Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az új német kormány jogállamisági csatát indíthat Brüsszelben elemzők szerint

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
Christian Lindner,  Olaf Scholzand and Robert Habeck
Christian Lindner, Olaf Scholzand and Robert Habeck   -   Szerzői jogok  AP Photo/Markus Schreiber

A német kormányprogram arra utal, hogy Olaf Scholz kormánya kemény fellépésre készül Brüsszelben Magyarország és Lengyelország ellen - mondta egy szakértő az Euronewsnak. Valószínűleg Orbán Viktor is készül erre, hiszen hétfőn az Angela Merkelnek címzett búcsúlevelében arról írt, nyílt sisakos küzdelemre számít a berlini kormánnyal.

Brüsszeli szerkesztőségünk szakértők segítségével elemezte, milyen változásokat hozhat az uniós politikában az új német kormány hivatalba lépése. A szociáldemokrata Olaf Scholz vezette kabinet szerdán lép hivatalba, a kormányban részt vesz a Szabad Demokrata Párt és a Zöldek is. A kedden aláírt koalíciós szerződésben az áll, a pártok "különleges felelősséggel" szolgálják Európát.

Jogállamiság: vége a kesztyűs kéz politikájának?

Mindenképpen nehezebb évekre számíthat Lengyelország és Magyarország a jogállamisági ügyeket illetően az új német kormány hivatalba lépését követően. Angela Merkelt sokan bírálták azért Brüsszelben, mert megengedő volt Varsóval és Budapesttel és a szankciók helyett a tárgyalásokat bátorította. Németország bekeményíthet, erre utal a koalíciós szerződésben szereplő, Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek szóló mondat.

"Felszólítjuk az Európai Bizottságot arra, hogy konzisztens módon és időben használja a már meglévő jogállamisági eszközöket."

A Brüsszeli Szabadegyetem (Université libre de Bruxelles) professzora szerint egyértelmű, hogy kemény fellépés jön.

“Úgy tűnik, az új kormány keményebb álláspontot szeretne Lengyelországgal és Magyarországgal szemben" - mondta Amandine Crespy.

“Meglátjuk, hogy képesek lesznek-e egységes frontot létrehozni az ügyben az európai vezetőkkel, vagy sem. Azonban sok mindenre készülhetünk, hiszen az tény, hogy az új német kormány kevésbé hajlik majd a politikai alkukra Angela Merkelhez képest" - tette hozzá a professzor.

Oroszország: se vele, se nélküle

Az új kormány zöldpárti külügyminisztere, Annalena Baerbock kifejezetten értékalapú külpolitikát szeretne. Ebben a legnagyobb feladvány az Oroszországgal ápolt kapcsolatok ügye lehet. Az ukrán határnál folyó csapatösszevonások kérdése, illetve egy esetleges invázió lépéskényszerbe hozhatja az új német kormányt. Annak ellenére is, hogy a szociáldemokraták a zöldeknél megengedőbb Oroszország-politikát folytatnak.

“A Zöldek támogatják Ukrajnát. Ha tényleg katonai akció indul a következő hetekben-hónapokban, akkor biztos, hogy kemény lépések jönnek Oroszország irányába. Ez akkor is igaz, ha a szociáldemokraták puhábban Oroszország irányába. Egy ilyen esetben nem lesz más út, csak a szankciók" - mondta a German Marshall Fund elemzője, Markus Ziener.

Dönteni kell az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyéről is. Ez orosz gázt visz Ukrajna elkerülésével a tenger alatt Németországba. Berlin szorult helyzetben van az energiapiacon, mert egyszerre próbál megszabadulni a szénerőművektől és az atomenergiától.

“Az Északi Áramlat 2 létfontosságú Németország számára, ahol egyszerre vezetik ki a szén és a nukleáris energiát. Vagyis áthidaló megoldásra van szükség. Gázt kell importálni. Ezért az Északi Áramlat 2 létfontosságú" - mondta Markus Ziener.

Az elemző szerint a zöldek és a szociáldemokraták közötti kompromisszum ebben az ügyben nem lesz egyszerű.

Mennyire legyen zöld Európa?

A zöldek németországi kormányra kerülése sokak szerint katalizátor lehet a brüsszeli klímapolitikában. Már a fit for 55 uniós kibocsátáscsökkentési program is eléggé ambiciózus volt. Uniós szinten viszont a német zöldek atomellenessége összeütközéshez vezet Franciaországgal.

“Az atomenergia kérdésében, illetve arról, hogy ezt elismerjék-e klímabarát energiának lehetséges egy komoly konfrontáció Franciaországgal" - mondta Crespy said.

Kína: a németek gordiuszi csomója

Kína felemelkedése nagy dilemma Brüsszel számára. Szükségük van Pekingre gazdasági partnerként, az emberi jogok eltiprása miatt viszont szankciókat vetettek ki rá. Merkel eddig a német ipari érdekek felől közelítette meg a kérdést. Ez változhat a következő években.

“Elég csak a Volkswagen-t nézni, ők minden második autójukat Kínában adják el. Itt munkahelyek forognak kockán, ha visszavágják a kereskedelmet" - mondta Markus Ziener.

Szerinte a Kínával való szakítás gazdaságilag katasztrofális lenne Németországnak, ezért az egyensúly megtalálása lesz Scholz kancellár feladata.

“Akár Kínát, akár Oroszországot nézzük, lesz némi változás. De az, hogy mekkora lesz ez a váltás, a kancelláron, Olaf Scholzon múlik majd, ezért ennek a két ügynek a kezelését szorosan felügyeli majd" - tette hozzá az elemző.

A német koalíciós pártok abban már megegyeztek, hogy a jelenlegi emberi jogi helyzetben az Európai Uniónak nem szabad ratifikálni a Kínával kötött uniós befektetésvédelmi egyezményt. Ezt azután jegelték, hogy Peking több EP-képviselőt is feketelistára tett egy határozat miatt.

Az üzletemberek által sürgetett gazdasági csomag elfogadását Angela Merkel lobbizta ki Brüsszelben. Így ebben az ügyben világos a szakítás a merkeli örökséggel.