüntetéshullám és a kazah kormány Moszkvához intézett segítségkérése a tüntetések leveréséhez annak a bizonyítéka, hogy a Nyugat elszámította magát, és átjátszotta a győzelmet Oroszország javára.

Kazahsztánnak – mondta az orosz csapatok bevonulása közben – sikerült „elaltatnia a nemzetközi közösséget” a nagy nemzetközi szerződések ígéretével. „Következésképpen Kazahsztán most Putyin csizmája alatt nyomorog, aki a helyzetet kihasználva kiterjeszti hatalmát” – figyelmeztetett az ellenzéki vezető külföldről.

Amerika Kazahsztánt a függetlenség elnyerése utáni első években „szinte kizárólag” a tengizi olajmezők révén ismerte meg – állítja Az olaj és a dicsőség című, a kommunizmus összeomlása után a régióban Moszkva és Washington között folyó küzdelem krónikájának a szerzője. Kazahsztán mégis sokkal stabilabb, virágzóbb és toleránsabb országgá fejlődött, mint szomszédai. „Kazahsztán nem demokrácia, viszont közép-ázsiai demokrácia. A régiót erős emberek irányítják” – írta Steve LeVine.

Az ilyen vezetők Putyin megdöbbenésére meglepően sebezhetőnek bizonyultak, ami többször is szembesítette a Kremlt a határai mentén az elégedetlenség azon kitöréseivel, amelyeket otthon elfojtani igyekezett. Gyengeségük Putyint nélkülözhetetlen védelmezőjükké tette, akihez válság idején fordulhattak.

AP Photo/Alexander Zemlianichenko, Pool
Kaszim-Zsomart Tokajev és Vlagyimir Putyin Moszkvában, 2019-benAP Photo/Alexander Zemlianichenko, Pool

A Barnard College politológia professzora és Közép-Ázsia szakértője szerint Oroszország valószínűleg nem fog azonnali engedményeket követelni Tokajev elnöktől, viszont erős befolyásra tett szert. Ez felborította Kazahsztán korábbi erőfeszítéseit, hogy azonos távolságot tartson Moszkvától és Washingtontól.

„Kazahsztán mindig is igyekezett egyensúlyt tartani” – mondta Alexander Cooley.

A kazah zavargásokban eddig több mint másfélszázan vesztették életüket, és ezrek kerültek börtönbe. Ha az összecsapások elhúzódnak, a Kreml a korábban viszonylag oroszbarát kazah lakosság széles rétegét idegenítheti el magától. Ezzel megismétlődne az ukrajnai forgatókönyv, ahol az oroszellenes érzelmek olyan erősek lettek, hogy valószínűleg évekig, de inkább évtizedekig nem fognak alábbhagyni.

Tokajev, aki 2019-ben vette át az elnöki tisztséget attól a Nazarbajevtől, akivel Baker a szaunában lazított, most Oroszországnak tartozik a tüntetések elfojtásában és Nazarbajev eltávolításában nyújtott segítségért. Az ilyen támogatás ritkán ingyenes, kivált nem egy olyan ügyes taktikus, mint Putyin esetében.