Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

IMF-ügyvezető: Az egyik legszebb dolog Európában az, hogy a válság pillanatában összefog

Access to the comments Kommentek
Írta: Efi Koutsokosta
euronews_icons_loading
IMF-ügyvezető: Az egyik legszebb dolog Európában az, hogy a válság pillanatában összefog
Szerzői jogok  euronews

**Az inflációs nyomás erősödésével, a Covid fertőzésszámok újbóli növekedésével és az egyre jobban terjedő omikron variáns megjelenésével vajon veszélybe került-e Európa és a világ gazdasági fellendülése? A Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatóját, Kristalina Georgievát Efi Koutsokosta kérdezte.
**

EK: Üdvözlöm újra Európában, ügyvezető igazgatónő. Térjünk rögtön a lényegre. A járvány új hulláma, illetve az omikron variáns megjelenése valóban veszélybe sodorhatja Európa gazdasági fellendülését?

KG: Azt látjuk, hogy az euróövezetben erős a fellendülés. Az idei évre 5%-os, jövőre 4,3%-os növekedést prognosztizálunk. Mindez azután, hogy a gazdaság tavaly hat és fél százalékkal zsugorodott. Tehát ez a fellendülés lenyűgöző. Három pilléren alapul: a védőoltások, a politikai támogatás, illetve, hogy a vállalkozások és az emberek megtanulják, hogyan működjenek a tovább a világjárvány ellenére is. Amit a harmadik negyedévben láttunk, az egy nagyon jelentős növekedés. De ahogy a kérdése is jelzi, a negyedik negyedévben a növekedési kilátások már gyengébbek. Gyengülnek a növekvő fertőzésszámok miatt. És ebben az értelemben az a bizonytalanság, amit az új variáns okoz, bizony nem segít. 

EK: Mégis mennyire süllyedhetünk mélyre?

KG: Az euróövezetben nem számítunk jelentősebb leminősítésre. Úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb elem most az a tény, hogy a vállalkozások és a fogyasztók - viszonylag - stabilan működnek, annak ellenére, hogy a fertőzésszámok növekednek, és ezt a politikai intézkedések is támogatják.

EK: Van egy másik tényező is, amelyet szintén láttunk az előrejelzésében, ez pedig az infláció. Tehát a növekvő infláció valós veszélyt jelent a gazdasági fejlődésre és az életszínvonalra?

KG: Az euróövezetben az infláció átmeneti. Az energiaárak, az ellátási zavarok, valamint az a tény, hogy az évek óta tartó zárva tartás után most egyre nagyobb keresletet tapasztalunk. Várakozásaink szerint ez 2022-ben csökkenni fog. 

A jövő év végére az infláció viszonylag gyenge lesz, az Európai Központi Bank (EKB) 2%-os célja alatt marad. És ezért azt üzenjük, hogy ne siessük el a monetáris politika szigorítását, mert ezzel hideg vizet önthetünk a növekedési kilátásokra, és nem jó okkal. Más szóval, az euróövezetben az inflációs várakozások jól lehorgonyzottak.
Kristalina Georgieva
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója

Mindezek ellenére, ha a bérek emelkednek, ha az ingatlanpiacon probléma van.. Tehát ha ezek a problémák hangsúlyosabbá válnak, a körülmények természetesen megváltozhatnak. És ez az, amiért az EKB-nak nagyon ébernek kell lennie, fel kell ismernie, hogy a kockázatok felfelé ívelnek.

EK: De tekintve, hogy a járványnak még közel sincs vége, itt Európában kérdések merülnek fel a jelentős adóssággal kapcsolatban, amelyeket a kormányok egyebek mellett a gazdaság és az egészségügyi rendszer támogatása érdekében halmoztak fel. Az EU várhatóan jövőre foglalkozik a kérdéssel - mit kéne tenni?

KG: Először is, pontosan ezért az EKB-nak nagyon óvatosnak kell lennie, hogy ne szigorítsa a pénzügyi feltételeket idő előtt, alapos indoklás nélkül, mert a mai magas adósságszintekhez a járvány előttihez képest alacsonyabb adósságszolgálati szint társul. Költségvetési szabályok. 

Ha 2023-ban újra bevezetnénk a fiskális szabályokat, az az euróövezet fellendülése szempontjából kontraproduktív lenne, és valójában nem is kívánatos. Ezért a mi ajánlásunk az: kérem, ne tegyék meg.
Kristalina Georgieva
a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója

Gondolkozzunk a szabályok megváltoztatásán, hogy azok egyszerűbbek és végrehajthatók legyenek, és támaszkodjunk jobban a nemzeti felelősségvállalásra: hogy az országok figyeljenek a költségvetési helyzetükre.

EK: A Nemzetközi Valutaalap egy évtizeddel ezelőtt, a pénzügyi válság után a megszorító intézkedések élharcosa volt. Most, amikor Európa adósságai egyre csak halmozódnak, ugyanezt az értékelést tenné?

KG: Hogy Európa adósságállománya emelkedett, annak jó oka volt: hogy a gazdaság leállása esetén legyen egy puffer. Hogy a háztartások és a vállalkozások továbbra is működhessenek. Nálunk a munkanélküliség a világjárvány előtti szinten van, nincsen mindenütt csőd. Ez a meghozott politikai döntéseknek egy nagyon jó eredménye. Természetesen erős fellendülést szeretnénk látni, középtávú újjáépítési puffereket, amelyek ezt célozzák, de nem a megszorítások fojtogató erejével.

EK: De még mindig azt látjuk, hogy sem a fellendülés, sem az adósságszintek nem egyenletesen oszlanak meg Európában. Olyan országok, mint Olaszország, Görögország és Spanyolország - sokkal nagyobb bajban vannak. Újjáéled a dél és az észak közötti régi megosztottság?

KG: Az egyik legszebb dolog Európában az, hogy a válság pillanatában összefog, és az a szolidaritás, amit Next Generation EU tanúsít, az figyelemre méltó. Több segítséget irányít azokba az országokba, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá, és az európai hitelfelvételi kapacitást most először állítja az európai emberek szolgálatába. Arra számítunk, hogy ez a fajta szolidaritás, bajtársiasság a zöld menetrend miatt is folytatódni fog.

EK: Mindent összevetve tehát: csökkenteni az adósságot, ösztönözni a zöld és a digitális beruházásokat, közben pedig visszahozni a szabályokat. Hogyan lehet ezt megvalósítani, mi legyen Európában a prioritás?

KG: Európának mindenekelőtt a világjárványból való kilábalást kell prioritásként kezelnie, és támogatnia kell a strukturális reformokat és az átalakulást, ami a zöld és digitális jövő felé vezet. Nem könnyű feladat, mert ehhez állami és magánberuházásokra van szükség, illetve az európai munkaerő át- és továbbképzésére. Ha azt nézzük, hogy milyen Európát akarunk 10, 15, 20 év múlva: nos, egy innovatív, dinamikus, magasan képzett, agilis, a világot előrevivő Európát.