Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az év egyik nagy csatáját hozhatja az, hogy Brüsszel zöld forrásként ismerné el az atomenergiát

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
euronews_icons_loading
Az év egyik nagy csatáját hozhatja az, hogy Brüsszel zöld forrásként ismerné el az atomenergiát
Szerzői jogok  Johanna Geron/AP

Felháborította az európai környezetvédőket az, hogy az Európai Bizottság klímabarát címkét adna az atomenergiának és a földgáznak is. A magyar kormány üdvözölte a tervet, szerintük a földgáz és atomenergia nélkül nem lehet alacsonyan tartani a rezsiköltségeket. A küzdelemnek azonban még koránt sincs vége.

A bizottság taxonómiaszabályozásról szóló javaslatát az év utolsó napján küldték szét a tagállamoknak. Ennek a rendszernek a célja az lenne, hogy besorolással és adókedvezményekkel a klímabarát energia energia felé terelje a befektetéseket. A bizottság javaslata szerint a nukleáris energia és a földgáz felhasználása is környezetbarát címkét kapna. A környezetvédők szerint ez stratégiai hiba lenne.

"Az atomenergia veszélyes hulladékot termel és jelenleg nincs megoldás ennek tárolására. És ott van még az urán kitermelésének a kérdése is" - mondta a Greenpeace európai irodavezetője, Magda Stoczkiewicz.

A szöveg szerint az atomenergia akkor kaphat fenntartható minősítést, ha az atomhulladék biztonságos tárolása megoldott és az nem jelent veszélyt a környezetre. Ez minden olyan létesítményre vonatkozik, amelyre 2045-ig kiadják az építési engedélyt - írta a Politico.

Fidesz: a terv reménysugár a sötétségben

Üdvözölte viszont a bizottsági tervet a magyar kormány több tagja is. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja szerint például halvány reménysugarat jelent a javaslat a sötétségben. "Ez a két fenntartható technológia elengedhetetlen a rezsiköltségek alacsonyan tartásához és a klímacélok teljesítéséhez" - állt Tóth Edina és Gyürk Andás EP-képviselők közös közleményében.

Magyarország Franciaországgal és Lengyelországgal együtt az atomenergia szószólójának számít. Ausztria, Luxemburg és Németország viszont kivezetné az atomenergiát. Az új német kormány zöldpárti környezetvédelmi minisztere például elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot.

"Az atomerőművek nagyon sokba kerülnek. Épp ezért tisztán magánforrásokból lehetetlen felépíteni őket. Ezért állami támogatásra mindenképpen szükség van és ezért támogatja sok kormány. Azonban ez elvonja a forrásokat a megújuló forrásoktól. Vagyis az átmenet helyett konzerváljuk a helyzetet" - mondta a Greenpeace aktivistája.

Hasonló aggályok vannak a földgáz-tüzelésű erőművek esetében is. Ezeknél akkor járna a kedvező minősítés, ha az áram kilowattonkénti előállításához 270 grammnál kevesebb széndioxid jutna a környezetbe.

Garantáltan nagy vita lesz a tervről Brüsszelben

A szakértők jövő hét közepéig véleményezhetik a tervet. A civilek azt is kifogásolják, hogy lényegében nincs társadalmi konzultáció. A javaslatról az Európai Parlamenttel és az Európai Tanáccsal is meg kell egyezni.

"Nem hinném, hogy máris elveszett volna ez a csata. Valóban nagy többség kell ennek a megakadályozásához. De még nincs vége a történetnek" - mondta a Greenpeace aktivistája.

Az Európai Unió 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet. 2030-ra pedig 55 százalékkal csökkentené a széndioxid-kibocsátást. Azonban több tagállam szerint átmeneti megoldások kellenek ahhoz, hogy kivezessék például a széntüzelésű erőműveket.

Ahány ország, annyi eltérő érdek az unióban

Ha megnézzük az egyes tagállamok energiamixét, kiderül, miért okoz nagy vitát a kérdés. Az atomenergia legfőbb szószólójának számító Franciaország felhasználásának 41 százaléka származik atomerőművekből a 2019-es adatok szerint. A klasszikus megújuló energia a fogyasztás mindössze 11 százalékát jelenti. Ráadásul Párizs erősen érdekelt az atomerőművek külföldi építésében is.

EUROSTAT: 2019-ben Franciaországban állították elő az EU-s atomenergia több mint felét

Németországban ezzel szemben a kormány a fukusimai katasztrófa után az atomenergia teljes kivezetéséről döntött. A meglévő hat atomerőműből hármat hamarosan bezárnak. A német energiamix legnagyobb szeletét, 36 százalékát a petróleum alapú termékek adják, az atomenergia mindössze 6 százalékot jelent. Olaszországban viszont egyértelműen szükséges a földgáztüzelés fenntartása, hiszen a szükséglet 38 százalékát jelenti.

Magyarország vezető energiaforrása jelenleg a földgáz, amely az energiamix közel 32 százalékát adja. Az atomenergia a fogyasztás 15 százalékát elégíti ki, és a Paks 2 projekt megvalósulása esetén ez az arány jelentősen nőhet. A megújulók részesedése alig 10 százalékos az EU 2019-es adatai szerint Magyarországon.