NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az év egyik nagy csatáját hozhatja az, hogy Brüsszel zöld forrásként ismerné el az atomenergiát

Az év egyik nagy csatáját hozhatja az, hogy Brüsszel zöld forrásként ismerné el az atomenergiát
Szerzői jogok Johanna Geron/AP
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Franciaország és Németország között kemény vita várható a bizottság új javaslatáról. A magyar kormány üdvözölte a tervet.

HIRDETÉS

Felháborította az európai környezetvédőket az, hogy az Európai Bizottság klímabarát címkét adna az atomenergiának és a földgáznak is. A magyar kormány üdvözölte a tervet, szerintük a földgáz és atomenergia nélkül nem lehet alacsonyan tartani a rezsiköltségeket. A küzdelemnek azonban még koránt sincs vége.

A bizottság taxonómiaszabályozásról szóló javaslatát az év utolsó napján küldték szét a tagállamoknak. Ennek a rendszernek a célja az lenne, hogy besorolással és adókedvezményekkel a klímabarát energia energia felé terelje a befektetéseket. A bizottság javaslata szerint a nukleáris energia és a földgáz felhasználása is környezetbarát címkét kapna. A környezetvédők szerint ez stratégiai hiba lenne.

"Az atomenergia veszélyes hulladékot termel és jelenleg nincs megoldás ennek tárolására. És ott van még az urán kitermelésének a kérdése is" - mondta a Greenpeace európai irodavezetője, Magda Stoczkiewicz.

A szöveg szerint az atomenergia akkor kaphat fenntartható minősítést, ha az atomhulladék biztonságos tárolása megoldott és az nem jelent veszélyt a környezetre. Ez minden olyan létesítményre vonatkozik, amelyre 2045-ig kiadják az építési engedélyt - írta a Politico.

Fidesz: a terv reménysugár a sötétségben

Üdvözölte viszont a bizottsági tervet a magyar kormány több tagja is. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja szerint például halvány reménysugarat jelent a javaslat a sötétségben. "Ez a két fenntartható technológia elengedhetetlen a rezsiköltségek alacsonyan tartásához és a klímacélok teljesítéséhez" - állt Tóth Edina és Gyürk Andás EP-képviselők közös közleményében.

Magyarország Franciaországgal és Lengyelországgal együtt az atomenergia szószólójának számít. Ausztria, Luxemburg és Németország viszont kivezetné az atomenergiát. Az új német kormány zöldpárti környezetvédelmi minisztere például elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot.

"Az atomerőművek nagyon sokba kerülnek. Épp ezért tisztán magánforrásokból lehetetlen felépíteni őket. Ezért állami támogatásra mindenképpen szükség van és ezért támogatja sok kormány. Azonban ez elvonja a forrásokat a megújuló forrásoktól. Vagyis az átmenet helyett konzerváljuk a helyzetet" - mondta a Greenpeace aktivistája.

Hasonló aggályok vannak a földgáz-tüzelésű erőművek esetében is. Ezeknél akkor járna a kedvező minősítés, ha az áram kilowattonkénti előállításához 270 grammnál kevesebb széndioxid jutna a környezetbe.

Garantáltan nagy vita lesz a tervről Brüsszelben

A szakértők jövő hét közepéig véleményezhetik a tervet. A civilek azt is kifogásolják, hogy lényegében nincs társadalmi konzultáció. A javaslatról az Európai Parlamenttel és az Európai Tanáccsal is meg kell egyezni.

"Nem hinném, hogy máris elveszett volna ez a csata. Valóban nagy többség kell ennek a megakadályozásához. De még nincs vége a történetnek" - mondta a Greenpeace aktivistája.

Az Európai Unió 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet. 2030-ra pedig 55 százalékkal csökkentené a széndioxid-kibocsátást. Azonban több tagállam szerint átmeneti megoldások kellenek ahhoz, hogy kivezessék például a széntüzelésű erőműveket.

Ahány ország, annyi eltérő érdek az unióban

Ha megnézzük az egyes tagállamok energiamixét, kiderül, miért okoz nagy vitát a kérdés. Az atomenergia legfőbb szószólójának számító Franciaország felhasználásának 41 százaléka származik atomerőművekből a 2019-es adatok szerint. A klasszikus megújuló energia a fogyasztás mindössze 11 százalékát jelenti. Ráadásul Párizs erősen érdekelt az atomerőművek külföldi építésében is.

EUROSTAT: 2019-ben Franciaországban állították elő az EU-s atomenergia több mint felét

Németországban ezzel szemben a kormány a fukusimai katasztrófa után az atomenergia teljes kivezetéséről döntött. A meglévő hat atomerőműből hármat hamarosan bezárnak. A német energiamix legnagyobb szeletét, 36 százalékát a petróleum alapú termékek adják, az atomenergia mindössze 6 százalékot jelent. Olaszországban viszont egyértelműen szükséges a földgáztüzelés fenntartása, hiszen a szükséglet 38 százalékát jelenti.

Magyarország vezető energiaforrása jelenleg a földgáz, amely az energiamix közel 32 százalékát adja. Az atomenergia a fogyasztás 15 százalékát elégíti ki, és a Paks 2 projekt megvalósulása esetén ez az arány jelentősen nőhet. A megújulók részesedése alig 10 százalékos az EU 2019-es adatai szerint Magyarországon.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Európának pár hónapja van az energiacsapdából való kitörésre

Szlovákia nyitna a kis moduláris atomreaktorok felé

Sanna Marint megvádolták, hogy semmibe veszi a finn őslakosok jogait