Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Folyamatosan nő a feszültség az EU és Fehéroroszország határán

Access to the comments Kommentek
Írta: Arató László
euronews_icons_loading
Folyamatosan nő a feszültség az EU és Fehéroroszország határán
Szerzői jogok  from Euronews video

Röpködnek a vàdak Moszkva és Brüsszel között, ahogy a migránsválság eszkalálódik. A lengyel-fehérorosz határra tovàbbi több ezer fős lengyel haderőt telepítettek, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont arra szólította fel az EU-t, hogy kerülje el a kettős mércét a mostani dráma megoldása során.

Az orosz álláspont szerint az EU-nak segítenie kell Minszket úgy, ahogyan egykor készpénzzel segítette Törökországot, hogy megbirkózzon a menekültáradattal. Az Európai Bizottság migrációs biztosa szerint azonban a kibontakozó humanitárius vészhelyzetre kell összpontosítani.

"Ez elsősorban nem migrációs válság. Ez egy kétségbeesett, illegitim rezsim agressziója. És a válaszunknak ennek megfelelőnek kell lennie. Ezért kell mindent megtennünk, hogy megakadályozzuk, hogy még több ember csalogassanak ebbe a helyzetbe" - jelentette ki az Euronews tudósítójának Ylva Johansson. Az Európai Bizottság migrációs és belügyi biztosa az interjúban kijelentette:

"Fehéroroszország egyáltalán nem olyan ország, amelyre migrációs nyomás nehezedik. Ez egy olyan ország, ahonnan az emberek menekülnek, nem pedig ahová menkülnek."

Johansson beszélt arról is, hogy tárgyként kezelik az embereket, akiknek visszaélnek a kiszolgáltatottságukkal.

"Ezt a helyzetet Lukasenka teremtette. Az emberek sok pénzt fizetnek azért, hogy katonai ruhás emberek kísérjék őket az EU külső határaihoz. És amikor odaérkeznek, ezek a fehérorosz emberek és a határőrök megváltoztatják a magatartásukat, agresszívvá válnak és csapdába ejtik az embereket. Ez egy teljesen elfogadhatatlan módja az emberekkel való bánásmódnak" - mondta Johansson.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt azzal vádolják, hogy szándékosan szervezte meg a jelenlegi válságot migránsok ezreit hozva Fehéroroszországba olyan országokból, mint Szíria, Irak és Irán, majd átkényszerítik őket az EU határain.

Brüsszel azt állítja, hogy a szankciókat a tekintélyelvű vezető rezsimjén túlra is ki kívánja kiterjeszteni és akár már szerdán kezdeményezhetik a nem uniós légitársaságok szankcionálását, ha azt gyanítják, hogy migránsokat szállítottak Minszkbe.

"Kibővített szankciókra van szükségünk a fehérorosz rezsimmel szemben, és a [Bizottság] elnöke azt is elmondta, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy szankciókat vezessenek be a migránscsempészetben részt vevő harmadik országok légitársaságai ellen" - jelentette ki

Dana Spinant, az Európai Bizottság helyettes szóvivője.

Ylva Johansson biztos ragaszkodik ahhoz, hogy Lengyelország engedélyezze az uniós ügynökségek, a lengyel fővárosban székhellyel rendelkező Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) munkatársainak a bevonását is. A varsói kormány azonban továbbra is megtagadja ezt.

"Szerintem a határon az átláthatóság hiányával van a probléma, és úgy gondolom, hogy a bizalom nagyobb lenne és nőne, ha a Frontex és az Europol is jelen lenne a határon" - magyarázta Johansson.

Az Európai Bizottság egyelőre nem hajlandó konkrét fuvarozókat megnevezni, akiket érinthet az újabb szankció. De a fehérorosz állami tulajdonú Belaviát tekintik az egyik legfőbb célpontnak. Minszk azt állítja, hogy próbálják nem felvenni a harcot, bár Lengyelország szerint a határválság mögött igazából Moszkva áll.