NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Peng Su-aj ügy: a kínai cenzúra és a titkosítás riasztó, mert módszereit nálunk is alkalmazzák

Internetes biztonsági konferencia Pekingben, 2016-ban: a támadások számát mérik
Internetes biztonsági konferencia Pekingben, 2016-ban: a támadások számát mérik Szerzői jogok AP Photo/Ng Han Guan
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kínában a három leginkább cenzúrázott t-betűs kifejezés: a Tajvan, a Tienanmen és a Tibet egy negyedikkel gyarapodott, a tenisszel – írták azok után, hogy eltűnt egy szexuális zaklatásról szóló poszt mellett a szerző is, egy jeles teniszezőnő.

HIRDETÉS

Peking az időhúzásra játszik, és arra számít, hogy idővel elcsitul a Peng Su-aj bejegyzése okozta botrány. A teniszezőnő a volt, egyik legmagasabb rangú állami és pártvezetővel folytatott kapcsolatáról írt a közösségi médiában, amit hamarjában töröltek, majd a nő is eltűnt a nyilvánosság elől. Az affér a lehető legrosszabbkor, a pekingi téli olimpia előtt pattant ki, amikor a Fehér Ház amúgy is diplomáciai bojkottal fenyegette meg a szervezőt. A kínai illetékesek kezdetben tájékozatlanságot színleltek, aztán mégis csak megmutatták a nőt, akivel a NOB elnökén kívül senki sem beszélhetett. Ezt a felvételt viszont nem tették közzé. A módszer, a kivárás vagy a megrendezett szerepeltetés nem új: korábban is alkalmazták elhallgattatott ujgur művész, a kommunista pártot bíráló népszerű focista vagy éppen egy bebörtönzött civil aktivista esetében. Az viszont ijesztő, hogy a közérdekű ügyeket Magyarországon ugyanúgy kezelik, mint a kommunista Kínában. A lehallgatási Pegasus-botrányt kezdetben tagadják, másra mutogatnak; az adófizetők pénzéből folyó beruházásokat titkosítják. És a példákat sorolhatnánk.

Húsz perc alatt tüntették el az éber kínai cenzorok azt a terjedelmes bejegyzést, amiben Peng Su-aj, a párosban 2014-ben világelső teniszezőnő a befolyásos Csang Kao-livel, a Kínai Kommunista Párt egykori magas rangú tagjával, a hét fővezér egyikével, a Kínai Népköztársaság volt miniszterelnök-helyettesével folytatott kapcsolatáról írt. Keserű emlékeit a lehető legalkalmatlanabb pillanatban, éppen három hónappal a pekingi téli olimpia kezdete előtt, november 2-án tette közzé a Weibón, amely Kínában a kitiltott Facebookot és Twittert helyettesíti.

„Miért jöttél vissza hozzám, miért vittél az otthonodba, hogy rákényszeríts a szexre?” – írta a több mint 1600 szavas, nyílt levélnek tekinthető posztban a 35 éves Peng, aki csaknem négy évtizeddel fiatalabb az 1946-ban született, 75 éves Csangnál.

Szemfüles és tapasztalt újságírók, köztük a Deutsche Welle kínai kiadása az írás megjelenése után nyomban képernyőképet mentett el róla, ezekből derültek ki megdöbbentő részletek.

Nagyjából három éve a férfi, Csang és felesége – akit Peng Kang néninek hív – egy teniszmeccs után hazavitték saját otthonukba Penget. Az éltes politikus minden áron intim kapcsolatba akart kerülni a teniszezőnővel, aki kezdetben folyamatosan zokogott, és elutasította azok után is, hogy hármasban együtt vacsoráztak. Csang később folytatta a győzködést, Pengben pedig – bár saját bevallása szerint félelmet érzett és ideges volt – felülkerekedtek a férfi iránt a múltban, tíz évig tartó kapcsolatuk során kialakult és táplált érzései, így végül igent mondott. A légyott után újra felerősödött a férfi iránti vonzalma. Gyakran órákig beszélgettek, sakkoztak, teniszeztek. Személyiségünk jól illeszkedett egymáshoz – állapította meg a nő. Peng úgy írta le a kapcsolatát Csanggal, hogy „jól kijöttünk egymással, és egyszerűen minden jól esett”.

AP Photo/Andy Wong
Peng Su-aj a kínai nyílt bajnokságon, Pekingben, 2009-benAP Photo/Andy Wong

Közben abban reménykedett, hogy Csang otthagyja feleségét, és helyette őt veszi el. Azt állította, hogy Csang felesége, Kang néni naponta gyötörte, és sok megaláztatást okozott neki. Ismételt látogatásai a feleség dühös megjegyzéseit váltották ki, a szerető, Peng pedig rang nélküli, méltatlan élete felett kesergett. Csang ugyan azt állította, hogy szereti őt, a feleségétől való válást azonban politikai okokból kivitelezhetetlennek tartotta.

Egy október 30-i veszekedést követően, amikor úgy tűnt, hogy Csang ismét „eltűnni” készül életéből, Peng megfogalmazta nyílt levelet, jóllehet nem készített semmilyen hang- vagy videófelvételt a Csanggal való kapcsolatának alátámasztására.

„Leírhatatlan, mennyire undorodom magamtól. Sokszor kérdeztem, vajon ember vagyok-e még? Úgy érzem magam, mint egy élő halott. Minden nap azt játszottam, melyik az igazi énem” – írta a többi között a szerető.

Maga a történet – európai szemmel – talán annyira nem is sokkoló azon túl, hogy a férfi arcátlanul a saját otthonába rendelte a nőt akkor, amikor a felesége is jelen volt. A következmények azonban annál riasztóbbak.

AP Photo/Mark Schiefelbein
Csang Kao-li, kínai miniszterelnök-helyettes egy fejlesztési fórumon, Pekingben, 2016-banAP Photo/Mark Schiefelbein

Peng esete Csanggal a mai valóság tükre: Kína hagyományosan tolerálja, hogy a befolyásos férfiak szeretőket tartanak – írta a Spectator. A szerző, Cindy Yu felidézte, hogy egy menő kínai üzletember egyszer elárulta a boldogság titkát: „A férfi 35 éves kora előtt a nő eszköz, 35 éves kora után pedig játék”. Neki bevált az elv. Egy jó családból származó, művelt nőt vett feleségül, aki segített neki felkapaszkodni a ranglétrán, miután azonban megalapozta a karrierjét, izgalmasabb nők társaságát kereste.

Kína a szerető felett szemet huny, a botrányt azonban kerüli. Peng kesergése eleve eltüntetésre volt ítélve. A szerző nemkülönben.

A politikusok zaklatásai

Peng és Csang kapcsolata egy kicsit hasonló lehetett Nicu Ceaușescu és Nadia Comăneci olimpai bajnok tornászlány viszonyához, akit a kis hercegnek becézett diktátorcsemete a hetvenes években a rabszolgájaként kezelt.

„Ha nemet mondtam volna, meghalok” – idézte fel zsenge éveit utólag a legendás tornász immár Amerikában a People magazinnak.

Azóta sorjáztak a hasonló ügyek. A legtöbb az Egyesült Államokban, de lehet, hogy csak azért, mert ott a ma már bűnnek számító szexuális visszaélést nem lehetett eltitkolni.

Felsorolni is hosszú lenne a politikus zaklatókat, így maradjunk csak néhány kiragadott példánál: a (volt) elnököknél és kormányzóknál.

George H. W. Busht, a szeniort hét nő vádolta azzal, hogy hátulról és illetlenül tapogatta őket, miközben fotókhoz pózoltak mellette – még 93 éves korábban is, amikor már öt éve kerekesszékbe kényszerült. Az első szexuális visszaéléssel kapcsolatos vádat a volt elnök ellen Heather Lind televíziós színésznő tette, aki azt állította, hogy Bush egy sorozat bemutatója előtt megérintette őt. „Hogy megnyugtassa az embereket, az elnök általában elsütött egy viccet, és alkalmanként megpaskolta a nők hátsóját, amit jóindulatú tréfának szánt” – ismerte el a történteket a volt elnök szóvivője. George H. W. Busht persze korára való tekintettel nem vonták felelősségre, de ennél valószínűleg gyötrőbb volt az egykori first lady, Barbara Bush szemrehányása, aki mellette állva volt kénytelen eltűrni vaskos texasi élcelődését. A vádak szerint egyébként az elnök fiatalabb korában ennél sokkal fickósabb volt.

Bill Clintonnak majdnem az állásába került, hogy kikezdett a Fehér Ház egyik gyakornokával. Végül elismerte, hogy viszonya volt Monica Lewinskyvel – hogy is merne egy kezdő nemet mondani az USA elnökének? – de nem a nő számára megalázó aktus, hanem hazugságai és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt indítottak az elnök ellen alkotmányos vádemelési eljárást, amelyben még néhány demokrata párttársa is bűnösnek találta. Felmentésétől végül csak a szenátusi végszavazás kimenetele mentette meg, ahol szavazattöbbséggel nem találták bűnösnek a hamis tanúzás vádjában, és 50:50 szavazati aránnyal nem született döntés arról, akadályozta-e az igazságszolgáltatást. Az elnök menesztéséhez kétharmados többség kellett volna.

Donald Trumpot több mint két tucat nő vádolta nyilvánosan szexuális zaklatással, sőt erőszakkal. Alig néhány héttel a 2016-os választások előtt került elő egy 2005-ös felvétel, amelyen a közismert nőcsábász vulgáris kifejezésekkel kérkedett azzal, hogy nők beleegyezése nélkül csókolgatta és – nincs találóbb kifejezés – fogdosta őket. Először elismerte bűneit: „Kimondtam, tévedtem, és bocsánatot kérek”. A beszélgetést azonban „öltözői tereferének” minősítette, később pedig teljesen alaptalanul megkérdőjelezte a felvétel hitelességét. Más nőket pénzt nem kímélve hallgattatott el. A demokraták és a feminista mozgalmak széles körű felháborodása dacára Trumpot nem büntették meg a szavazóurnáknál: több fehér nő szavazott rá, mint Hillary Clintonra, történetesen Bill Clinton feleségére. Később, 2019-ben E. Jean Carroll írónő azzal vádolta meg Trumpot, hogy megerőszakolta őt egy New York-i áruház öltözőjében. A férfi tagadta a vádat, a nőt pedig rágalmazásért beperelte, sőt egy rendkívül szokatlan jogi lépéssel az igazságügyi minisztériumot kérte fel saját védelmére.

HIRDETÉS
AP Photo/Paul Sancya
A Nők Trumpért mozgalom tagjaiAP Photo/Paul Sancya

Tőlük eltérően Andrew Cuomo New York-i kormányzó, aki a legutóbbi azon politikai személyiségek hosszú sorában, akiket szexuális zaklatással vagy erőszakkal vádoltak, bele is bukott ebbe. Hasonló esetekben szinte mindenkit lemondásra szólítottak fel. Néhányan eleget tettek a követelésnek, mások állhatatosan elutasították. Ebben – legalábbis az Egyesült Államokban – a párthovatartozás is szerepet játszott. Az eltelt években a demokrata vezetők gyakran hátat fordítottak azoknak, akiket szexuális visszaéléssel gyanúsítottak. A cserbenhagyottak általában (de nem mindig) lemondtak, és helyükre egy másik demokrata lépett. A republikánusok, akikre nem mindig nehezedett a pártvezetés nyomása, jellemzően inkább besáncolták magukat, és maradtak a helyükön. Kezdetben a demokrata Cuomo világossá tette, hogy nem tervezi önkéntes távozását. De Bill Clinton óta nem volt példa olyan kiterjedt – és nyilvános – vizsgálatra egy magas rangú politikus ellen szexuális visszaélések vádjával, mint az ő esetében. Cuomo nem úszta meg, augusztusban kénytelen volt megválni hivatalától.

A #MeToo, az „én is” áldozat vagyok mozgalmat azonban nem a politikusok, hanem egy produkciós iroda, a Miramax tulajdonosa, Harvey Weinstein váltotta ki, aki nem válogatott: színésznők és alkalmazottai egyaránt zsákmányává váltak. Az ő vallomásaik indították el a nőket védelmező kampányt.

Amikor a női teniszszövetség erélyesebb az Interpolnál

Nagyjából azzal egyidejűleg, hogy az akkreditált tudósítók a kínai külügyben érdeklődtek Peng sorsa iránt Steve Simon, a női teniszszövetség, a WTA vezérigazgatója november 14-én felszólította a kínai hatóságokat, hogy vizsgálják ki Peng állításait, és egyben a hivatalos állami cenzúra megszüntetését követelte. Az állami Kínai Teniszszövetség válasza szerint Peng biztonságban van, és fizikai fenyegetés nem éri.

Simon azonban kijelentette, hogy a WTA-val kapcsolatban álló személyek, beleértve az aktív játékosokat is, nem tudták közvetlenül elérni Penget, hogy megbizonyosodjanak helyzetéről. „Szörnyű ez az egész! El tudom képzelni, mit élhet át a családja az eltűnése miatt” – mondta Novak Đoković, a férfi világelső az ATP Finals torinói nyitómérkőzésének megnyerése után. Naomi Osaka a Twitteren követelt válaszokat Peng hollétéről és a szexuális vádakról. „A cenzúra soha, semmilyen áron nem oké” – írta Osaka. Serena Williams, Andy Murray, Roger Federer, Rafael Nadal és a visszavonult Billie Jean King is aggodalmát fejezte ki Peng eltűnésével kapcsolatban.

„A 2008-as pekingi játékoknak liberalizálniuk kellett volna Kínát, ehelyett a rezsim még pimaszabbá vált a liberális demokrácia és az emberi jogok elutasításában” – írta a Sports Illustrated. A népszerű amerikai sportlap az összes kínai verseny törlését követelte. „Meg kell szakítani a kapcsolatot egy olyan országgal, amely ennyire nem áll összhangban a küldetésével.” A szerző, Jon Wertheim szerint a „sportolóink biztonsága és erkölcsi elveink – a nők jogaiba, az emberi jogokba és a demokráciába vetett hitünk – többet számítanak, mint részvételi mérlegünk”.

HIRDETÉS

Peng külföldön nagy vihart kavart posztjának törlése, a teniszezőnő eltűnése és a hollétét firtató kérdések után Peking először bebástyázta magát, aztán ellentámadásba lendült.

„A kínai rendszert jól ismerő személyként nem hiszem, hogy Peng Su-aj a külföld spekulációi szerint megtorlásban és elnyomásban részesült azért, amiről az emberek beszéltek” – tweetelte Hu Hszi-csin, a Kínai Kommunista Párt tulajdonában levő Global Times nevű, angol nyelvű propagandalap főszerkesztője.

A véleményből kivált az „amiről az emberek beszéltek” ködös kitétel az érdekes. Hogy miről beszéltek, még véletlenül sem derül ki.

A bejegyzést nem is hagyták szó nélkül.

Kínában a három leginkább cenzúrázott t-betűs kifejezés, a Tajvan, a Tienanmen és a Tibet egy negyedikkel gyarapodott, a tenisszel – válaszolt egy kommentelő.

HIRDETÉS

Ezek után, november 17-én a kínai állami médium, a China Global Television Network – kizárólag külföldön – nyilvánosságra hozott egy állítólag Peng által Simonnak, a teniszszövetség vezetőjének küldött, szokatlan hangvételű e-mailt.

„A posztomban szereplő állítások, beleértve a szexuális zaklatás vádját, nem igazak. Nem tűntem el, és nem vagyok veszélyben. Csak otthon pihentem. Minden rendben van. Még egyszer köszönöm, hogy törődtek velem” – írta a teniszezőnő szövetsége igazgatójának.

Az e-mail hitelességét azonban kétségbe vonták, mert képernyőképén egy gépelési kurzor is látszik. Az üzenet nem oszlatta el Simon kételyeit Peng biztonságával és hollétével kapcsolatban.

Peking ezek után frissnek mondott képeket jelentetett meg Pengtől, a fotókat megosztó, a kormányhű újságíró pedig azt írta, hogy a teniszezőnőt nem tartják fogva, és hamarosan a nyilvánosság elé áll.

„Képes bármelyik lány ilyen ragyogó mosolyt színlelni nyomás alatt? Vajon milyen sötétség lakozik azokban, akik azt feltételezik, hogy Peng Su-aj kényszer alatt van? Biztosan sok kényszerrel kieszközölt politikai előadás van az országukban” – jelentkezett újra Hu Hszi-csin is.

HIRDETÉS

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke – a szervezet közleménye szerint – kétszer is beszélt Penggel.

A felvételeket nem tették közzé.

„Szégyenletes, hogy a NOB részt vesz a kínai kormány színjátékában, amely szerint Peng Su-ajjal minden rendben és minden normális. Nyilvánvalóan nem így van, különben miért cenzúrázná a kínai kormány Peng Su-ajt az internetről Kínában, és miért ne engedné, hogy szabadon nyilatkozzon vagy szerepeljen a nyilvánosság előtt” – mondta a NOB lépéséről Elaine Pearson, a Human Rights Watch ausztrál igazgatója.

November utolsó napján az EU is csatlakozott nemzetközi követelésekhez – többek között a sportolók részéről –, és felkérte a kínai kormányt, hogy nyújtson ellenőrizhető bizonyítékot Peng Su-aj biztonságáról, állapotáról és tartózkodási helyéről.

A női teniszszövetség, a WTA nem cicózott, 2021. december 1-jén a bejelentette, hogy felfüggeszti az összes kínai és hongkongi versenyt.

HIRDETÉS

A járvány miatt valószínűleg amúgy is elmaradtak volna – reagált erőltetetten Hu Hszi-csin, hisz ha így lenne, akkor a járvány miatt el kellene halasztani a pekingi téli olimpiai február 4-re tervezett megnyitóját is.

„A női teniszszövetségnek jelenleg az Interpolnál is nagyobb a hitelessége abban, ahogy számonkérte Kínán az emberi jogokkal kapcsolatos súlyos visszaéléseket, a szervezet tagjának elrablását, valamint a kényszerítő nyilatkozatok és a propaganda leleplezésében” – szögezte le Michael Caster, a Kínában történt eltűnéseket figyelemmel kísérő Safeguard Defenders nevű emberi jogi megfigyelő szervezet társalapítója.

Az időhúzásra és a feledésre játszanak

A kínai cenzorok nehezen birkóznak meg egy olyan szexuális zaklatással kapcsolatos váddal, amely a rendszer csúcsvezetését érinti – állapította meg a New York Times.

Peking a jelek szerint hallgatásba burkolózik, és arra vár, hogy a világ megfeledkezzen a történtekről. A hozzáállás azt sugallja, hogy az ország kiterjedt propagandaapparátusának korlátozottak a lehetőségei a narratíva megváltoztatására anélkül, hogy felhívnák a figyelmet a kellemetlen állításokra, amelyektől Peking azt reméli, hogy a feledés homályába vesznek.

A kínai közösségi médiafelületeken a cenzorok aprólékos munkája szinte semmi jelét nem hagyta annak, hogy Peng valaha is szexuális zaklatással vádolta Csang Kao-lit, a korábbi miniszterelnök-helyettest. Fiókja a közösségi médián a korábbi valóság múzeumának tűnik – frissítések és kommentek nélkül.

HIRDETÉS

A taktika a múltban bevált, legalábbis otthon. Az elmúlt években a tisztviselők a kemény cenzúrára támaszkodva és a nyugati beavatkozás nacionalista narratívájára hivatkozva hárították a felelősséget a koronavírus-járvány kitöréséről vagy az embeé,mri jogok megsértéséről Hszincsiangban.

Ezúttal azonban a propagandagépezet nem talál megfelelő választ a #MeToo kínai vádjára, amit egy dicsőített és hazafias sportoló fogalmazott meg, és amely egy csúcsvezetőt gyanúsít. Ehhez ugyanis el kellene ismerni a vád létezését.

„A központi propagandabizottság nem mer önállóan kiállni a pártvezetés legfelsőbb, az állandó bizottság volt tagjával kapcsolatban” – mondta egy kommunista pártlap korábbi szerkesztője, aki Csangnak a kommunista párton belüli hatalmat birtokló testületben betöltött pozíciójára utalt. „Ezt személyesen Hszi Csin-ping elnöknek kellene jóváhagynia”.

„Számukra ez nem csak propagandaügy, hanem nemzetbiztonsági kérdés is” – magyarázta Deng Ju-ven, aki az Egyesült Államokban telepedett le.

Egyesek szerint Peng felbukkanása arra emlékeztet, amikor a hatóságok a fogvatartottak kikényszerített vallomásait propagandacélokra használják fel. Két éve, 2019-ben egy ilyen videót tettek közzé Abdurehim Hejit neves ujgur népi költőről annak bizonyítására, hogy nem halt meg egy internálótáborban.

HIRDETÉS

Peter Dahlin svéd aktivistát 2016-ban vették őrizetbe a hatóságok, és arra kényszerítették, hogy egy kínai propagandavideóban beszéljen állítólagos bűneiről.

„Nyilvánvalóan őrizet alatt áll” – mondta Pengről saját tapasztalatai alapján Dahlin. „Minden az elejétől a végéig megrendezett. Pontosan közlik vele, hogy mit tegyen, hogyan viselkedjen, és hogyan mosolyogjon.”

FREDERIC BROWN/AFP
Hao Haj-dong az Irak elleni gólját ünnepli 2004-ben, Pekingben, az Ázsia KupánFREDERIC BROWN/AFP

A kivárás a múltban is Peking malmára hajtotta a vizet. Hao Haj-dong, egy visszavonult kínai futballsztár tavaly a Kínai Kommunista Párt megbuktatására szólított fel. A cenzorok nyomban eltüntették a pályafutásával kapcsolatos cikkeket, és kivárták, amíg a focistáról mindenki megfeledkezik. Abban reménykednek, hogy Peng állításai is hasonló sorsra jutnak.

Pekinget most inkább az aggasztja, hogy a Peng-ügy visszhangja milyen árnyékot vethet a közelgő téli olimpiára.

A propagandagépezet nincs könnyű helyzetben.

HIRDETÉS

„Nemcsak az állhatatos nyugati kritikusokat kell megnyugtatniuk, hanem a határozottan apolitikus teniszcsillagokat és a sportszövetségeket is, miközben el kell hallgatniuk Peng eredeti vádját” – idézte a New York Times az ausztráliai Lowy Intézet vezető munkatársát, aki a kínai kommunista vezetők titkos világáról írt könyvet.

„Nem meglepő, hogy ilyenkor a propagandarendszer megbicsaklik” – tette hozzá Richard McGregor.

A kérdésekre a válaszok elmaradnak

Amerikában a szennyest kiteregetők nem tűntek el. Sokukkal ugyan nem bántak kesztyűs kézzel, de nem esett bántódásuk.

A #MeToo kínai áldozatának, Peng Su-ajnak azonban a poszt megjelenése után nyoma veszett. A sorsát firtató kérdéseket a kínai illetékesek cinikusan hárították.

„Nem hallottam az ön által felvetett kérdésről. Ez nem diplomáciai kérdés” – válaszolta november 11-én a Radio France International kérdésére Vang Ven-bin, a kínai külügyminisztérium szóvivője, amikor Peng hollétéről kérdezték.

HIRDETÉS

Szinte szó szerint ugyanezt mondta néhány nappal később, november 17-én szóvivőtársa a külügyben, Csao Li-csian, aki azt válaszolta, hogy az ügy nem diplomáciai kérdés, majd javasolta, hogy a riporter vegye fel a kapcsolatot az „illetékes tárcával”.

Bármilyen hasonlóság azzal, ahogy a magyar hatóságok és a sajtót szolgáló szóvivők a nyilvánosságra tartozó kérdéseket – legyen szó a Pegasus lehallgatási botrányról, a Fudan egyetemről, a soha meg nem térülő, a Budapestet Belgráddal összekötő új vasútvonalról vagy akár a járványhelyzetről és megannyi más kérdésről – kezelik, nem véletlen. A Pekinggel és Moszkvával barátságot kereső magyar kormány ugyanilyen leplezetlenül koppintja le a kommunista cenzúra módszereit: ide-oda küldözgeti a kérdezősködőt, az adófizetők járandóságaiból eltartott hivatalok pedig pénzt kérnek a közérdekű adatok szolgáltatásáért.

Egyáltalán nem mondható véletlennek, hogy Kína és Oroszország mellett – az unióból egyedül – csak Magyarország nem kapott meghívót a Joe Biden amerikai elnök által december 9-10-re összehívott demokrácia-csúcsra.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Covid-cenzúra: életveszélyben a bebörtönzött kínai újságírónő

A kínai állami média cenzúrázta és elhallgatta Chloé Zhao győzelmét

Most Kína a panaszos fél: hatalmas nyugati hacker-veszélyre figyelmeztet a biztonsági szolgálat