Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Viszatekintés 2021-re: tálib hatalomátvétel Afganisztánban

Access to the comments Kommentek
Írta: Lena Roche
euronews_icons_loading
Viszatekintés 2021-re: tálib hatalomátvétel Afganisztánban
Szerzői jogok  euronews

Az Egyesült Államok kétezeregyben vonult be az akkor a szélsőséges iszlamista tálibok által irányított Afganisztánba. Két évtizeddel később az amerikaiak által létrehozott államszervezet és kormány a távozásukkal kártyavárként omlott össze, a tálibok augusztus 15-én visszafoglalták Kabult.

Az Egyesült Államok a kétezeregy szeptember tizenegyedikei terrortámadásokért az Al-Kaida terrorszervezetet tette felelőssé, amelynek vezetője, Oszama bin Laden Afganisztánban rejtőzött a szélsőséges tálibok oltalma alatt.

Válaszul az Egyesült Államok megtámadta Afganisztánt, elsöpörte a tálib rendszert, és elüldözte onnan az Al-Kaidát. A konfliktus során több tízezer ember meghalt, milliók kényszerültek elhagyni a lakhelyüket. Az afgán nép fizette a legnagyobb árat.

2021-re az Egyesült Államoknak már kifejezetten teherré vált az afganisztáni jelenlét. A kivonulást még Donald Trump határozta el és kezdte meg, de kivételesen Biden elnök sem gondolta másképp. Az volt a remény, hogy az amerikai gyámkodás mellett kiépített, de érezhetően gyenge demokratikus berendezkedés és kormány folytatja a megkezdett folyamatokat. Azonban a kormány azonnal és kártyavárként omlott össze, a helyén támadt űrt pedig azonnal betöltötték a 2001-ben elűzött tálibok. 

Miután a nyugati hatalmak korábbi ellenségei visszafoglalták Kabult, százhúszezer afgánt kellett kimenekíteni repülőgépen, de sok ezer olyan afgánnak, aki a nyugatiak alkalmazottjaként vagy szövetségeseként dolgozott, maradnia kellett – rettegve a tálibok haragjától. Sok országban vetődött fel, hogy nem lehetett volna-e többet tenni értük.

A reptéri káoszban még egy öngyilkos merényletet is elkövettek, amelynek több tucat ember esett áldozatul, köztük tizenhárom amerikai katona is.

Bár a tálibok bizonyos szempontból enyhítettek korábbi nézeteiken, a visszatérésükkel a nők helyzete újra kritikussá vált Afganisztánban. A lányok jelenleg sem járhatnak középiskolába, a nők munkavállalása is bizonytalan. Az ENSZ szerint ha a nők nem dolgozhatnak, az tovább mélyítheti az afgán gazdaság súlyos válságát.

A tálibok ragaszkodnak ahhoz, hogy maguk oszthassák a nemzetközi segélyeket, ami sok donort elriaszt. Nemzetközi segélyek nélkül – sőt valószínűleg azzal együtt is – humanitárius katasztrófa fenyegeti az országot, ahol a télen lakosság 55 százaléka is élelmiszerhiánnyal nézhet szembe.