Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Meghalt Kóbor János

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Kóbor János énekes az Omega együttes koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. november 8-án.
Kóbor János énekes az Omega együttes koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. november 8-án.   -   Szerzői jogok  Mohai Balázs/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

"Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad"- írja Facebook-oldalán az Omega együttes.

Kóbor János 1943. május 17-én született Budapesten, a műszaki egyetemen építészmérnök diplomát szerzett. Az 1962-ben alakult Omega együttes énekese, frontembere volt.

Nevéhez olyan slágerek fűződnek, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány.

Kóbor János 1987-ben Liszt-díjat kapott, 1998-ban a Magyar Köztársaság tiszti keresztjével tüntették ki. 2013-ban az Omega együttes tagjaként megosztva Kossuth-díjat kapott.

Az énekest több hete ápolták koronavírus-fertőzés miatt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. Állapota már régóta súlyos volt, mélyaltatásban tartották, légzését gép segítette. A zenész korábban elismerte, hogy nem adatta be magának a vírus elleni védőoltást, mert bízik az immunrendszerében.

A 78 éves énekeshez felesége minden nap bejárt, a látogatási tilalom ellenére külön engedélyt kapott férje látogatására. "A kórház és az orvosok csak Zsókának adnak tájékoztatást, mi pedig abban maradtunk, hogy amint van valami, szól. Az, hogy nem jön hír, azt is jelenti, hogy nem romlott az állapota, ami már bizakodásra ad okot. Reméljük a legjobbakat" - mondta az együttes menedzsere korábban. Hozzátette: a feleség minden nap egy-másfél órát tölt az énekes mellett.

Az együttes tagjai ezzel az idézettel búcsúznak a legendás énekestől:

„Most búcsúzom, jóbarátaim,

Találkozunk még, mondanám,

De már nem hiszem, hogy újra eljövök,

Mert Gammapolis vár reám.”